Emanuil Gojdu sétány 39–41. szám/Aleea Emanuil Gojdu nr. 39-41

A múzeumot az 1872-ben alakult a Történelmi és Régészeti Társaság közadakozásból építtették 1897-ben. A nagyváradi várban helyet kapó múzeumnak gazdag történeti, természettudományi és néprajzi anyaga van, képzőművészeti gyűjteményében régi magyar és modern román művészek művei, valamint eredeti Dürer-metszetek is megtalálhatók. Ornitológiai gyűjteménye és könyvtára is híres.

Kanonoksor 7–25. szám/Șirul Canonocilor nr. 7-25

Az egykori váradi kanonokok palotasora – a Szent László székesegyház és a püspöki palota mellett – szerves része Nagyvárad barokk negyedének. A 253 méter hosszú folyosó 56 pillérből áll és 10 épületet köt össze. A hosszan elnyúló homlokzati árkádos folyosó boltozott térsora egyedi térhatást nyújt. Az épületegyüttest az akkori püspök, Patachich Ádám megbízásából és Franz Anton Hillebrandt tervei alapján építették, a papok számára. Jelenleg magánlakások vannak benne.

Bővebben lásd:

Kanonoksor 7. szám/Șirul Canonocilor nr. 7

Románia legnagyobb barokk stílusú temploma. Alapkövét 1752-ben Forgách Pál püspök helyezte el, építését Patachich Ádám püspök folytatta. 1780-ban fejezték be. A kéttornyú, pompás barokk templomot Giovanni Battista Ricca olasz építész tervezte. Hajója 70 m hosszú, 30–40 m széles, falait carrarai és vaskohi márvány borítja. A Ricca által megkezdett építkezést Franz Anton Hillebrandt fejezte be. Belső tere monumentális, bazilika jellegű. Orgonáját Mária Terézia adományozta. Kupola freskóját Johann Nepomuk von Schöpf festette.

A Mária mennybevitelét ábrázoló főoltárkép Vincenz Fischer munkája. A székesegyházban látható a gótika és a reneszánsz kor szép alkotása, Andreas Scolari (†1426) és Thurzó Zsigmond (†1512) váradi püspök, valamint Ipolyi Arnold püspök (†1886) sírköve. Koronás hermában őrzik azt a Szent László-ereklyét, amelyet egy évben egyszer tesznek közszemlére, egy mellékoltáron. A templom jobb oldalfalában színes dombormű alatt látható az a hadiszekerce, amely a király sírjában volt.

Bővebben lásd:

Kanonok sor 7. szám/Șirul Canonocilor nr. 7

I. László királybronzszobra jelenleg a székesegyház előtt áll. Tóth István szobrászművész alkotását eredetileg 1893-ban a város főterén állítottak fel, ám 1923-ban a városvezetőség áthelyezte jelenlegi helyére. A főtéren a helyére I. Ferdinand lovasszobrát állították.

Bővebben lásd:

Kanonok sor 2./Șirul Canonocilor nr. 2

A 18. századi Várad legkiemelkedőbb barokk műemléke, Patachich Ádám püspök pompaszeretetét tükrözi. A bécsi Franz Anton Hillebrandt tervezte, alapkövét 1762-ben tették le és 1770-re készült el. Kétemeletes, manzárdtetős építmény, keletre néző homlokzatának középrizalitját timpanon koronázza. Az egykori nagy Szalon, a díszterem mennyezetét id. Storno Ferenc soproni festő freskói díszítik.

A palota előudvarában a jótékony Szaniszló püspöknek, „a szegények atyjának” bronzszobra látható – szintén Tóth István alkotása.

A palotát övező hajdani püspöki kert ma egzotikus fafajok parkja. Az itt álló régi fatemplomot a múzeum hozatta ide. A palotát 1971-ben restaurálták és a Körösvidéki Múzeumot (Muzeul Țării Crișurilor) rendezték be benne. A múzeumnak értékes történelmi, népművészeti és természettudományi gyűjteménye van. A képzőművészeti gyűjteményben látható Benczúr Gyula Schlauch Lőrinc bíboros arcképe című festménye, amely az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert.

Bővebben lásd:

a Köztársaság u. sarkán/str. Republicii

A barokk korszak jellegzetes építménye. A szép, karcsú tornyú templom 1788-ban még a ferenceseké volt, 1876-ban átépítették. Szent István-oltárképet ekkor festette Munkácsy Mihály hajdani mestere, Szamossy Elek.

Bővebben lásd:

Traian park/Parcul Traian

A múzeumnak otthont adó pavilon egy kis háromszögű parkban áll, valamikor közkedvelt cukrászda (a Müller vagy „Mülleráj”), s Ady kedvelt tartózkodási helye volt. A múzeumot Tabéry Géza jeles váradi író alapította. Sok Ady-emlék látható benne.

A múzeum előtt a költő mellszobra áll, amelyet Vetró Artúr készített.

Bővebben lásd:

Traian park 20. szám/Parcul Traian nr. 20

A templom hajdan jezsuita kolostor volt, majd görögkatolikus papnevelde. 1792-ben II. Lipót császár alapította.

Bővebben lásd:

Ezredévi Emléktér 40. szám/Piața Libertății nr. 40

I. József császár uralkodása alatt, 1787-ben épült barokk stílusban, 1880-ban restaurálták. Mögötte zárt kertben kis kápolnaszerű építmény áll, a török megszállás után épült első szerény püspöki templom, később a rutén görögkatolikusoké lett.

Bővebben lásd:

Iosif Vulcan u. 14. szám/str. Iosif Vulcan nr. 14

Iosif Vulcan román költő a „Familia” című román irodalmi lap megalapítója, a Kisfaludy-társaság tagja volt. Régi lakhelyén található most az emlékmúzeum, ahol személyes tárgyai és pályafutásának dokumentumai láthatók. Mellszobra a múzeum előtt áll.

Bővebben lásd:

Ezredvégi emléktér/Piața Libertății

Szacsvay Imre (1819–1849) a debreceni kormány jegyzője volt s egyben Nagyvárad képviselője. 1849. október 24-én végezték ki az osztrákok a pesti Neugebäudéban, mert aláírta a függetlenségi nyilatkozatot. Margó Ede készítette szobrát 1907-ben avatták fel a Körös-parton, 1937 júniusában lebontották, majd a bécsi döntést követően, 1942-ben visszaállították eredeti helyére.

Bővebben lásd:

Aurel Lazăr u. 5. szám/str. Aurel Lazăr nr. 5

Az Aradon vértanúhalált halt hős honvédtábornok itt töltötte ifjúkorát. A házon emléktábla van.

Ferdinánd tér 1. sz./Piața Regele Ferdinand nr. 1

Román és magyar tagozatú együttese van. A színház épületét Fellner és Helmer bécsi színházépítők tervezték. 1900. október 15-én nyílt meg. Jelenleg a színház ad otthont az Állami Filharmóniának is.

A színház előtt áll a váradi születésű Szigligeti Ede (családi nevén Szathmáry József, 1814–1878) kiváló népszínműíró szobra, Margó Ede műve.

Bővebben lásd:

Moscovei u. 1. sz./str. Moscovei nr. 1

Legrégibb része 1773-ból, a Fő utca homlokzat 1857-ból, az oldalhomlokzat 1877-ból származik. Az egytornyú puritán építmény eltér a többi díszes barokk templomtól.

Bővebben lásd:

Szent László tér/Piața Unirii

A tér északi részén, egytornyú, aránylag dísztelen, szerény, vidékies jellegű építmény. A török megszállás után második püspöki székesegyháznak épült, 1717-től 1733-ig. Ismeretlen mestere a vidékies barokk stílus képviselője. A templom tornya csak 1790–1800 között készült el. A templom szentélyének külső falán emléktáblát helyeztek el a török uralom alól való felszabadulás 200. évfordulójára. A templom belseje szerény. Főoltára a XVIII. század harmincas éveiből való. Szent László képét Friedrich Silcher bécsi művész 1863-ban festette. A mennyezet freskóit (Szent László életéről) Tury Gyula festőművész készítette.

Bővebben lásd:

Szent László tér 1. sz./Piața Unirii nr.

Hatalmas óratoronnyal díszített, eklektikus palota. Az 1900-as évek elején épült.

Bővebben lásd:

Szent László tér 3. sz. – Pavel u. 1. sz./Piața Unirii nr. 3 – str. Episcop Pavel nr. 1

Neobizánci stílusban épült 1905-ben id. Rimanóczy Kálmán tervei alapján. 1952-ben a Népművészeti Iskolát, illetve a Városi Könyvtárat költöztették az épületbe (később a Tartományi-, majd Megyei Könyvtárat helyezték ide). 1992-ben a görögkatolikus püspökség visszakapta az épületet, és 2005-2006-tól újra használatba vette. 2018 augusztusában a palota kigyulladt, az épület nagy része leégett. Újjáépítse jelenleg is folyik.

Bővebben lásd:

Szent Miklós görög katolikus püspöki székesegyház a Szent László tér nyugati oldalán áll. Bejárata oldalt, a Iuliu Maniu utca felől nyílik. A székesegyház 1800-ban épült, de harminchat évre rá le is égett. Az újjáépítéskor kapta mai rendkívül díszes kiképzését. Szentélye és hajója nemesen klasszicizáló. Díszes barokk toronysisakja van. Belül szép ikonosztáz látható.

Bővebben lásd:

Szent László tér 2. sz./Piața Unirii nr. 2

Barokk–klasszicizáló stílusú, egytornyú, szimmetrikus homlokzatú, dúsan tagolt, jól érvényesülő építmény. Empire stílusú tornyának alsó részén van a német Ruppe által tervezett, 3 m átmérőjű, aranyozott forgó hold, mely a holdfázisokat mutatja. A templom alapkövét 1784. november 9-én József császár jelenlétében rakták le.

Bővebben lásd:

Szent László tér 2-4. sz., Függetlenség u. 1. sz., Vasile Alecsandri u. 8. sz./Piața Unirii nr.2-4, str. Independenței nr. 1, str. Vasile Alecsandri nr. 8

A palotát 1909-ben építették. Három utcára nyíló üvegtetejű passzázsokkal, sok üzlettel, keleti mór elemekkel díszített, szecessziós építmény. Emléktábla tudósít arról, hogy helyén állott valamikor a Fekete Sas Szálló, s 1798. május 26-án Nagyváradon itt tartották az első magyar színielőadást. Itt volt 1849-ben Paskievics hercegnek, a cári csapatok vezérének főhadiszállása is.

Bővebben lásd:

Körös u. 26. sz./str. Tudor Vladimirescu nr. 26

Evangélikus templom a Városi Tanács épülete mellett a Körös partján nyíló utcában áll. 1812-ben épült.

Bővebben lásd:

Kálvin János u. 1./ str. Calvin Jean nr. 1

Újvárosi református templom kéttornyú, oszlopcsarnokos, impozáns építmény; szentélye 1825–1853 között, tornya 1872-ben készült el.

Bővebben lásd:

Kossuth Lajos u. 1. sz./str. Independenței nr. 1

Mór stílusban épült, 1878-ban. Busch Dávid városi mérnök tervezte. Az 1918. december 1. park, a hajdani vásártér környéke volt a kereskedelem központja. A teret a második világháború után parkosították.

Bővebben lásd:

December 1 tér 1. sz./Piața 1 Decembrie nr. 1

A szobor mögött kelet felé, a parkban áll. Különleges modern betonépítmény, homlokzatán mozaikdíszítéssel.

Kapucinus u. 21. sz./str. Gen. Moșoiu nr. 21

A kapucinusok templomát és az egykori kolostort gróf Csáky Imre püspök építtette 1827-ben. 1836-ban leégett s két évre rá újjáépítették. A templom tervét Bartel György váradi építész készítette, neoklasszikus–empire stílusban. A kolostorban élt Fessler Ignác Aurél szerzetes, történettudós, aki később evangélikus püspök lett.

Bővebben lásd:

Nagyváradi vár – ez a mai Várad legrégibb emléke, alaprajza ötágú csillag. Építését Báthori István fejedelem kezdte és Bethlen Gábor fejezte be.

Északnyugaton van a Csonka-bástya, északon a Veres-bástya, keleten az Aranyos-bástya, délen a Királyfia-bástya és délnyugaton a Bethlen-bástya. A várban az egykori székesegyház helyén egy használaton kívül álló barokk templom áll. A XI. századi földvárat a középkorban fejlesztették kővárrá. A XVII. század elején kapta mai ötszögű alakját. Elpusztult gótikus székesegyházának köveit is beépítették a falakba.

Bővebben lásd:

Zsidó deportáltak utcája 79. sz./str. Evreilor deportaţi nr. 79

Hajdan a Rhédeyek kertje volt. 1804-ben gróf Rhédey Lajos 6000 Ft-os fenntartási alapítvánnyal megnyitotta és a város közönségére hagyta. Itt található a stadion, az állatkert, a gyerekváros és a Rhédey-kápolna, utóbbi a Ferenczy István szobrászművész által készített, remekművű, klasszicizáló márvány szarkofággal.

Ceyrut u. 1. sz./str. Ceyrat nr. 1

Itt látható a névadó, Rulikowski Kázmér cári dzsidás százados 1872-ben felállított gránit síremléke. A lengyel szabadsághős – mint cári tiszt – 1849-ben a magyar szabadságharc mellé állt, ezért elfogták és felakasztották. A második világháború végén a környékbeli harcokban elesett szovjet és román katonák emlékét a hősök obeliszkje őrzi. E temetőn átsétálva jutunk a régi zsidótemetőhöz, amelynek néhány rendkívül díszes síremlékét is érdemes megtekinteni.

A város és környékének panorámája a vasútállomás feletti szőlőhegyekről, legszebben a Kálvária-hegy (201 m) csúcsán levő Ciuperca (Gomba) vendéglőből látható (Graurilor u. 80. sz./str. Graurilor nr. 80.)

A fürdőkre már csak autóbusszal lehet eljutni. Régebben vonattal is ki lehetett menni, Rontó (Rontău) vasúti megállójánál kellett leszállni. A vasútállomás mellett áll a Báthori-kápolna. Itt ölték meg a hajdúk Báthori Gábor fejedelmet, mert megtudták, hogy Váradot a török kezére készül átadni (ezzel akarta kegyüket elnyerni Bethlennel szemben). Félixfürdő (Băile Felix) (a középkorban Szent Márton fürdője) korszerű iszapfürdője 1906-ban nyílt meg. A betegeket iszappakolásokkal gyógyítják. Kádfürdője és nyitott medencéi is vannak, téli strandja fűtött, állandóan működik. Nagy üvegházait természetes hévíz fűti, egzotikus növényei megtekinthetők

A fürdőhelyről bővebben lásd:

Május 1 fürdő, Püspökfürdő, hajdan Szent László fürdője (Băile 1 Mai) Félixfürdőtől 2 km-re, Hájó – a középkori „Hévjó”, azaz „meleg patak” – község határában fekszik. Hévizű tavában reliktum növényként megtaláljuk a Nimphaen lotus thermalist és egy különleges őshonos halfajtát. Két radioaktív fürdő azonos gyógyhatású, az anyagcsere és az idegrendszer zavarai, női betegségek, epehólyag-bántalmak, bőrbajok esetében javallják őket. Püspökfürdőn kád- és medencefürdő, három uszoda működik, de a legkedveltebb az ún. hullámfürdő.

Bővebben lásd:

Nagyváradot délkeleti irányban a vár mellett Félixfürdő felé is vezető úton hagyjuk el. Az útvonal a Király-erdő déli nyúlványain halad át a régi középkori hadi út nyomát követve. Drágcsékétől (Drăgeşti) kezdve úgyszólván valamennyi faluban jobbára XIX. századi görögkeleti templomot találunk. Robogány (Răbăgani) kénsavas hévízforrásáról is nevezetes.

A Fekete-Körös partján, a Bihar-hegység és a Béli-hegyek közötti szép medencében, 200 m magasan fekszik, 10 200 lakosa van.

Hajdan a váradi püspök tulajdona és legkedvesebb tartózkodási helye volt. Ladomér püspök 1270-ben V. Istvántól bányászati jogot kapott. A XII. század végén már gazdag vas- és ezüstbányák működtek a környéken. Belényes első szabadalmát Vitéz János püspöktől kapta. Lakosai főleg szőlőművelők, 1600-ban már gazdag polgársága is volt, ötvösök, takácsok stb. A XVI. század végétől a törökök többször is feldúlták, majd Váraddal egyidejűleg el is foglalták. 1777-ig a váradi katolikus püspök volt a földesura, ekkor azonban Mária Terézia a görögkatolikus püspökségnek adományozta. Vulcan Sámuel püspök 1810-ben kastélyt építtetett itt, s 1828-tól görögkatolikus gimnázium is működött a városban.

Katolikus temploma 1725-ben, a református 1782-ben, a görögkatolikus 1810-ben, a görögkeleti pedig 1815-ben épült. Román kori templomának romja áll. Múzeumának népművészeti anyaga figyelemre méltó.

A Belényes körüli falvak közül Váradfenes (Finiș) a közelében levő Béla-vár romjáról, Magyarremete (Remetea) pedig román kori templomáról nevezetes, amelynek értékes XIV. századi freskói Szent László király életét ábrázolják.

A magyarremetei falképekről bővebben lásd:

Magyarremetétől 4,5 km-re van Mézged (Meziad), itt találjuk Erdély egyik legnagyobb cseppkőbarlangját. Előcsarnokában a barlangot feltáró Czárán Gyula emléktáblája látható.

A mézgedi cseppkőbarlangról bővebben lásd:

Biharfüred a váradi görögkatolikus püspök üdülője volt. Az alpesi klímájú üdülőhely 1102 m magasan, a Jád-völgy forrásainál, védett völgykatlanban, ősfenyvesek között fekszik. Innen további szép kirándulásokat tehetünk

Belényestől tovább dél felé, 6 km-re Drăgănești után balra kitérhetünk Vasaskőfalva felé. A szép fekvésű községből a Bulz-völgyön keresztül szerpentinek vezetnek fel az 1200–1400 m magasan levő karsztvidékre.

Nagyváradtól 85 km-re Szedresnél (Sudrigiu) kell letérni, 14 km-es aszfaltút vezet a cseppkőbarlanghoz. 1975-ben fedezték fel, 1 km hosszú, ebből 500 m látogatható. Villanyvilágítás és betonlépcsők könnyítik a kb. 1 óra hosszat tartó bejárását. Jelenleg a környék legérdekesebb látványossága. „Medvék barlangjá”-nak (Peștera Urșilor) is nevezik, mert a barlangi ősmedve (Ursus spelaeus) csontjainak lelőhelye.

A cseppkőbarlangról bővebben lásd:

Rény község 1753-as fatemplomát érdemes megtekinteni.

Emanuil Gojdu tér, 41. sz., J épület, Nagyvárad

A Túr–Koppándi-hasadék (Cheile Turului) szurdokában a Rákos-patak folyik. A Tordai-hasadéknál kisebb, de vadregényességben nem marad el tőle. Közelében van a Szt. László kútja nevű forrás, amely már a Szt. László-legendában szerepel.

B. P. Haşdeu u., 1. sz./Str. B. P. Haşdeu nr. 1

Az ótordai református templom a város legrégibb építménye, XIII. századi eredetű. Jelenlegi formájában a XIV. század második feléből származik. Az egyhajós templom a későbbi átépítések folyamán sokat veszített eredeti szépségéből, belsejét barokkosították, szentélyét lebontották. A templomban több országgyűlést tartottak.

Bővebben lásd:

Az ótordai református paplak falán emléktábla van, mely szerint Petőfi Sándor itt vett búcsút 1849. július 21-én feleségétől, Júliától és kisfiától, miután Miklós Miklós lelkész gondjaira bízta őket. Soha többé nem látták egymást.

B. P. Haşdeu u., 2. sz. / Str. B. P. Haşdeu nr. 2

A Fejedelmek háza a XVI. századból származó épület, mely az átutazó vagy itt időző fejedelmek szálláshelye volt. Ma történeti múzeum.

Hosszabb restaurálás után itt helyezték el Körösfői Kriesch Aladár nagyméretű, gyönyörű festményét: „A tordai országgyűlés 1568-ban Dávid Ferenc vezetésével kimondja a vallásszabadságot.”

A Wesselényi-ház a Fejedelmek házának szomszédságában van. Báthori Zsigmond idejéből származik. 1794-ben itt született báró Jósika Miklós, az első jelentős magyar regényíró, s haladó szellemű politikus.

Bővebben lásd:

Köztársaság tér, 54. sz., Torda/ Piața Republicii nr. 54

A katolikus templom a XV. század végén, eredetileg valószínűleg háromhajós, nyugati tornyos csarnoktemplomként épült. Gótikus szerkezetét és formáit csak kívül őrizte meg. Nyugati homlokzatát és belsejét 1822-ben alakították ki. Itt is tartottak országgyűlést (1568). Európában először itt mondták ki a vallásszabadságot.

Bővebben lásd:

Basarabiei u. 12. sz. / Str. Basarabiei nr. 12

Az újtordai református templom a XVI. század fordulóján, egyhajós templomnak épült. Gótikus boltozatát szentélye és sekrestyéje őrizte meg. A kóruson az 1505-ös évszám látható. A templom kőkerítésének késő gótikus kaputornya is áll.

Bővebben lásd:

Dr. Ioan Rațiu u. 72. sz. / Str. Dr. Ioan Rațiu nr. 72

E házban élt a „Memorandum-per”-ben vezető szerepet játszó román politikus.

Szobrát C. Medrea 1930-ban készítette; a központi parkban áll.

A Tordai-hasadék az Aranyos-melléki mészkőhegység karsztos barlangjainak beomlása folytán jött létre. A régi, beszakadt mennyezetű barlangokból keletkezett 3 km hosszú szurdoknak csaknem függőleges, 200 m-ig emelkedő, hatalmas sziklafalai vannak. Alján folyik a Hesdát (Hașdate)-patak. Az egykori föld alatti mellékpatakok barlangnyílásai a hasadék két oldalán láthatók. Ezeket a környékbeli emberek nehéz időkben menedékül vagy búvóhelyül használták. A szakadék oldalfalait hatalmas sziklatornyok díszítik, pl. a 764 m magas Patkós-kő. A hasadék és környéke geológiai képződményei és flórája miatt védett terület.

A hasadékhoz fűződő népmonda a kunok elől menekülő Szent László király imájának tulajdonítja a hasadék keletkezését. A lópatanyomra emlékeztető kövületeket is (a Patkós-kő tetején) az ő lovának tulajdonítja.

Tordafürdő (Băile Turda) a várostól 1,5 km-re van, kelet felé. A tömény sós vizű fürdő tavacskái a római kori sóbányák aknáiban keletkeztek.

Tordából turistaút-jelzés és gyalogút, valamint autóút is vezet a menedékházhoz. Az utóbbi túrára a 75. sz. úton kell elindulnunk.

Szentmihály (Mihai Viteazul). Torda felé eső részén láthatjuk a régi római út maradványait.

A község nevét 1170-ben már Mihályfalvaként említették az oklevelek. A tatárjáráskor elpusztult s később székelyeket telepítettek ide. (Ez volt az ötödik székely szék: Aranyosszék).

A község környékén vívta Decebal király 106-ban utolsó csatáját Traianus hadaival. Vitéz Mihály havasalföldi fejedelmet itt ölték meg 1601-ben Basta katonái, innen a község mai neve.

Ezután a hasadék mellett Mészkő (Cheia) következik. Középkori eredetű unitárius templomát 1783-ban már átépítették. Debreczeni László kiváló építész és grafikus 1931-ben (erős Kós Károly-hatás alatt) mind külsejét, mind belsejét restaurálta. A szentély félkör alakú, rajta kis neoromán ablakok vannak. Portikusza, tornya romantikus „erdélyies” modorban átépített. A torony beugró mellvédje, sisakja, román ikerablakai archaikus külsőt kölcsönöznek az építménynek. Belseje ugyancsak Debreczeni terve alapján jellegzetes – Thoroczkay Wigand Ede és Kós Károly által használt – motívumok ötvözetével, a fa építőanyag hangsúlyozásával készült. A falu temetőjében Balázs Ferenc sírja. Balázs Ferenc (1901–1937), a község unitárius papja, kiváló író és az Erdélyi Szépmíves Céh tagja, népének élő népművelője volt. Fiatalon halt meg, tüdőbajban.2. Kirándulás a Tordai-hasadékhoz. Tordából turistaút-jelzés és gyalogút, valamint autóút is vezet a menedékházhoz. Az utóbbi túrára a 75. sz. úton kell elindulnunk.

Republicii tér, 45. sz., Torda Republicii tér, 28. sz., 1. em.

Cuza Vodă tér/Piața Cuza Vodă

A nagyenyedi vár falait körbesétálhatjuk. Nagyjából négyzet alakú területét több bástya védte, egyrészt a sarkokon, másrészt a falakba épülve. A XV. században átépítették. A bástyákat védelmező céhekre a címerek emlékeztetnek. A várfalakhoz később lakóépületeket építettek, de ezek egy részét már lebontották, hogy a fal jobban érvényesüljön. Ma sok részlete romos.

A vár főbejáratától jobbra, a Bethlen-kollégium oldalszárnyával szemben a falban jelentéktelen kis emléktábla látható: 1849. jan. 8. E tábla tövében van a 700 nagyenyedi lakos tömegsírja.

A vártemplom eredetileg gótikus építmény a XV. századból, de a XIX. század elején barokk stílusban építették át. Kétoldalt 4–4 barokk pillér van benne a gótikus ablakok közén. Szentélyének mennyezete hálóboltozatos, jobboldalt van az orgona és a szószék. A szentéllyel szemben látható a karzat, az enyedi diákság egykori helye.

A templom tornya 65 m magas, zordon építmény, lőrésekkel.

Az evangélikus templom a vártemplom mellett áll. Ez a régi, 1333-ban épült egyház utóda. Az 1866-ban lebontott ősi templom helyén épült ez a torony nélküli templomocska.

Bővebben lásd:

Cuza Vodă utca 24. sz./Str. Cuza Vodă nr. 24

Nagyenyedi Történelmi Múzeum a várfalhoz épült. A régi ház ma környékbeli prehisztorikus leletek, római emlékek, középkori történeti dokumentumok gazdag tárháza.

Bethlen Gábor utca 1. sz./Str. Bethlen Gábor nr. 1

Az 1622-ben Gyulafehérvárt alapított intézményt 1662-ben Apafi Mihály fejedelem a török dúlásai miatt ide költöztette, mivel itt nagy uradalma volt. A kollégiumnak egykor filozófiai, jogi és református teológiai fakultása volt. A fejedelmi alapítványokból a szegény, tehetséges székely gyermekeket nevelték itt. Jeles tanárai közül Ilosvai Benedek, Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Benkő Ferenc, Herepei Ádám, Szász Károly, Salamon Ferenc a legnevesebbek. A tanítványok sorából Bethlen Miklós, Bod Péter, Aranka György, Kőrösi Csoma Sándor, Kemény Zsigmond, Barabás Miklós, Bolyai Farkas, Áprily Lajos, Köteles Sámuel, Sütő András nevét kell megemlíteni.

1704-ben Tige labancai pusztították el Nagyenyedet és a kollégiumot. Jókai Mór örökítette meg a hős diákok emlékét („A nagyenyedi két fűzfa”), akik a labancokat fűzfadorongokkal verték agyon. 1849-ben azonban csak üszkös hamu maradt a nagy intézményből.

A kollégium 1862-ben épült fel újra, s fő homlokzata 1884–85-ben készült el. Mikó Imre gróf ritka művekből álló nagy könyvtárat s múzeumi értékű kőzet- és kövületgyűjteményt adományozott a kollégiumnak. Herepei Károly régész tanár sok kő- s bronzkori régiséggel, római leletekkel, Csató János kiváló botanikus és ornitológus pedig 3000 kitömött madárral és 60 000 darabból álló herbáriummal gazdagította a gyűjteményeit.

Ma a 66 000 kötet az épületben levő Bethlen Gábor dokumentációs könyvtár tulajdona. Anyagában igen sok becses kézirat is található. Ugyanitt a Természettudományi Múzeum kezeli a hajdani kollégium természetrajzi gyűjteményét.

Az 1704. évi labancdúláskor elesett 28 nagyenyedi diák emlékműve a Kápolna-dombon áll, a kollégium mögött.

Bővebben lásd:

Cuza Vodă tér 4. sz./Piaţa Cuza Vodă nr. 4

A nagyenyedi katolikus templomot 1745-től Jánosi Mór építtette, barokk stílusban. A főoltár Billinger Ágoston és Stegner Farkas műve, 1735-ben fejezték be. 1849-ben tetőzete elpusztult, de újjáépítették.

A templom oltárképe Szent Erzsébetet ábrázolja. A Szent Ferenc- és Szent Teréz-oltárt 1928-ban a kolozsvári minorita templomból hozták ide.

A templom tornya csak 1896-ban épült fel.

Cuza Vodă tér/Piaţa Cuza Vodă

A nagyenyedi görögkeleti templom neobizánci stílusú építmény. Homlokzatán szép, kör alakú mozaik van.

Belseje dúsan aranyozott, rendkívül színes és pompás. Faragott ülőszékei művésziek. Ikonosztáza alacsony, kupolafreskói igen szépek.

Marosújvár (Ocna Mureșului) a Maros bal partján 5 km-re fekszik Marosdécsétől. Mintegy 6800 lakosa van. Híres sóbányái már a rómaiak korában működtek. Salinaenek nevezték őket. A magyar királyság idejében a XIII. század óta említik az oklevelek. Árpád-kori templomának romja még áll. Szódagyára 1896-ban épült, ma hatalmas üzem. Jelentős ezenkívül a só- és dohányfeldolgozás is. A sót régebben a Maroson szállították, ezért a városnak nagy kikötője volt. Fürdőtelepének sósfürdóje jó hatású a mozgásszervi és idegbetegségekre. A marosújvári sómező nagysága 1200 m hosszú, 800 m széles, vastagságából 180 m van feltárva.

Magyarszentbenedek (Sinbenedic) a Marosújvárból Dicsőszentmártonba vezető úton van, a Forró-patak völgyében. A XIV. században épült unitárius temploma védett műemlék, bár erősen átépítették. Tornya aránylag alacsony, magas sisakkal. A szentély hosszú. A hajó kazettás mennyezete 1702-ben készült, nemes, finom mintákkal.

Marosnagylak (Noșlac) Marosújvártól kelet felé 7 km-re, a Maros bal partján levő hegyfokon áll. Kéttornyú gótikus temploma 1298 óta ismert. A templom hívei a szabadságharc idején elpusztultak.

A Nagyenyedhez tartozó Felenyed községnél elágazik az út egyrészt Torockó felé, másrészt Szabaderdőnél Remete irányába. Torockó felé a Kőköz (Cheile Aiudului) nevű, 16 km hosszú hegyszoroson át vezet az út. Torockószentgyörgy (Colțești) XIII. századi eredetű romos várát érdemes megnézni. Torockó nemcsak a Székely-kőről, hanem egykori vasbányászatáról és népviseletéről is híres. Az útközben látható sziklafalak barlangjaiba menekült az enyedi kollégium 1704-ben a labancok elől.

Remete (Rimeți) közelében van egy XIV. századi, gótikus stílusú kolostortemplom szép freskókkal. Innen 3 kilométerre fekszik a Remetei-sziklaszoros (Cheile Rimeților) természetvédelmi terület, vad, romantikus szakadék, ahol havasi gyopár is virít. (A gyopár védett virág!)

Tövisről felkereshetjük az egykori római út, a Via Magna mentén sorakozó falvakat.

Diód (Stremț) a Balassa család birtoka volt. Mellette látható egy XV. századi vár romja.

Diódtól északnyugatra Felgyógy (Geoagiul-de-Sus) ortodox temploma a hagyomány szerint Radu cel Frumos havasalföldi vajda támogatásával 1521–25 között épült. Belsejében szép freskók vannak. A vajda a környéki falvakat kapta adományként.

Felsőgálda (Galda-de-Sus) Hegyalja bortermő vidékének közepén, Diódtól nyugatra a Kecske-kő(Piatra Craivii, 1208 m) alatt terül el. Innen vezet dél felé a Via Magna, a műúttól nyugatra.

Boroskrakkó (Cricău) XIII. századi református templomát 1970-ben restaurálták. Innen két óra gyaloglással Bucerdea Vinoasă – Borosbocsárdon keresztül jutunk el a Kecske-kő délkeleti fennsíkjára, ahol a XIII. századi magyar vár romjai és az 1960-ban feltárt Apulon dák vár maradványai találhatók. E fontos dák településről kapta a mai Gyulafehérvár hajdani római nevét (Apulum).

Magyarigen (Ighiu) községben lelkészkedett Bod Péter (1712–69) neves irodalmár, történész, az erdélyi művelődés kimagasló alakja. Barokk síremlékét és családi sírkövét az itteni templomkertben találjuk. A két sírkő közé 1969-ben emlékoszlopot állítottak. A bekerített szép, késő barokk templomban állandó Bod Péter-kiállítás látható. Az 1848. évi áldozatok (200 lakos) sírja a volt katolikus iskola kertjében van.

Innen nyugatra van Celna (Țelna) híres szőlőtermő vidék. A faluval szomszédos Teleki-pincében ma is a legkiválóbb borokat tárolják.

Cuza Vodă u., Nagyenyed

Clujului u., 80. sz., Tövis

Mihai Viteazul utca/Str. Mihai Viteazul

Az Alsó Károly-kapu a vár 1. számú kapuja. A háromrészes barokk építményt Johann König bécsi szobrász és társai készítették.

A középső rész tetején Ausztria címere látható, a jobb oldalién Mars isten, a bal oldalién Venus szobra áll. A kapu két szélén egy-egy kőből faragott bomba van, a két szélső bejárat fölött pedig két dombormű. Az egyik Héraklész és Anteusz küzdelmét, a másik Aeneast és atyját, Anchisest ábrázolja. A kapu belső oldalán is van két dombormű (Perszeusz a Gorgó-fejjel, Héraklész és a nemeai oroszlán).

Bővebben lásd:

Mitropolit Simion Stefan utca/Mitropolit Simion Stefan

A 22,5 m magas obeliszket 1937-ben állították fel.

Bővebben lásd:

Mihai Viteazul utca/Str. Mihai Viteazul

A Felső Károly-kapu épségben maradt fenn. Míg az alsó inkább diadalívszerű, dekoratív jellegű, ez valóban a várat zárta. A kapu fölött középen áll III. Károly lovas szobra, a fríz alatt pedig Ausztria címere, amely Erdély címerét bekebelezi. Jobb oldali domborműve III. Károlyt és Savoyai Jenőt ábrázolja, a bal oldali pedig Savoyai Jenő diadalmas visszatérését. A kapu helyiségeiben tartották fogva Horeát és társait. A kapu belső oldalának négy felső szobra a négy erény allegóriája. A párkányt harci jelenetek díszítik, s a szélső domborművek is csatajeleneteket ábrázolnak. A bal oldalin Steinville-, a jobb oldalin Sforza-címer látható. A kapualjból kőlépcső vezet a kapu tetejére. A kapu teraszán Horia szobra és egy emléktábla van.

A hagyomány szerint Horiát kivégzése előtt a Károly-szobor alatti kis helyiségben tartották fogva.

Bővebben lásd:

Militari utca 4. sz./Str. Militari nr. 4

Itt állították bíróság elé az 1784. évi parasztfelkelés vezéreit, később pedig Varga Katalint, az Erdélyi-érchegység bányászküzdelmeinek irányítóját (1847). Az épület megmaradt fala mögötti udvar végén láthatók a fejedelmi időszak várfalmaradványai.

Militari utca 6. sz/Str. Militari nr. 6

A fejedelmek lakóháza eredetileg az erdélyi püspökök palotája volt. Izabella királyné alakíttatta át, Bethlen Gábor kibővíttette, s II. Rákóczi György idején még freskók, szobrok díszítették, és értékes műkincsek voltak benne felhalmozva. Itt lakott Vitéz Mihály is, amikor Erdélyt elfoglalta. Tartottak itt országgyűléseket is. 1658-ban és 1662-ben a törökök feldúltak s 1700-tól kaszárnya lett belőle. A katolikus püspökség csak jelentéktelen részét kapta vissza.

Mihai Viteazul utca/Str. Mihai Viteazul

Vitéz Mihály, az egyik legnagyobb román uralkodó 1593–1601-ig Havasalföld, 1600-ban Moldva fejedelme volt. 1599-ben – a Báthoriak ellen felbőszült székelyek segítségével – Erdélyt is elfoglalta. Erdélyt, Moldvát és Havasalföldet akarta uralma alatt egyesíteni, de Basta, miután céljait elérte, orvul megölette.

Mihai Viteazul utca 19. sz./Str. Mihai Viteazul nr. 19

A püspöki székesegyház Erdély legmonumentálisabb román kori építménye, jelentős későbbi kiegészítésekkel. A mai székesegyház alatt egy kisebb méretű, XI. századból való bazilika maradványait tárták fel. A jelenlegi székesegyházat a XII. század végén román stílusban kezdték építeni. Ez a tatárjáráskor leégett, boltozata és szentélye beomlott. A tatárjárás után gótikus stílusban fejezték be az épületet. A XIII. század 70-es éveiben a régi szentély helyett a támpilléres, sokszögzáródású új szentély épült. A szászok által 1277-ben felgyújtott templomot 1287-ben újból helyre kellett állítani. A délnyugati torony két emeletét és a főhajó boltozatát Széchy András püspök építtette (1320–56). A délnyugati torony felső részét Hunyadi János emeltette, főpárkányát pedig Bethlen Gábor helyeztette rá. Sisakja csak a XIX. század közepén készült el. Az épületben a reneszánsz stílust Lászai János kápolnája (1512) képviseli. 1519-ben Várday Ferenc püspök a Széchy-kápolnát bővítette. A nyugati barokk oromzatot Visconti készítette III. Károly rendeletére. A déli oldal sekrestyéje szintén barokk alkotás. A templom 1556 és 1716 között sok kárt szenvedett, eredeti, felbecsülhetetlen művészi értékű belső berendezése a fosztogatások és gyújtogatások következtében elpusztult.

A mai háromhajós, keresztalaprajzú székesegyház hétszáz év alkotásának eredménye. Hosszú hajóit dúsan tagolt és szép fejezetű pillérek választják el egymástól. A hat pillérpárból minden második erősebb, mert a keresztboltozatot tartja. A mellékhajók keresztboltozatának száma a főhajóénak kétszerese. A szentély meghosszabbított, déli oldalán van a barokk sekrestye. A kereszthajó északi szárnya és a mellékhajó szögletében van a Lászai-kápolna.

A templom kőfaragványai közt valamennyi középkori stílus képviselve van. A déli bejárat belső timpanonja utólagos elhelyezésű. A XIII. századi déli kapu román díszítményei, a kereszthajó északi falában szintén utólagos elhelyezésű apostolszobrok és egyéb domborművek délnémet hatásra vallanak.

A templomban vannak Hunyadi János, valamint öccse, ifjabb János, Hunyadi László, Izabella királyné és János Zsigmond szarkofágjai. Az északi hajóban gótikus püspöki síremlékek, az északi mellékszentélyben XVI. századi alakos falképmaradványok láthatók.

A székesegyházban van Martinuzzi György, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György sírja. A sírokat és síremlékeket az idők során feldúlták, kirabolták, a tetemeket szétszórták.

A közelmúltban folyt restaurálással kapcsolatban ásatásokat is végeztek. Falfestmény is került elő.

A templomban hivatalos vezető teljesít szolgálatot és részletes magyarázattal is szolgál.

Bővebben lásd:

Mihai Viteazul utca 21. sz./Str. Mihai Viteazul nr. 21

A püspöki palota a vár északnyugati sarkában van. Szerény épület, középkori magját többször átépítették. Közepén, a kis udvar kertjében sok a római emlék.

Jelenleg Erdély egyetlen katolikus püspöksége. A régi gyulafehérvári püspökök közül érdemes megjegyezni Batthyány Ignác (1780–98) nevét, aki a trinitárius kolostorban elhelyezett hatalmas könyvtárat és műgyűjteményt alapította meg. Haynald Lajos (1852–64) püspök pedig nagy botanikus volt, s könyvgyűjteményével és világhírű herbáriumával a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának megalapítását tette lehetővé.

1979-ig az erdélyi püspök a csíkszentdomokosi születésű Márton Áron, egyszerű székely szülők gyermeke volt.

a Mihai Vitezul utca/Str. Mihai Viteazul végén

A 4. számú várkapu a székesegyház és az ortodox katedrális között áll. A barokk stílusú, egynyílású kapu közepén Ausztria címere, két oldalán pedig egy-egy fríztartó Atlasz-szobor látható. A kapu a Károly-kapuhoz viszonyítva nagyon egyszerű, szinte dísztelen, ugyanúgy, mint az utca végén található 5. és 6. számú kapu is.

Mihai Viteazul utca/Str. Mihai Viteazul

A görögkeleti katedrális a katolikus székesegyház mellett áll. Hatalmas, reprezentatív építmény. 1921 és 1922 között épült, V. Ștefănescu építész tervei alapján, a târgoviștei fejedelmi templom mintájára, a régi havasalföldi bizánci stílus jegyeinek átvételével. Püspöki székhely, koronázó templom. Bejárata két oldalán hatalmas fehér márványtáblák hirdetik Nagyrománia és a két román egyház egyesülését. A tornáccal övezett katedrálisnak hatalmas (52 m magas) harangtornya van a bejárat előtt. A körtornácon kőtár van elhelyezve. A nyitott előteret (pridvor) az evangélisták mozaikképei díszítik.

A pronaoszban látható Vitéz Mihály és felesége, Stanca fejedelemaszszony képmása.

A katedrálisban koronázták meg 1922-ben Ferdinándot Nagyrománia királyává.

Mihai Viteazul utca/Str. Mihai Viteazul

A Babilon-épület az ortodox katedrálistól keletre van. 1851-ben épült, eklektikus stílusban. Hatalmas méretei miatt kapta a nevét a helybeli lakosságtól.

A Városi Múzeum a Babilon-épületben van. 1888 óta áll fenn, s gazdag gyűjteményében 55 000 tárgy, az 1784. és 1848–49. évi eseményeket dokumentáló gazdag anyag mellett régészeti, történelmi, néprajzi és képzőművészeti részlege is van.

Mihai Viteazul utca 12. sz./Str. Mihai Viteazul nr. 12

Az Egyesülés terme eredetileg a közös hadsereg tiszti kaszinójaként épült 1908-ban. 1918-ban itt mondták ki Erdély egyesítését Romániával. Az épületen nagy márványtábla emlékeztet a történelmi eseményre. Belül Pierre Bellet francia művész történelmi tárgyú freskói láthatók. Az épület szintén a múzeum tulajdonában van.

Az Egyesülés termétől délre levő kis parkban áll az 1866. évi olaszországi custozzai harcokban elesett gyulafehérvári katonák emlékműve (1906). A másik emlékművet a piski csatában (1849. február 9.) halálos sebet kapott Losenau ezredesnek és osztrák katonáinak állították.

Bővebben lásd:

Suluțiu Alexandru Sterca utca 2. sz./Suluțiu Alexandru Sterca nr. 2

A Bethlen-kollégium a Bethlen Gábor által alapított ősi református intézmény, a nagyenyedi kollégium elődjének épülete, amely később osztrák kaszárnya lett. Egyszerű építmény, külső és belső díszítése eklektikus.

Bővebben lásd:

Bethlen Gábor u. 5. sz./str. Bethlen Gábor nr. 5

A volt jezsuita kolostor az 1903–1906-ban épült általános iskola mögött ma internátus. Ebben a XVI. századi emeletes épületben volt a Bethlen-kollégium könyvtára. Itt kezdte el bibliafordítását Káldi György 1605-ben.

Bethlen Gábor utca 5. sz./Str. Gabriel Bethlen nr. 5.

Az Apor-ház reneszánsz műemléképület. Az Apor család építtette a XVII. században.

Bővebben lásd:

Bethlen Gábor utca/Str. Bethlen Gabor

Bethlen Miklós lakóháza szintén XVII. századi reneszánsz épület. Hajdani tulajdonosa, Bethlen Miklós erdélyi kancellár, önéletírásával a magyar irodalomban is megörökítette nevét.

Bethlen Gábor utca 1. sz./Str. Bethlen Gábor nr. 1

A Batthyaneum a római katolikus püspökség egykori könyvtára, ma múzeum. A hajdani trinitárius templom és rendház 1719-ból származó épületében Batthyány püspök létesítette. Ugyanitt csillagvizsgálót is berendezett.

Az 1792-ben alapított könyvtárnak ma 59 000 kötete van, azonkívül 580 ősnyomtatvány, 19 000 okmány, 1230 kézirat, több világhírű kódex, továbbá régiséggyűjtemény, egyházi gyűjtemény és éremgyűjtemény teszi különösen értékessé. Copfstílusú nagyterme az egykori templom hajója. Igen gazdag az Erdélyre vonatkozó gyűjteménye, ezért fontos kutatási bázis. Itt vannak a gyulafehérvári, aradi, kolozsmonostori apátsági és hiteleshelyi oklevéltárak maradványai, az erdélyi vajdák, fejedelmek és magyar királyok okmányai. Itt őrzik a „Gyulafehérvári sorok” néven ismert, 1310 tájáról származó magyar nyelvemléket is.

A román kultúra szempontjából nagy jelentőségűek a könyvtár román ősnyomtatványai.

Bővebben lásd:

Alvinc, Mihai Eminescu 27. sz./Vințu de Jos, Str. Mihai Eminescu nr. 27

Az alvinci kastély Fráter (Martinuzzi) György építtette egy domonkos kolostor helyére. Valószínűleg megerősített udvarház lehetett. Jelenlegi alaprajza a XVII. század elején alakulhatott ki, Giacomo Resti, Bethlen Gábor építésze tervezésében. A XVII. századi építést Brassai Kőműves János kolozsvári kőfaragó végezte. 1715-ben a kastély a gyulafehérvári káptalané lett, s 1733-ban átépítették. Barokk kapuzatát ekkor kapta. Ma már nagyrészt romos, csupán északi szárnyának emeletes része áll. Ennek homlokzatán háromszöges lezárású ablakok, udvari oldalán pedig kettős, északolasz jellegű ikerablakok vannak. A fennmaradt részletek a lombard cinquecento Bramante hatású irányára vallanak.

Castaldo megbízásából e kastélyban gyilkolták meg felbérelt orgyilkosok (Ferrari, Sforza, Pallavinici) 1551. december 17-én Fráter György bíborost, két puskalövéssel és hetvenöt szúrással.

A kastély később a Kemény családé lett, s itt született a híres regényíró és publicista, Kemény Zsigmond (1814–1875).

Bővebben lásd:

A várost a Mócok útján (Calea Moţiloron) keresztül északnyugat felé a 74. számú műúton hagyjuk el, mely Zalatnára, Abrudbányára, majd Brádra vezet. (A város feletti Hegyalja községeit tövisi kirándulásunk során már megismertük.)

Sárd (Șard) – az erődített gótikus református templomot érdemes megnézni, nyugatnak kanyarodik az Ompoly völgye és egyre festőibbé válik. A vasút és a közút párhuzamosan halad vele. Ompolygyepű (Presaca Ampoiului) vasúti megállóhely előtt van az 1848. október 24-én ártatlanul kivégzett 700 menekülő zalatnai magyar tömegsírja, obeliszkjén „Pax” felirattal. Ompolygyepűn túl a völgy kitárul, majd balról a Zsidó-hegy (978 m) cukorsüveg alakú erős kúpja alatt ősi bányaváros fekszik.

Zalatna (Zlatna, Schlatten) az Erdélyi-érchegységben 462 m magasan fekvő ősrégi település. Több mint 3700 lakosa van. Jelentős ipari és bányászváros. Régi, szláv eredetű nevét az aranyról (zolota) kapta.

A rómaiak idején Ampelum néven a „procurator aurarium”-nak, a daciai aranybányászat irányítójának székhelye volt. A bolgár–szláv időkben is folytatódott a bányászat, ebből az időből maradt fenn a község jelenlegi neve. II. Géza szász bányászokat telepített ide, majd V. István adományaképpen a gyulafehérvári káptalan tulajdonába került. 1648-ban II. Rákóczi György Körmöcbányáról telepített át bányászokat. A város lakossága bányász- és parasztmozgalomban is részt vett.

Zalatna ortodox temploma 1424-ben épült gótikus stílusban, de később átalakították. Értékes régi freskómaradványok láthatók benne.

Alvinc (Vințu de Jos) fontos vasúti gócpont, a nagyszebeni vasútvonal itt tér el a Gyulafehérvár felé vezető szárnyvonaltól.

A helységet a XII. században szászok alapították. Bethlen Gábor alatt szászok közé telepedett morva és magyar anabaptisták telepe lett. Ezek az anabaptisták a habánok voltak, akik Svájcból Ausztrián át jutottak morva földre, majd onnan a Felvidékre. A XVII. században egy részük Erdélybe költözött. Kiváló fazekasok lévén, messze földön megalapozták az alvinci habán kancsók hírét. 1690-ben Törökországból menekült bolgárokat is telepítettek ide. 1849. február 12-én Bem Alvincnél győzelmet aratott az osztrákokon.

A község református temploma a XIII. századból való.

Sfântul Capistrano sétány, 28. sz.

a város közepén

Az északnyugati sarkon áll a Csizmadiák bástyája. Az északi várfal közepe táján van az északi kaputorony, az északkeleti sarkon a nyolcszögű toronybástya, s végül a délkeleti sarkot a Szabó-bástya (Deák-bástya) védte.

Városháza tér 6. sz./Piața Primăriei nr. 5

A szászsebesi evangélikus templom, a város kiemelkedő dísze és jelképe, a főtér közepén áll. A XIII. század elején épült román stílusú egyházat a tatárok 1241-ben feldúlták, ezért a XIII. század második felétől gótikus stílusban többször is bővítették, bazilika jellegét azonban megtartotta. Zömök tornya román stílusú maradt. A templom külső pilléreit szentek szobrai díszítik. A templom falán legutóbbi restaurálásakor 1545 előtti freskók nyomát tárták fel.

A templom XIV. század utolsó harmadában épített csarnokszentélyének egyik zárókövén Nagy Lajos struccos sisakdísze látható. Gyönyörű reneszánsz szárnyas oltárát egyesek Wit Stwosz (Veit Stoss), mások az ő iskolája művének tartják. 1524 körül készült, s II. Lajos és Szászsebes címere látható rajta. A szekrény Krisztus családfáját ábrázolja, a szárnyak négy domborműve: Angyali üdvözlet, Mária és Erzsébet találkozása, A napkeleti királyok, Jézus körülmetélése.

A predella Utolsó vacsorája és az oromzat Szentháromság-képe későbbi kiegészítés. A csukott oltár nyolc képtáblája Jézus életét ábrázolja.

A templom udvarának keleti részén áll az 1383-ból származó, gótikus stílusban épült Szt. Jakab-temetőkápolna.

A templom szentélye mögött látható az átépített, egykori céhcsarnok, a céhek elárusítóhelye, és a templom szomszédságában az egykori evangélikus algimnázium épülete.

Mihai Viteazul utca 4. sz. , Szászsebes/Strada Mihai Viteazul nr. 4, Sebeş

A Zápolya-ház XVI. századi építmény, későbbi barokk külsővel. Itt halt meg 1540-ben Zápolya János király. 1556-ban és 1659-ben országgyűlést tartottak az épületben, ahol ma múzeum van, s tíz terme 8000 tárggyal a város múltját mutatja be.

Mihai Viteazul utca/Strada Mihai Viteazul

A szászsebesi katolikus templom a XV. században épült, domonkosrendi kolostorral. A XVIII, században mindkettőt átépítették a ferencesek. A templom a XIV. századból származik, de eredeti stílusából alig őrzött meg valamit.

A kelneki vár a főúttól 5 kilométerre van. A XIII. században építették, egy vaskos donzsonból és két falgyűrűből áll. A 80-as években restaurálták.

Bővebben lásd:

Kelnek 517205/Câlnic 517205

Az evangélikus templom a XIII. században épült, és a XV. században vették körül védőfallal. A falon belül élelmiszerraktárakat is építettek, hogy ostrom esetén hosszabb ideig tudják tartani magukat a védők.

Bővebben lásd:

A keresztényszigeti evangélikus templom, helyesebben templomerőd a falu közepén áll. A XIII–XV. században épült és stílusában a román és a gótikus elemek keverednek.

Itt tulajdonképpen már Nagyszeben területén vagyunk, mivel a falut a városhoz csatolták a közeli Turnișor –Kistorony helységgel együtt, ahol XIII. századi evangélikus templom van.

Péterfalva (Petrești) után Sebeshely (Sebișel) községben Sava Hentia román festőművész emlékházát tekinthetjük meg. Szászcsór (Săsciori) községen át jutunk az oasai egykori nagy gáthoz, amely a tutajozás idejében a vizet gyűjtötte össze. Az út a Lacul Vidra (mesterséges duzzasztott víztároló) közelében átmegy a Kárpátok gerincén. Útközben több menedékházat találunk.1. Kirándulás a Sebes völgyébe. Péterfalva (Petrești) után Sebeshely (Sebișel) községben Sava Hentia román festőművész emlékházát tekinthetjük meg. Szászcsór (Săsciori) községen át jutunk az oasai egykori nagy gáthoz, amely a tutajozás idejében a vizet gyűjtötte össze. Az út a Lacul Vidra (mesterséges duzzasztott víztároló) közelében átmegy a Kárpátok gerincén. Útközben több menedékházat találunk.1. Kirándulás a Sebes völgyébe. Péterfalva (Petrești) után Sebeshely (Sebișel) községben Sava Hentia román festőművész emlékházát tekinthetjük meg. Szászcsór (Săsciori) községen át jutunk az oasai egykori nagy gáthoz, amely a tutajozás idejében a vizet gyűjtötte össze. Az út a Lacul Vidra (mesterséges duzzasztott víztároló) közelében átmegy a Kárpátok gerincén. Útközben több menedékházat találunk.

Szászsebestől 8 km-re kitérőt tehetünk Kelnekre (Cilnic). Majd innen tovább mehetünk Szászgorbó (Gârbova) felé, ahol szintén van egy XIII. századi várrom és egy omladozó Árpád-kori templom.2. Szászsebestől 8 km-re kitérőt tehetünk Kelnekre (Cilnic). Majd innen tovább mehetünk Szászgorbó (Gârbova) felé, ahol szintén van egy XIII. századi várrom és egy omladozó Árpád-kori templom.2. Szászsebestől 8 km-re kitérőt tehetünk Kelnekre (Cilnic). Majd innen tovább mehetünk Szászgorbó (Gârbova) felé, ahol szintén van egy XIII. századi várrom és egy omladozó Árpád-kori templom.

Szerdahelytől 1 km-re letérhetünk Polyán (Poiana-Sibiului) felé, amely szebenvidéki juhászok ősi faluja, tipikus hegyvidéki román pásztorközség. Művelődési házában népművészeti múzeum van. Innen a Szebeni-havasokba lehet kirándulni.3. Szerdahelytől 1 km-re letérhetünk Polyán (Poiana-Sibiului) felé, amely szebenvidéki juhászok ősi faluja, tipikus hegyvidéki román pásztorközség. Művelődési házában népművészeti múzeum van. Innen a Szebeni-havasokba lehet kirándulni.3. Szerdahelytől 1 km-re letérhetünk Polyán (Poiana-Sibiului) felé, amely szebenvidéki juhászok ősi faluja, tipikus hegyvidéki román pásztorközség. Művelődési házában népművészeti múzeum van. Innen a Szebeni-havasokba lehet kirándulni.

Apold után Săliște vasútállomásnál dél felé kitérhetünk Szelistye (Săliște) faluba, amely a régiek szerint szép asszonyairól volt híres. Innen merítette témáját Mikszáth Kálmán „A szelistyei asszonyok” című regényéhez. Két XVIII. századi ortodox templom és szép népművészeti múzeum van a faluban.4. Apold után Săliște vasútállomásnál dél felé kitérhetünk Szelistye (Săliște) faluba, amely a régiek szerint szép asszonyairól volt híres. Innen merítette témáját Mikszáth Kálmán „A szelistyei asszonyok” című regényéhez. Két XVIII. századi ortodox templom és szép népművészeti múzeum van a faluban.4. Apold után Săliște vasútállomásnál dél felé kitérhetünk Szelistye (Săliște) faluba, amely a régiek szerint szép asszonyairól volt híres. Innen merítette témáját Mikszáth Kálmán „A szelistyei asszonyok” című regényéhez. Két XVIII. századi ortodox templom és szép népművészeti múzeum van a faluban.

Huet tér/Piața Huet

Az evangélikus püspöki székesegyház, a hajdani Maria-Kirche (Mária-templom), hatalmas gótikus építmény. Helyén a XII–XIII. században román stílusú bazilika állt.

A jelenlegi templom építése a XIV. század második felében kezdődött meg, 1431-ig tartott. Ez volt az első építési korszak. 1448 és 1460 között a hajó nyugati falait meghosszabbították és így az eredetileg a homlokzat előtt álló torony a nagy előcsarnokba, az ún. ferulába került.

A harmadik építési korszakban (1471–1520) kibővítették a sekrestyét, meghosszabbították a kereszthajó északi szárnyát, megépítették az északi és déli előcsarnokot, a déli mellékhajó karzatát és a csigalépcsős, nyolcszögű tomyocskát. Ugyanakkor a tornyot magasabbra építették és négy fiatornyos sisakkal látták el. Mátyás király ugyanis 1474-ben a kerci apátság javait a Mária-templomnak adományozta, ebből fedezték a bővítő és díszítő munka költségét.

A templom egyébként egyszerű külseje a tömegek mesteri elosztásával hat. A háromhajós, keresztalapú bazilika hossza 58 m, szélessége 22 m. Szentélyének záródását a nyolcszög három oldala alkotja. A székesegyháznak négy gótikus kapuja van. A nyugati főbejárat az előtérbe épített torony alján vezet át.

A középhajó boltozati bordái közvetlenül a pillérekre támaszkodnak, a kereszt- és mellékhajókban viszont gyámkövekre. Ezek a gyámkövek és a boltozati zárókövek igen szép kőfaragói munkák. A kórus északi falán Johan Rosenau szász művész 1445-ből származó falfestménye látható. Figyelmet érdemelnek a kerek és csúcsíves ablakok szép mérművei is.

Az altemplomban van Mihnea cel Rău havasalföldi fejedelem sírja, akit 1509-ben a közelben öltek meg.

Bővebben lásd:

A Teutsch-szobor a székesegyház déli kapuja előtt áll. Georg Daniel Teutsch (1817–1893) evangélikus püspök a szász nép szellemi és politikai vezére volt. A szobor Donndorf német szobrász műve, 1899-ben állították fel.

Huet tér 3. sz./Piața Huet nr. 3

A védtorony az első várövezetben áll, az Alsóvárosba vezető lépcső felett. A XIV. században épült, valójában őrtorony volt.

Innen vezet az Alsóvárosba a Lépcsőköz (Pasajul Scărilor), amely a XIX. században épült, addig csak lejtő volt.

Azilului utca 4. sz./Str. Azilului 4

A kórháztemplom a Lépcsőköz alsó végénél áll. 1292-ben már megvolt, és 1294-ben kórház működött benne. Ez a város legrégibb, de teljesen átépített épülete.

Kistér 20. sz./Piața Mică nr. 20/Kleiner Ring

A hajdani céhház a szűcsöké és a szűrszabóké volt. Késő középkori eredetű. A földszinten voltak az elárusítóhelyek, az emeleten pedig a raktárak. A XVIII. század második felében színielőadásokat is tartottak benne.

Kistér 22. sz./Piața Mică nr. 22/Kleiner Ring

A volt Harteneck-ház Sachs von Harteneck szász ispán háza volt, akit 1703-ban Nagyszeben főterén lefejeztek. A ház egyik helyiségében 1631-ből származó freskót találtak.

Kistér 28. sz./Piața Mică nr. 28/Kleiner Ring

Várostorony (Tanácstorony, Rathausturm). A XV–XVI. századi építmény a Várostörténeti Múzeum otthona.

Kistér 28. sz./Piața Mică nr. 28/Kleiner Ring

A katolikus plébániatemplom a protestáns város központjába beékelt, nagyméretű építmény. Az 1726–1738 között épült hajdani jezsuita templom barokk stílusú.

a Nagytér/Piaţa Mare/Grosser Ring nyugati oldalán

A Brukenthal-múzeum a székesegyházon kívül Szeben legfontosabb látnivalója.

Báró Brukenthal Sámuel (1721–1803) atyjának neve Breckner Mihály volt, s királybíróként, Brukenthal előnévvel, nemességet kapott. Fia, Sámuel, 1777-ben Erdély kormányzója lett, s nagyon művelt, gazdag ember lévén óriási gyűjteményre tett szert. Műkincseit és 100 000 kötetes könyvtárát az itt álló impozáns barokk palotában helyezte el és 360 000 forintos alapítvánnyal az evangélikus egyházra hagyta. A gyűjtemény 1817 óta nyilvános.

1948-ban államosították és az „Astra”, meg a Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaften egykori anyagával kiegészítve, átrendezték. Történelmi osztályának külön értéke az óriási éremgyűjtemény. Néprajzi osztályán gazdag szász, román és magyar anyagot találunk. Képtára a metszetekkel és a rajzokkal együtt több mint 50 000 darabból áll, s Rubens-, Van Dyck-, Cranach-, Tiziano- és Brueghel-kép is van benne. Könyvtárában kb. 250 000 kötet van, azonkívül több értékes kézirat, ősnyomtatvány és kódex. A természettudományi gyűjtemény a Vár/Cetății utca 5. számú épületben kapott helyet.

A múzeumhoz tartozik a Jungerwald (Dumbrava) területén elhelyezett szabadtéri kiállítás (skanzen) is, mely a népművészet és a népi ipar emlékeit mutatja be.

Vár utca 1. sz./Str. Cetății nr. 1

A Természettudományi Múzeum a Brukenthal-múzeumhoz tartozik. (Az épület egykor a szász turistaegyesület székháza volt.) Ma az ország második legnagyobb természettudományi gyűjteménye.

Nagytér 10. sz./Piața Mare nr. 10

A Haller-bástya nevét onnan kapta, hogy Haller Péter városbíró idejében, 1551-ben épült, az ő kezdeményezésére.

Vár utca /Str. Cetății

A nagy rondellát a XVI. században építették. Ebben az építményben volt 1788-ban a szászok első színháza, amely később leégett.

Vár utca/Str. Cetății

A Kádár-torony a XV. századból való és a harmadik várövezethez tartozott. Alul kerek, buzogányszerűen kiszélesedő fejénél szögletes, sok lőréssel. Szász neve: Binder Bastei.

Vár utca/Str. Cetății

A Fazekas-torony a XVI. századból származik. Felül szintén kiszélesedő, de két szomszédjánál erősebb, négyszögletes építmény. A harmadik várövezethez tartozott. Szász neve: Töpfer Bastei.

Vár utca/Str. Cetății

A Fegyverkovács-torony a XV. században épült. Felül szélesedő, karcsú, nyolcszögletű torony. Szintén a harmadik várövezethez tartozott. Szász neve: Waffenschmied Bastei.

Nicolae Bălcescu utca 4. sz./Str. Nicolae Bălcescu nr. 4.

Az „Impăratul Romanilor” szálló és étterem különösebben nem nevezetes épület. Elődje azonban, a „Zum Römischer Kaiser” fogadó, amelynek nevét örökölte, 1555 óta volt a város tulajdonában, s híre messze földre eljutott. A régi fogadó a mai szállóval szemben állott, s 1891-ben bontották le.

Gh. Barițiu utca 5–7. sz./Str. Gh. Barițiu nr. 5-7

Astra Megyei Könyvtár épületében a román „Astra” egyesület több mint 300 000 kötetes könyvtára található, régi erdélyi nyomtatványokkal, újságokkal.

Gyulafehérvári út/Șoseaua Alba Iulia eleje

A Soldisch-bástya a XVII. században épült és a harmadik, legkülső s egyben legerősebb védelmi övezethez tartozott.

Mitropoliei utca 33. sz./Strada Mitropoliei nr. 33

A görögkeleti székesegyház 1906-ban épült. Mintája a konstantinápolyi Haggia Sophia volt. Bizánci stílusú építmény, monumentális méretekkel, a helybeli görögkeleti metropolita katedrálisa.

A székesegyházzal szomszédos épületben lakott 1868-ban két hétig Mihai Eminescu, amikor a Pascaly színtársulat súgója volt.

Mitropoliei utca 13. sz./Strada Mitropoliei nr. 13

A kariatidás palota 1786-ból való, szép barokk épület. A kapuja feletti erkélyt két kariatida tartja, innen kapta nevét.

Mitropoliei utca 9. sz./Strada Mitropoliei nr. 9

A református templom homlokzatának felirata szerint 1786-ban épült. Szép barokk stílusú épület, belseje a református vallásnak megfelelően puritán egyszerűségű.

Mitropoliei utca 2. sz./Str. Mitropoliei nr. 2

A régi Városháza a XV–XVI. században épült, gótikus stílusban. Nyugati szárnya nagyjából eredeti állapotában maradt fenn, a többit többször is átépítették, bővítették. Impozáns feljárója, erkélyei és a városfal felé néző oszlopos előcsarnoka különösen figyelemre méltóak.

Az épület eredetileg Thomas Altenberger grófé volt, s következő tulajdonosától, Pempfflinger Márktól a város vásárolta meg, 1548-tól 1945-ig a Városháza szerepét töltötte be. Tornya kapubejáró az Alsóváros felé. Hajdan itt volt a fegyvertár, valamint a város és a szász nemzeti közösség levéltára.

Az Alsóvárosban a Lépcsőköz aljánál kezdődő Torony utca (Str. Turnului) jobb oldalán nyílik a Lőporraktár utca (Strada Pulberăriei). A környéken hajdan tímárok, pékek, fazekasok laktak.

Lőporraktár utca/Str. Pulberăriei

A Tímár-torony a XV. században épült, és a legkülső védőövezethez tartozott. Nyolcszögletes, zömök és erős torony, teteje kissé kiszélesedik.

A Puskaporos-torony XVI. századi vaskos, kerek torony, vastag falában apró törésekkel. Kovács-bástyának is nevezik.

A volt Fehér bárány-fogadó XVI. századi, kétszintes, reneszánsz épület, bolthajtásos szobákkal és árkádokkal. Ez a város régi, közkedvelt étterme.

General Magheru u. 36. sz./Str. General Magheru nr. 36

Az Orsolya-rend temploma és kolostora A XV. századi templomot és kolostort 1712 és 1734 között barokk stílusban átépítették. Az Orsolya-apácáknak a kolostor épületében leányiskolájuk is volt.

Szíjgyártók utca/Str. Șelarilor, az Orsolya-templomtól délre

A ferences templom hajdan a Domonkos-rendi apácáké volt. A XIV–XV. századi templomot és kolostort a XVIII. században barokk stílusban átépítették. Előcsarnokában a XV. század elejéről való festett fa Madonna-szobor látható.

1918. december 1 tér/Piața 1 Decembrie 1918

A Kereszt-kápolna kis katolikus kápolna. Legfőbb látnivalója az 1417-ben készült, egyetlen kőből faragott feszület. A felirat szerint az osztrák Peter Lantregen készítette.

Nagydisznód 555300/Cisnădie 555300

A nagydisznódi evangélikus templom a XIII. század első felében épült, és a XV. században vették körül várfallal.

Bővebben lásd:

Váralja utca, Kisdisznód 55301/Strada Sub Cetate, Cisnădioara 555301

A régi evangélikus templom a XIII. század elején épült a hegytetőn. Később vették körül erődfallal. Román stílusával Erdély legrégibb erődtemplomai közé tartozik. Festői környezetben áll.

Bővebben lásd:

a község közepén

A nagycsűri evangélikus templom a XIII. században épült. 1523-ban átalakították s ugyanekkor vették körül erődfalakkal.

Tineretului utca 4. sz./Str. Tineretului nr. 4

A vízaknai református templom a XIII. században épült, román stílusban. Háromhajós bazilika, a szentélynégyzet fölötti toronnyal. Hajóját 1500 körüli hálóboltozat fedi. A XVI. században átépített erődtemplom freskóit Vince festő 1522-ben készítette. A ma is működő toronyóra 1787-ben készült.

Bővebben lásd:

A Junger Wald–Kiserdő (Dumbrava) a várostól 4 km-re szép parkerdő, csónakázótóval, kempingekkel, étteremmel. A szebeniek kedvelt kirándulóhelye. Itt van a népi ipar szabadtéri múzeuma és az állatkert. Az erdő villamossal is elérhető.

Nagyszebent a Calea Dumbraván hagyjuk el délnyugat felé. A Dumbraván keresztül vezető út először Resinárt (Rășinari) érinti – itt született Octavian Goga. Itt áll Andrei Șagunar omán politikus, érsek mauzóleuma. A falu múzeumában szép román népművészeti gyűjtemény van. A helység ma már Nagyszebenhez tartozik.

Resinártól 22 km-re Szebenjuharos vagy Magascsorgó (Păltiniș, Hohe Rinne), a Szebeni-havasok magaslati üdülőhelye, sport- és kirándulóközpontja, több turistaházzal. Az 1450 m magasan fekvő telep alatt van a Cibin klamm, a Szeben-patak romantikus szurdoka, innen lehet felmenni a Cindrelre (2245).

Nagydisznód (Cisnădie, Heltau) községben született a feltételezések szerint Heltai Gáspár (1520–1575) szász származású magyar író, nyomdász, reformátor, bibliafordító, a „Chronica az Magyarocnak dolgairól” című becses történelmi forrásmű szerzője, a XVI. századi magyar próza nagy mestere.

Kisdisznód (Cisnădioara) ma már Nagydisznódhoz tartozik. Itt volt plébános Heltai Gáspár, mielőtt csatlakozott volna a reformációhoz. A falu cseresznyeligetei híresek.

Cód (Sadu) Samuil Micu-Kleinnek (1745–1806), az erdélyi románság nemzettudatát megalapozó ún. erdélyi iskola egyik megteremtőjének szülőhelye. Innen a Gitu Berbecului menedékházhoz (1175 m) lehet eljutni a Cód völgyében (Valea Sadului), 40 km-es autóúttal; majd gyalog a Cindrelre (2245 m) mehetünk. Csak hegymászóknak ajánlható! Cód a verestoronyi útról, Nagytalmács (Tălmaciu) felől is elérhető.

A városból Sellenberk irányába megyünk ki, Sellenberket elhagyva térünk le balra a Segesvár felé vezető úton. A Hortobágy (Hirtibaciu) partján fekvő Szentágota (Agnita, Agnetheln) bőr- és textilipari központ. A régi szász település középkori temploma műemlék, s múzeumának (Állomás utca 2. sz./Str. Gării nr. 2.) gazdag római és népművészeti gyűjteménye van.

A Szentágota után a Hortobágy völgyében sorakozó szász falvak régi templomaikról nevezetesek.

Rozsonda (Ruja, Roseln) templomának vaskos védtornya XV. századi, többi részei 1509-ben épültek, gótikus stílusban.

Prépostfalva (Stejăriș, Probstdorf) templomának szentélyét 1860-ban (toldás miatt) lerombolták. A hajó a XIV. században, a torony 1500-ban épült. A hajó felső részén védfolyosó van.

Jakabfalva (Iacobeni, Jakobsdorf): a templom hajója, a szentély, a sekrestye XIV. századi, a tornyot 1500-ban emelték. Kisebb kiegészítéseket találunk a XVIII. századból. Az északi oldalon oldaltorony van, ugyanitt a körítőfalon szép a bejárati kapu.

Netus (Netuș, Neithausen) temploma 1448-ban épült. 1504-ben a szentélyt belülről elzárták, s vastag fallal védtoronnyá alakították. A hajó hálóboltozatos, a XIX. században épített „pótszentélye” van.

Újvárosban (Noiștat, Neustadt) a XIII. századból eredő román építmény helyére 1487-ben késő gótikus templom került, később (1856–1868) pedig klasszicista templomot emeltek a faluban.

Szászhalom (Movile, Hundertbücheln) templomának hajója a XIV. századból való. A két végén levő tornyok egyike a legrégibb rész, XIII. századi, a másik a XV. században – belül hálóboltozattal – épült.

Hégen (Brădeni, Henndorf) községben a templom XIV. századi építmény, kisebb, XV. századi kiegészítésekkel. Szentélye deszkázott védfolyosós. Igen szép a gótikus faragott kő szentségtartó. Itt elhagyjuk a Hortobágy völgyét, és Segesvár közelébe, a Segesdi-patak vidékére érkezünk, ahol további templomerődök várnak reánk.

Apold (Apold, Trappold) szász erődített templomegyüttese impozáns, belső és külső falakkal, valamint udvarokkal. A Haferturm (Zabos-torony), vagyis a kaputorony, a Wisser Turm (Fehér-torony), azaz a belső várfal második tornya, ezenkívül északon a Fruchthaus (terményraktár) védte a XIII. századi templomot. A szentély a falakkal és tornyokkal együtt 1504–1529 között épült. A külső öv főbejárata az északi oldalon van, délen egy kisebb kapu volt (lebontották). A Schulturmban (Iskolatorony) lakott a vár őre. Délnyugaton a kiskapu mellett bástya védte a bejáratot. A belső terményraktárral szemben a külső övben észak felé még egy védhető raktárépület volt. Az egész épületkomplexum jellemző a szászok jól szervezett, átgondolt önvédelmére, a termény és a vagyon mentésére háború esetén.

Segesd (Șaeș, Schaas) közvetlenül Segesvár előtt, Szászdálya (Daia, Denndorf) kelet felé, a Segesd-patak forrásánál van. Templomaik az előbbiekhoz hasonlóan a szász építkezési kultúrát és hagyományvilágot mutatják.

A Nagyszebentől északnyugat felé 12 kilométerre Vízakna (Ocna Sibiului) a szebeniek kedvelt kirándulóhelye. A vidék már a rómaiak korában, majd a középkorban is sóbányáiról volt nevezetes. A város neve 1263-ban már szerepelt egy oklevélben. A XVI. századtól fürdőhelyként is számon tartották. 1849. február 4-én Vízakna mellett szenvedett vereséget Bem hadserege. Petőfi erről a harcról írta a „Négy nap dörgött az ágyú” című versét. A régi bányaaknák 10 tavában létesítette a város a sós gyógyfürdőket, amelyek izom- és idegbántalmakra és női betegségekre vannak jó hatással.

Vízakna ortodox temploma XVII. századi, havasalföldi stílusú.

Samuel Brukenthal u., 2. sz., F bejárat, Nagyszeben

A nagytalmácsi vár romja a község fölött látható. „Landes Krone” várának hívták. 1369-ben Vlaicu havasalföldi vajda elpusztította a község területén épített kolostort. Nagy Lajos király a következő években határszéli erősséggé építtette, majd V. László a szászoknak adományozta. 1535-ben Szapolyai Jánosé lett, s ő régi birtokosainak, a szászoknak adta el 2000 koronáért.

Kerc 557070/Cârța 557070

A kerci apátság maradványai. Az apátságot III. Béla fia, Imre király alapította. A Maros-torkolat közelében létesült egresi cisztercita rendház leánymonostorának épült 1202-ben. 1421-ben a törökök dúlták fel. A rendház 1474-ben szűnt meg. A homokkőből épült háromhajós, kereszthajós apátsági templom hajója 54 m, kereszthajója 27 m hosszú volt. Építészeti díszei, kapubéllete, oszlopfői, zárókövei a korai XIII. századi gótikus stílust képviselik. A templomhoz csatlakozik az apátsági épület romja. Épen maradt szentélyében ma evangélikus templom van.

Bővebben lásd:

Mihai Viteazul utca 1. sz./Strada Mihai Viteazul nr. 1

A fogarasi vár főbejárata a keleti oldalról nyílik, s felvonóhídon és kapubástyán keresztül juthatunk be.

A korábbi vár helyén Majláth István emeltetett kőből és téglából rakott fallal és vizesárokkal övezett bástyás erődöt. A XVI. század vége felé Báthori István hozatta rendbe. Mikor 1599-ben Vitéz Mihály elfoglalta, feleségének, Stanca fejedelemasszonynak adományozta. A várat Bethlen Gábor korszerűsítette, s végrendeletében az itt felhalmozott műkincsekkel együtt második feleségére, Brandenburgi Katalinra hagyta. Rákóczi György idejében felesége, Lórántffy Zsuzsanna élt egy ideig a várban. Apafi Mihály halála után (1690) osztrák kézben kaszárnya, majd börtön is volt.

A vár külső falövezete szabálytalan négyszög alakú, 6 m magas, tégla borítású földmaggal. A sarkokon négy, romboid alakú, 10– 12 m magas bástya áll. A falakat körben 45–74 m széles vizesárok védte, amelybe az Olt vizét vezették, ez most csónakázótó.

A külső falövezeten belül áll a tulajdonképpeni kastély. Oldalszárnyai szabálytalan négyszög alakú belső udvart fognak közre.

A szárnyak háromszintesek, nagy termekkel. Az első emelet déli szárnya volt a fejedelmi lakosztály. Udvar felőli részén széles árkádos folyosó van. A faragott bejárati ajtókon kőcímerek és díszes zárókövek láthatók. A nyugati oldalon volt a diéta-terem, ahol négy országgyűlést tartottak. A Bethlen idejében végzett átépítéskor az ablakok szép reneszánsz kőkereteket kaptak. A folyosó egyik ajtaja felett Bethlen kéthattyús címere ma is látható. Bethlen építtette a vár délnyugati főbástyáját is.

A várban népművészeti műhelyt, történeti múzeumot és turistaszállót rendeztek be.

A vár közelében van a Művelődési Ház s előtte helyezték el Vitéz Mihály feleségének, Stanca fejedelemasszonynak a szobrát.

Bővebben lásd:

A fogarasi gimnázium épülete a várral szemben áll. 1909-ben épült Mikszáth Kálmán író közbenjárására.

Mikszáth 1892–1910-ig Fogaras város képviselője volt. Ebben az iskolában volt tanár Babits Mihály 1908 és 1911 között. Babits „A gólyakalifa” és a „Halálfiai” című regényében írta le a várost.

Republicii tér 22. sz./Piața Republicii nr. 22

A fogarasi városi múzeum 1954-ben alapított intézmény, öt termében történelmi, néprajzi és természettudományi kiállítás van.

Egyesülés sugárút 17. sz./Bulevardul Unirii nr. 17.

A református templom 1715-ben épült. Az eredeti, XVI. századi nagy templomot, amely a Piac téren állt, 1704-ben Rabutin parancsára a vár császári őrsége ágyúval szétlövette, mert a kuruc reformátusok kezén volt. Nem is engedték újjáépíteni. 1715-ben gróf Teleki József a vártól messzebb és csak alacsony templom építésére kapott engedélyt. A templomot özvegye, a jótékonykodó Árva Bethlen Kata (1700–1759) fejeztette be, a főbejárata felett márványtábla utal erre. Az önéletírása és levelezése alapján ma is számon tartott Bethlen Kata sírja a templom bejárata előtt áll, sírkövén udvari papjának, Bod Péter (1712–1769) irodalom- és egyháztörténész verses felirata olvasható.

A templom szószéke pompás kőfaragó munka.

Bővebben lásd:

Tudor Vladimirescu u. 16. sz./Str. Tudor Vladimirescu nr. 16

Szent Miklós ortodox templomot (Biserica Brâncoveneasca) Constantin Brâncoveanu havasalföldi fejedelem és felesége, Mária alapította. A fejedelem címere (holló kettős kereszttel a csőrében) a bejárati feliratnál látható.

Az 1694-ben bizánci stílusban épült templom kupolás belső terének falait értékes bizánci stílusú freskók borítják. A templom egykor a fogarasi görögkatolikus püspökség székesegyháza is volt.

Bővebben lásd:

Codru Drăgușanu utca 6. sz./Str. Codru Drăgușanu nr. 6

Az ortodox templom 1783 és 1791 között épült. Barokk stílusú tornya 26 m magas.

Szenteket és bibliai jeleneteket ábrázoló freskói bizánci jellegűek. Oltárképe 1791-ből, egyéb belső díszítése 1797-ből való.

A vidombáki evangélikus templom a község központjában áll. A XIII. században épült, erős várfalai azonban a XV. században készültek. 1775-ben az egész erődtemplomot átépítették.

Bővebben lásd:

Nagytalmács (Tălmaciu) fafeldolgozó iparáról nevezetes.

Bojca (Băița) hajdan római őrtelep volt. Tőle nem messze az Olt völgyében fekszik Vöröstorony (Turnu Roșu) A helység és az egész hegyszoros a Bojca és Vöröstorony közt álló, 1453-ból származó, vörös színű őrtoronyról kapta nevét. A délebbre levő második, úgynevezett Repedt-tornyot 1534-ben árvíz döntötte össze.

A Vöröstoronyi-szoros (Pasul Turnu-Roșu) harmadik erődítménye volt a szintén romokban álló Lator-vár, amely 1222-ben hét faluval együtt Felső-Fehér megyéhez tartozott. Maga a Vöröstoronyi-szoros sok történelmi esemény színhelye volt. 1242-ben itt vonult ki Magyarországról úgyszólván az egész mongol sereg. Látta a szoros 1330-ban Róbert Károly tőrbe csalt hadát, 1395-benerre vonult Zsigmond Nikápolyba, 1442-ben itt törtek be a törökök s 1443-ban szintén itt verte meg Hunyadi János a zsákmányával kivonuló Ali béget. 1849-ben Bem erre szorította ki Erdélyből a cári orosz sereget, és 1916-ban is véres harcok színhelye volt.

Felektől északkeletre található Oltszakadát (Săcădat), amelynek XIII. századból való magyar evangélikus temploma van. A faluban él az Olt-völgy kipusztult magyarságának utolsó szórványa.

Alsóporumbákról dél felé Felsőporumbákon (Porumbacul de Sus) át kirándulhatunk a Fogarasi-havasokba, a Negoi menedékházhoz. Innen érhető el viszonylag legkönnyebben a Negoi-csúcs (2535 m).

Szkorei (Scoreiu) után jobbra hatalmas tábla jelzi az 1974-ben megnyitott, új nagy alpesi utat. A Transfăgărășanul hatalmas technikai alkotás, amelyet katonai műszaki alakulatok építettek. A Bâlea-vízesés menedékháza és a Bâlea-tengerszem menedékháza mellett, majd egy alagúton a Lacul Vidra érintésével Curtea de Arges – Argyasba fut be. A 90 km hosszú út 2042 m magasságig vezet fel, s 578 hídja és viaduktja van. Biztonságosan csak a nyári hónapokban járható. Az alsó és a felső menedékház között – a nagy Bilea-vízesés fölött haladó – drótkötélpálya működik. Az alagút, javítás miatt, gyakran zárva van.

Kerc (Cârța) 5 km-rel Szkorei után, a főúttól 2 km-re a vasútvonal mellett fekszik. Ortodox templomában szép freskók láthatók.

Alsóárpástól délre 14 km-es bekötőút vezet Felsőárpáson át az Arpaș menedékházhoz (600 m), a Podragai menedékházhoz és a Bâlea-tóhoz.4. Alsóárpástól délre 14 km-es bekötőút vezet Felsőárpáson át az Arpaș menedékházhoz (600 m), a Podragai menedékházhoz és a Bâlea-tóhoz.4. Alsóárpástól délre 14 km-es bekötőút vezet Felsőárpáson át az Arpaș menedékházhoz (600 m), a Podragai menedékházhoz és a Bâlea-tóhoz.

Az alsóucsai bekötőúton juthatunk el Viktóriavárosba (Orașul Victoria), amely a főúttól 8 km-re fekszik. 1949-ben alapították, s lakosainak száma ma már 7300. A város hatalmas kombinátjával Erdély egyik vegyipari központja, s egyben üdülőhely is. Szép kirándulásokat tehetünk innen a Fogarasi-havasokba a Podragul és az Arpaș menedékházhoz.

Felsőszombatfalva (Sâmbăta de Sus) Alsószombatfalváról a déli irányban vezető úton fekszik. A községben Constantin Brâncoveanu építtetett kastélyt, a helység határában pedig bizánci stílusú freskókkal díszített görögkeleti kolostort. Közelében van a Szombatfalvi turistakomplexum, 15 km-re a műúttól. Ez a Valea Sâmbatei menedékházhoz (1401 m) vezető túra kiindulási pontja.

Vojlától indul az út északra a Hortobágy völgye felé, ahol a szász evangélikus templomok közül Nagysinka (Șinca Mare) és Lesses (Dealul Frumos, Schönberg) román kori bazilikái kiemelkedők.

Sárkánytól délre van Vád (Vad) község, a tőle 4 kilométerre levő híres nárciszmezővel (Poiana Narciselor). Május végén, június elején érdemes felkeresni. Védett terület!

Halmágy (Hălmeag) Sárkánytól északra, 4 km-re fekszik. Magyar evangélikus temploma a XIII. század második felében háromhajós bazilikának épült, érdekes egykorú faragványokkal.

Alsóvenice (Veneția de Jos) Sárkánytól észak felé 8 km-re, a Persányi-hegység lábánál, az Olt partján 450 m magasságban fekvő fürdő- és üdülőhely. Van meleg és hideg fürdője, valamint 6 gyógyforrása.

A völgykatlanban 10–20 °C hőmérsékletű források táplálják a kis tavat. Igen kellemes táborozási hely.

Republicii u., 3 sz., Fogaras

Bihar 417050/Biharia 417050

A bihari földvár valószínűleg korai eredetű. A XI. században ispánsági vár volt. Téglalap alakú, 115× 150 m nagyságú térség, amelyet 15–20 m széles sánc és 5–7 m magas földhányás övez. Háborús időkben 2–3000 ember befogadására is alkalmas volt. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában is szerepet kapott. A vár udvarán állt az ezredéves emlékmű.

Bővebben lásd:

1918. december 1. utca 54. sz./Str. 1 Decembrie 1918. nr. 54

A nagykárolyi katolikus templom 1769–78 között épült, barokk stílusban. Az 1850-es években Ybl Miklós vezetésével restaurálták. Tetőzete kúp alakú.

Belső terét hat boltív zárja le, s kiképzésében sok a reneszánsz elem. Sötétszürke márványoltárának képe kalazanti Szent Józsefet ábrázolja. A templom két oldalán 3–3 mellékoltárt is találunk. Szép színes ablakai vannak.

Bővebben lásd:

1918. december 1. utca 4. sz./Str. 1 Decembrie 1918. nr. 4

A rendház 1723-ban épült. Falán Révai Miklós (1750–1807) nyelvtudós és Erdősi Imre (1814–1890) piarista tanár emléktáblája látható.

A volt piarista főgimnázium falán magyar és román nyelvű emléktábla jelzi, hogy 1888–1892 között Ady Endre itt végezte a gimnázium négy alsó osztályát.

Bővebben lásd:

Iuliu Maniu utca 20. sz./Str. Iuliu Maniu nr. 20

A Megyeháza épülete a XVIII. századból származik. Jelenlegi alakját 1905-ben kapta. Mivel Nagykároly volt annak idején Szatmár megye székhelye, itt dolgozott Kölcsey Ferenc mint vármegyei aljegyző, majd 1832-től mint főjegyző.

Ma a Iuliu Maniu Műszaki Főgimnázium működik benne.

A múzeum a Károlyi-kastélyban van, szerény intézmény, de történeti és természettudományi részlegének érdekes anyaga van.

A volt Károlyi-kastély a város közepén levő parkban áll. 1482-ben épült, de a későbbi századokban négyszer is átépítették. Mostani alakja romantikus lovagvárra emlékeztet. Építésének története a falán levő táblán olvasható.

Ma Nagykároly múzeuma és könyvtára működik benne.

Bővebben lásd:

a park mellett

A monumentális szobor Vida Géza (és társai) alkotása. A második világháború román hősi halottainak tiszteletére készült.

Érmindszent 447086/Ady Endre 447086

A domborműves emléktáblával megjelölt kis kúriában született Ady Endre 1877-ben. A házban Ady-emlékmúzeumot rendeztek be.

Bővebben lásd:

447005 Ákos, Krasznamihályfalvi utca 235 sz./447005 Acâș, Str. Mihăienilor nr. 235

Az ákosi református templom a XII. század második felében épült román stílusban. Eredetileg a Benedek-rendi szerzeteseké volt. A kéttornyú, téglából emelt, igen szép monostort Schulek Frigyes és Essenwein restaurálta 1896-ban. Elsőrendű látványosság.

Bővebben lásd:

Érsemlyén (Șimian) Érmihályfalvától délnyugat felé 5 km-re fekszik. Itt született Kazinczy Ferenc (1759–1831), a magyar irodalom nagy alakja, író és nyelvújító, s az „Erdélyi levelek” szerzője. Gyermekkorát is itt töltötte anyai nagyapja, Bossányi Ferenc házában. A Martinovics-mozgalomban való részvétel gyanúja miatt 7 évet töltött osztrák börtönökben, Lajos nevű fiát mint honvédtábornokot, 1849-ben kivégezték.

A református templom mellett Kazinczy-emlékkert van.

Kaplony (Căpleni) Nagykárolytól északkeletre fekvő, a városhoz csatolt község. Itt van a Károlyi család impozáns sírboltja.

Nagykárolytól délre Kávás (Căuaș irányába megyünk, s itt keletre térünk Érmindszentre, Ady Endre szülőhelyére. Innen eljuthatunk Ákos (Acâș) községbe, ahol gyógyfürdő van.

Kávástól tovább dél felé, 25 km-re Tasnád (Tășnad) következik, melynek református temploma középkori eredetű, 1476-ban Vingárti Geréb László erdélyi püspök építtette. A régi kastély ma néprajzi és történeti múzeum. A strandfürdő forrásának vize 75 °C-os.

Sződemeter (Săuca) Tasnádtól 10 km-re nyugat felé, a magyar turisták egyik zarándokhelye. Sződemeteren áll Kölcsey Ferencnek (1790–1838), a Himnusz költőjének szülőháza. 1890-ben a Szilágy megyei Wesselényi Egyesület a házon emléktáblát helyezett el.

Bővebben lásd:

Szabadság tér 24. sz./Piața Libertății nr. 24

A szatmárnémeti püspöki székesegyházat 1786-ban kezdték építeni klasszicizáló barokk stílusban, s 1797-ben szentelték fel. A kupolás részt, a két tornyot és a korinthoszi oszlopokkal díszített bejáratot később építették. Ez volt az 1804-ben alapított püspökség székesegyháza.

Márvány főoltára, hatalmas orgonája és kupoláinak freskója figyelmet érdemel.

Bővebben lásd:

Szabadság tér 21. sz./Piața Libertății nr. 21

A volt Vécsey-házban írták alá 1711. május 1-én a szatmári békét. Jelenleg az 1952-ben létesített múzeum otthona. Az épületre a közelmúltban, az 1000 éves Szatmár ünnepén emléktáblát helyeztek el. Jelenleg ez az épület ad otthont a Szatmári Szépművészeti Múzeumnak.

Kálvin tér 8. sz./Piaţa Jean Calvin nr. 8

A református templom 1788-tól 1807-ig épült, klasszicista stílusban. Mivel az előtte levő teret lánc övezi, ezért „láncos templomnak” is nevezik.

Szomszédságában van a magyar gimnázium.

Bővebben lásd:

Mioriţei utca 2. sz./ str. Mioriţei nr. 2

Az ortodox templom neobizánci építmény.

Előtte áll az első világháború előtti román nemzeti mozgalom egyik vezető személyiségének, Vasile Lucaciunak a szobra és a román katona emlékműve.

Erdőd (Ardud) ma leginkább gyógyfürdője miatt felkeresett község. Régi erődített hely volt a Drágfiak kezén. Később a vár elpusztult, s Károlyi Sándor 1730-ban várkastélyt építtetett helyére. E kastély kápolnájában volt Petőfi Sándor és Szendrey Júlia esküvője, 1847. szeptember 8-án. A kiszáradt kis tó partján Petőfi-emlékkő található. A várkastély a második világháborúban elpusztult, szomorú maradványa egy átépített bástya (betonpótlásokkal) és némi falmaradvány még látható.

Erdőd jeles szülötte Bakócz Tamás (1442–1521) esztergomi érsek.

Erdődről tovább mehetünk Krasznabéltekre (Beltiug), melynek gyógyfürdője mozgásszervi- és idegbántalmak, valamint női betegségek gyógyítására alkalmas.

Sárerdő (Pădurea Noroieni) Szatmárnémetitől 8 km-re van észak felé, Mikola (Micula) irányában. Természetvédelmi terület, tölgyes erdő, szép vadállománnyal.

Szabadság tér 21. sz./ Piaţa Libertăţii nr. 21, Szatmárnémeti

Tel. 0752227122; +40 261 710642

Aranyosmeggyes 447185/Medieșu Aurit 447185

Az aranyosmeggyesi várkastély előbb a Kaplony nemzetségbeli Jákóé volt, majd házasság révén Miklós erdélyi vajda kapta meg a XIV. század elején. A vajdától eredt a Meggyesi család. 1493-ban Báthori István és András elfoglalta a várat s 1626-ban Lónyai Zsigmondé lett. A négyszögű reneszánsz várkastélyt szép ajtó és ablakkereteivel 1630 körül ő építtette. Leányát, Annát Kemény János vette feleségül, s többször tartózkodott itt. 1699-ben hűtlenség miatt a várat elvették tőle. A XVIII. században a Wesselényi családé lett. 1940–44 között a magyar műemlékvédelem restauráltatta. A második világháború végén felgyújtották, azóta romokban van.

Bővebben lásd:

Batiz (Botiz) község után hozzávetőleg 20 km-rel elágazik az út észak felé. Halmi (Halmeu), az elágazástól 25 km-re, ukrán határátkelőhely. Gótikus stílusú református temploma, Borodi György népművész monumentális fakapuja érdekes.

A DN19 úton észak felé az első megálló Avasújváros (Orașul Nou). Régi település, a Hunyadiak korában már megvolt. Sokáig a környék vásárvárosaként tartották számon.

Vámfalu (Vama) mellett (3 kilométerre) van Máriafürdő. Vérkeringési, emésztési zavarok, hólyagbántalmak ellen javasolják a vizét._x000B_Avasfelsőfalu (Negrești-Oaș) 10 300 lakosú városka. A XV. században már megvolt. A népi építészeti emlékekben, néprajzi különlegességekben gazdag Avas-vidék központja. Gazdag anyagú népművészeti múzeuma van. Fa- és élelmiszeripara jelentős.

Bikszádfürdő (Bixad) községben volt a híres bikszádi apátság, amelyet 1689-ben Budai Ezsaiás alapított. 1753-ban a kolostort a görögkatolikus bazilita szerzetesek vették át. Régen búcsújáróhely volt. A község melletti fürdő gyógyvize sajnos a legutóbbi időkben kiapadt.

Az út ezután átvezet az Avas és a Kőhát között 583 m magas hágón.

Kistécső (Huta) községben minden év május első vasárnapján pompás népünnepélyt rendeznek. Ezen ismerkedhetünk meg az Avas-vidék népművészetével.

Szaplonca (Săpânța) már a Tisza völgyében fekszik. Híres román temetőjében láthatók Stan Ion Patraș népművész faragott, színes fejfái.

Szabadság tér/Piața Libertății

A házon emléktábla jelzi, hogy itt született Lendvay Márton (1807–1858) színművész, a magyar nyelvű színjátszás egyik úttörője.

Szabadság tér 2. sz./Piața Libertății nr. 2

1547 és 1745 között működött itt a Schola Rivulina nevű iskola, ennek volt növendéke többek között Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702) tudós nyomdász is.

Szabadság tér/Piața Libertății

A Szentháromságról elnevezett, barokk stílusú, kéttornyú templom 1720-ban épült. Berendezése XVIII. századi, oltárképét Mezei József (1823–1908) festette.

Bővebben lásd:

Május 1. u. 8. sz./str. 1 Mai nr. 8

A megyei múzeum a század elején létesült, gazdag régészeti, bányászati és történeti részleggel rendelkezett. Jelenleg a Nagybányai Művészeti Központ működik benne. Képzőművészeti anyagában Aurel Pop, Vida Géza, Vasile Kazar, Erdős Pál stb. művészek alkotásai láthatók.

Vár tér/Piața Cetății

A Szent István-torony az 1347-től a XV. századig épült, később azonban elpusztult gót stílusú kéthajós Szent István-templom tornya. Az 1896-ban restaurált tornyon rajta van a város címere, a pallosjogot jelző Roland-szoborral.

Bővebben lásd:

Forrás utca 2. sz./ Izvorului nr. 2

A Mészárosok tornya a XV. századi erődítmény egyetlen maradványa.

Bővebben lásd:

Vasile Lucaciu utca 2. sz./Str. Vasile Lucaciu nr. 2

Az öreg fogadó épülete a XVIII. századból származik. Falán emléktábla: 1847. szeptember 8-án Petőfi itt töltötte nászéjszakáját, az erdődi esküvőről Koltóra utazván.

Bővebben lásd:

Vasile Lucaciu utca/Str. Vasile Lucaciu

Az evangélikus templom szecessziós építmény, 1911–12-ben épült, Nagy István budapesti építész tervei alapján. Oltárképét Iványi Grünwald Béla festette.

Bővebben lásd:

Nagypénzverő utca 1–3. sz./Str. Monetăriei nr. 1-3

A régi pénzverőház 1739-ben épült, barokk stílusban, a Zazar partján. Eredetileg pénzverde volt. Jelenleg a megyei múzeum történeti és archeológiai részlege működik benne.

Bővebben lásd:

A művésztelep a városi parktól nyugatra terül el.

A telepet 1896-ban alapította Hollósy Simon s vele együtt itt telepedett meg Réti István, Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla és Thorma János. Réti és Thorma Hollósy-tanítványok voltak és nagybányaiak. A telep és a szabadiskola 1927-ig működött, s még ugyanebben az évben létrejött az új nagybányai festőiskola, Börcsök, Krizsán és Mikola vezetésével.

A román állam a felszabadulás után alkotóházat létesített a telepen, s a műtermeket rendbehozatta.

Bővebben lásd:

A koltói Teleki-kastélyban Petőfi-emlékszoba, falán emléktábla van. A parkban Petőfi somfáját és a legendás honvédezredesnek, Petőfi barátjának, Telekinek sírját tekinthetjük meg.

1846 októberében járt itt először Petőfi Sándor. 1847 szeptemberében arra kérte gróf Teleki Sándort, hogy engedje át neki a kastélyát a mézeshetekre. Teleki teljesítette kérését, s Petőfi 1847. szeptember 9-én érkezett meg feleségével Koltóra és október 29-ig maradt itt. E hat hét alatt 28 költeményt írt. Köztük van a „Szeptember végén” is.

Bővebben lásd:

Koltó (Coltău) Nagybányától délnyugati irányban 10 km-re van.

Nagybányától északra a Fernezely (Firiza)-folyócska felső völgyét 57 m magas duzzasztógáttal elzárták. A három és fél km hosszú mesterséges Fernezely (Firiza)-tóból látják el Nagybányát ipari és ivóvízzel, 1000 hektár területet öntöznek vele és két vízierőműhöz is felhasználják. A tavon sétahajó jár, a tó partján turistaház, szálloda, vendéglő és kemping várja a turistákat.

Felsőbányát déli irányban hagyjuk el.

Bajfalu (Dănești) gyógyfürdője mozgásszervi és idegrendszeri betegségeket gyógyít. Régi román fatemplomát is érdemes megtekinteni. A közeli Dióshalom (Șurdești) templomának fatornya 54 m magas.

Kapnikbánya (Cavnic) közel 5000 lakosú, hajdan nemesfémbányászati központ. Közvetlenül a Gutin-csúcs alatt fekszik.

Brádfalváról dél felé haladva jutunk Felsőkálinfalvára (Călinești), amely 1665-ben épült fatemplomáról híres. Aknasugatag (Ocna Șugatag) sóbányájáról és sós fürdőjéről, Brebi-fürdő az emésztőszervek betegségét gyógyító fürdőjéről, Bréb (Breb) XIV. századi fatemplomáról és Budfalva (Budești) 1856-ból származó fatemplomáról híres.

Iuliu Maniu utca/Str. Iuliu Maniu

A XIII. századi háromhajós homlokzati tornyos bazilikát a XIV. században átépítették. A templomot a múlt század második felében teljesen átalakították. A középkori épületből csak nyomok maradtak.

Szabadság tér/Piața Libertății

A régi piarista kolostor XVI. századi építmény, gótikus részletekkel. Temploma a XVII. században épült.

Szabadság tér 1. sz./Piața Libertății nr. 1

A máramarosszigeti múzeum történelmi, néprajzi és főleg gazdag népművészeti anyaggal rendelkezik (faragások, üvegikonok, hímzések Máramaros vidékéről). Igen szépek a szőnyegek és a népviseletek.

Iuliu Maniu u. 31. sz./Str. Iuliu Maniu nr. 31

A Astra kultúrpalota nagyméretű építmény. Kő- és kerámia burkolata, valamint belső berendezése művészi. 2017-ben a román állam az ortodox egyháznak ítélte oda.

Leövey Klára emlékműve a ref. templom kertjében áll. Leövey Klára (1821–1897) a nőnevelés úttörője, s a szabadságharc mártírja, aki Teleki Blankával együtt 5 évig szenvedett Kufstein börtönében.

A téren két szabadságharcosnak, Asztalos Sándornak (1823–1857), az 1849. február 8-i aradi utcai harcok hősének és Móricz Samunak az emlékoszlopa áll.

A legrégibb máramarosi fatemplom Jódon van; a falut 1364-ben említik először.

Az Iza völgye (Valea Izei) ősi falvaival és különleges faépítészetével elsőrendű látványosság. Ez a máramarosi fatemplomok igazi hazája. Az egymás után sorakozó falvak fatemplomainak építési ideje a XVII–XVIII. század: Váncsfalva (Oncești) 1795; Nánfalva (Nănești) 1780; Szurdok (Strâmtura) 1661; Rozália (Rozavlea) 1717; Sajó (Șieu) 1760.

Jód (Ieud) községbe 1 kilométeres kitérő út vezet. 1717-ból származó fatemploma az egyik látnivaló.

Izakonyha (Bogdan Vodă) újkőkorszaki lelőhely, s a néphagyomány szerint Dragoș, majd a XIV. században Bogdan vajda is innen indult Moldvába, amelyet 1359-ben mint fejedelemséget függetlenített. A falu melletti dombon az ásatások egy régi vár alapjait tárták fel. Feltételezik, hogy Bogdan vajda vára lehetett. A község két fatemploma közül a régebbi 1722-ben épült.

Dragomérfalva (Dragomirești) 1727-ből származó fatemploma újabban a bukaresti Falumúzeumban látható.

Felsőszelistye (Seliștea de Sus) faluban is két fatemplom van. A régebbi a XVIII. században épült újjá.

Határőr sugárút, Naszód 425200/Bulevardul Grănicerilor, Nasaud 425200

A naszódi múzeum a Cazarma Svarda, a volt román határőrség laktanyájának XVII. századi épületében van. 1931-ben alapították, s gazdag történelmi, tájtörténeti, néprajzi és természetrajzi anyaga figyelmet érdemel.

Fő tér/Piața Centrală

A besztercei evangélikus templomot a XV. században kezdték építeni gótikus stílusban, egy régebbi templom helyén. 1560 és 1563 között a luganói Petrus Itaus fejezte be. A külső és belső reneszánsz részletek tőle valók. Az egész városon uralkodó hatalmas torony 75 m magas építmény. Tetejéről szép kilátás nyílik egész Besztercére.

A templomban érdemes megnézni a XVI. századi kőből faragott szószéket, a szentélyben álló késő gótikus és reneszánsz fa ülőpadokat és a XVI–XVII. századi keleti szőnyegeket. Ezeket a besztercei kereskedők ajándékozták templomuknak, akárcsak Brassóban és egyebütt. Hajóját céhzászlók díszítik.

Bővebben lásd:

Egyesülés tere 8. sz./Piața Unirii nr. 8

A besztercei volt Ferenc-rendi templom 1270 körül épült, kora gótikus stílusban. Szentélye a korai cisztercita templom egyszerűsített megoldását mutatja. Később többször is átalakították, de néhány XV. századi falfestménye megmaradt. A templomot a XIX. században a görög katolikusok vásárolták meg.

Jelenleg a görögkeleti liturgiának megfelelően átrendezett ortodox templom.

A XV. században emelt városfalakat 1856-ban bontották le. 10 bástyájából csak egy maradt mutatóba. A Bognár-torony közelében a falakat a védőfolyosóval együtt restaurálták.

Bővebben lásd:

Gheorghe Șincai utca 26. sz./Str. Gheorghe Șincai nr. 26

A besztercei római katolikus templom középtornyos homlokzatával és szép berendezésével a XVIII. század végi késő barokk művészet jelentős emléke.

Dornei utca 5. sz./Str. Dornei 5

A besztercei múzeumot az ezüstművesek hajdani céhházában, egy XVI. századi épületben rendezték be, részben a párhuzamos utcában van. 1951-ben létesült s régészeti anyagában sok ókori és szkíta lelet található. Történeti, néprajzi és természetrajzi gyűjteménye is igen gazdag.

Harina 427088/Herina 427088

Erdély egyik legjelentősebb román stílusú építménye. A háromhajós, kéttornyú Árpád-kori bazilika a XIII. század elején épült. Valószínűleg a Kacsics nemzetség monostora volt. Téglából rakták és csak egyes részeit faragták kőből. A hajók hosszfalain félköríves román ablakok sorakoznak, s a főhajó nyugati homlokzatán két kettős ikerablak és egy körablak van. A tornyok ablakai szintén kettős, illetve hármas ikerablakok. Az emeleti szinteket gyámköveken nyugvó félköríves frízek jelzik. A templomnak déli és nyugati oldalán egy-egy félköríves, bélletes kapuja van. A templomot 1890-ben avatatlan módon alakították át, de még így is értékes műemlék.

Belül a két torony földszintje a mellékhajókhoz csatlakozik. A hajókat elválasztó három pár pillér páronként más és más, az első pár nyolcszögletes, a középső hengeres, a szentély felőli pár négyzetes alapú. A hajók lapos mennyezetűek és szokatlanul magasak. A szentély magasabban van a hajók szintjénél, félköríves záródásé, de a két mellékapszis csak belül alkot külön félkörívet. A szentély északi falán egy szentségtartó fülke maradványa látható.

Harina szász lakossága elmenekült. A templom hívők nélkül üresen áll.

Bővebben lásd:

1. Felsőrónáról Rónaszék (Coștiui) fürdőhelyre Máramarosszigetről autóbuszjárattal vagy keskeny vágányú vasúttal is eljuthatunk. Fürdőjének sós vize mozgásszervi, idegrendszeri betegségeket, női bajokat gyógyít. 1766 óta iszapfürdője és föld alatti tava is van.

Leordina után kitérőt tehetünk a Máramarosi-havasok felé. A Ruszkova völgye a romániai kárpát-oroszok (ruszinok) központja. Építkezésük, népművészetük (pl. csergekészítés) igen fejlett. Jellegzetes települése Visóoroszi (Ruscova).

Borsa (Borșa) 27 500 lakosú város a Visó völgyének elején. (A Visót innentől kezdve a forrásig Borsának hívják.) Mindenekelőtt üdülőváros, de bányaüzemei is vannak. Szépen faragott kapui megérdemlik a figyelmet, magas tornyú fatemploma impozáns.

Borsabánya (Băile Borșa) a várostól 6 km-re van a Ciszla (Țisiei)-patak mentén. Fürdőjének szénsavas, vasas vize az emésztő szervek betegségeit és a hólyagbántalmakat gyógyítja. Környékén réz-,cink- és ólombányák vannak.

Borsától 6 km-re turisztikai központ van, amely főleg a téli sportok kedvelőit szolgálja. A minden kényelemmel berendezett telep közelében síugrósánc és sílift is van.

Az út innen a Priszlop-hágón (Pasul Prislop) át vezet a moldvai Dorna Vatra (Vatra Dornei) felé.

Oláhszentgyörgy (Sângeorz Băi) a Radnai-havasok lábánál 436 m magasan fekvő, 7500 lakosú fürdőváros. Fürdőtelepét Borkútnak nevezik, szénsavas forrásainak híres „Hébe” vize igen jó hatással van a gyomor-, epe- és máj betegségekre, valamint a légzőszervi bántalmakra. 1965 után a fürdőt korszerűsítették, szanatóriumokat, üdülőket építettek. Érdekes a néprajzi múzeum.

Feljebb a völgyben Dombhát (Anieș) fürdő következik savanyú vizeivel és 10 m magas mésztufa-dombjával, amelyet gyógyforrása hozott létre.

A közelben, egy északra fekvő hegytetőn áll Ányos vára (Cetatea Anieș), ovális formájú kőmaradványait kivéve a keleti oldal meredélyét, sánc veszi körül. Négyszög alakú tornyai voltak, a XIV–XV. században épült.

Óradna (Rodna Veche) 1235 óta ismert, ősi szász eredetű bányaváros. A tatárjárás első áldozata volt. Rogerius szerint az itteni szászokat kényszerítették kalauzolni a többi erdélyi település kiirtásához.

Az ország egykor legjelentősebb ezüstbányája van itt. Régi erdészeti központ és ma is jelentős bányatelep. Ortodox templomának udvarán látható a tatárok által 1241-ben lerombolt régi szász katolikus templom romja.

Radnaborberek (Valea Vinului) üdülőhelyre. Eredetileg az Erdélyi Kárpát Egyesület építtette. Környékén 1000 m magasságban ólombányák vannak, s az Ördög-szorosnál látható az Izvor-patak vízesése. Az üdülőtelepről lehet feljutni a Radnai-havasokba, az Ünőkő csúcsára (Vârful Inău 2279 m) és a híres Lála-tengerszemhez.

A Besztercéről kelet felé vezető út Jád (Livezile) után összeszűkül. Balról a Borgói-havasok, jobbról a Kelemen-havasok erdős csúcsai veszik közre. Ezután egymást követik azok a helységek, amelyeknek nevében benne van a Borgó szó. Oroszborgó (Josenii Bârgăului), Alsóborgó (Bârgău de Jos), Felsőborgó (Bârgău de Sus) után Borgóprund (Prundul Bârgăului) következik. Borgóprundnál a völgy elágazik és a déli ág Borgóbeszterce (Bistrița Birgăului) helységen át Kolibica (Colibița) magaslati üdülőhelyre vezet.

A 800 m magasan fekvő szétszórt település a környékre vezető turistautak központja. Az északi ág a Tiha-patak mentén halad. Borgótiha (Tiha Bârgăului) után Marosborgó (Mureșeni Bârgăului), majd Tihuca (Tihuța) következik. 1849 első napjaiban Bem a császáriak feletti győzelme után itt nyomult Dél-Bukovinába, hogy az ottani lakosságot is megnyerje a forradalom számára. Marosborgó és Tihuca között az út mellett egy óriási lucfenyő áll, amelyet fenyőkirálynak neveznek.

Elhaladunk a fenyvesek közé búvó Forráskő (Piatra Fântânele) üdülőtelep mellett, és 1227 m magasságban elérjük a Borgó-hágó (Pasul Tihuța) legmagasabb pontját. Az itteni havasi tisztásokról fenséges körpanorámaként tárul elénk az erdélyi és a moldvai hegyvilág. Innen az út leereszkedik a Dorna völgyébe és Dorna Vatra (Vatra Dornei) felé tart.

Kerlés (Chiraleș) határában van a Cserhalom nevű domb, ahol Salamon király 1068-ban megsemmisítette a betört úzokat.

Ide kapcsolódik a Szent László-legendának az a mozzanata is, amikor László megszabadított egy magyar leányt kun rablója kezéből. Ez a jelenet sok erdélyi templom freskóján megtalálható.

Itt állt Bethlen Lajos 1848-ban elpusztított kastélya, melynek romja és kriptája különleges látványosság. A Sajó-völgyében áll Somkerék (Șintereag) szép arányú gótikus temploma. Sajóudvarhelyen (Șieu Odorhei) pedig román kori templom van. A reformátusok említett egyházai közül az előbbinek középkori tornyát, az utóbbinak Szent Mihály főangyal sárkány elleni küzdelmét ábrázoló északi kapuoromzatát kell kiemelni.

Van egy rövidebb (52 km-es) út is Besztercétől Szászrégenbe, a 154. számú, de az, mint említettük, látnivalókban szegényebb. Az első hely, ahol érdemes megállni, Monorfalva (Monor), környéke híres prehisztorikus lelőhely. A községnek falumúzeuma is van.

Báthory István utca, Szilágysomlyó 455300/Str. Stefanus Bathory, Șimleu Silvaniei 455300

A szilágysomlyói vár maradványa a városka közepén látható. A várat Báthori Zsigmond emeltette 1597-ben. Szilágysomlyó ugyanis a Báthoriak somlyói ágának volt a fészke. Ma a fala romos állapotban van, az egyemeletes kapuépület még áll. Reneszánsz ablakkeretei vannak.

Bővebben lásd:

Cserey Farkas utca 2. sz./Strada Cserey Farkas nr. 2

A krasznai református templom 1391-ben már megvolt s 1530 óta a reformátusoké. Gótikus stílusú, s 40 méter magas tornyát hegyes sisak és négy fiatorony díszíti. A toronysisak és a harangláb 1708-ból való. A tornyot és a templom falait támpillérek erősítik. 15 m hosszú hajójának mennyezete lapos, szentélye bordás boltozatú, szép zárókövekkel. A hajó festett famennyezete 1736-ban készült.

1909-ben a hajót kétoldalt kibővítették, a tornyot 2 méterrel magasították, zsindelyfedését kicserélték. Ez a restaurálás sajnos a régi építmény arányait megbontotta.

Bővebben lásd:

Andrei Șaguna utca 7. sz./Strada Andrei Șaguna nr. 7

A zilahi református templom 1703-ban leégett, de újjáépítették. 1719-ben egy villámcsapástól a tetőzete leégett. 1904 és 1907 között építették újjá. A templom központi elrendezésű; belső tere igen tágas, különleges kiképzésű, 1500 ülőhelye van.

Bővebben lásd:

Egyesülés utca 9. sz./Str. Unirii nr. 9

Régebbi alapokból 1951-ben létesült. Történeti gyűjteményében sok római emlék látható. Néprajzi anyaga is értékes.

Parcului utca 14. sz/Strada Parcului nr. 14

A zsibói Wesselényi-kastély magaslaton álló, messze látszó, pompás építmény. A Wesselényiek 1584-ben kapták meg a zsibói uradalmat. A kastélyt Wesselényi Miklós építtette. Kezdetben barokk stílusban épült, majd klasszicista elemekkel módosult. A régi erdélyi építőhagyománynak megfelelően négyzetes alaprajzú, négysarokbástyás építmény, de a bástyák manzárdtetős pavilonokká szelidültek. Csak északi főszárnya emeletes. Ez késői teréziánus modorban készült. Oszlopos, hullámos vonalú, ballusztrádos erkély csatlakozik hozzá. Legfőbb értéke a rizalit északi oldalának nagy, árkádos loggiája. Az 1810 táján épített részek már klasszicista stílusúak.

Bővebben lásd:

A Wesselényi család kriptáját a kastély feletti domb tetején még Wesselényi István építtette. Szép reneszánsz és barokk sírkövei vannak. Itt temették el többek között az idősebb Wesselényi Miklós 10 gyermekét is.

Margittáról a Réz-hegység (Munții Plopișului) vidékére kirándulhatunk. Északkelet felé innen is eljuthatunk Tasnádra, majd Sződemeterre.

zilágysomlyótól északnyugat felé 7 km-re van Somlyóújlak (Uileacu Șimleului). Református temploma román stílusban épült a XIII. század közepén.

3. Varsolctól kitérőt tehetünk Kraszna (Crasna) irányába, amelynek hajdani ősi vára adta az egykori Kraszna vármegye nevét. Itt élt a nagy műveltségű Cserey Farkas (1773–1842), a kiváló botanikus, aki udvarháza mellé füvészkertet telepített. 1816-ban nála vendégeskedett Kazinczy Ferenc, aki az „Erdélyi levelek” című művében részletesen leírta az udvarház műkincseit, könyvtárát, amelyek elpusztultak az 1849. évi szabadságharc idején.

Varsolc után, Haraklánytól Oláhbaksa (Bocşa) irányába tehetünk kitérőt. Ez a település Simion Bărnuţiu (1808– 1864) román politikus születési helye. Bărnuțiu 1848-ban a román felkelés irányítója volt, később emigránsként Moldvában élt. A községben látható a mauzóleuma. Bărnuțiu mellszobrát Horea Flamindu készítette.

Zilahról a Szilágysomlyóba vezető úton 5 km után északkeletre térünk és Cigányi (Crișeni) községen át megyünk kelet felé.

Zsibó (Jibou) Zilahtól 28 kilométerre, a Szamos partján, 198 m magasan fekszik. Fontos vasúti központ, vasúti műhelyekkel, ezenkívül van élelmiszer-, építőanyag- és faipara, valamint konfekciós üzeme. Lakossága több mint 8500 fő. Határában sós és kénes források találhatók.

1705-ben Zsibó mellett szenvedett vereséget II. Rákóczi Ferenc serege. A fejedelem a Szamos jobb partján magasodó Rákóczi-hegyről (422 m) figyelte a szomorú végű csata menetét. 1849. augusztus 25-én Kazinczy Lajos tábornok honvédjei a Wesselényi-kastély udvarán tették le a fegyvert a cári csapatok előtt. Kazinczy Lajost (1820–1849), Kazinczy Ferenc fiát Aradon a 13 tábornok kivégzése után 1849. október 20-án kötél általi halálra ítélték, majd „kegyelemből” golyóval végeztek vele. Mellszobra Széphalmon áll.

Szilágycseh (Cehul-Silvaniei) a Szilágy völgyében fekvő közel 5000 lakosú város, helyi jellegű iparral és tejfeldolgozó üzemmel. Régi várának maradványai, amelyet a helybeliek Thököly-várnak neveznek, még láthatók. A vár 1359-ben már megvolt. A palota egy része még áll. A város gótikus templomát Drágffy János országbíró építtette, 1519-ben. Drágffy a mohácsi csatában esett el az ország zászlójával. Hadad (Hodod) Szilágycsehtől nyugat felé 13 km-re fekszik. Ősi várának már nyomai is alig láthatók. 1584-ben került a Wesselényiek birtokába. A Rákóczi-korban Wesselényi Pálné, Béldi Zsuzsanna védte, s 1710-ben Csáky István adta fel. Ezután pusztult el. A községben két kastély van. A kisebbet Wesselényi Ferenc építtette 1763-ban. A másik a XVIII–XIX. század fordulójáról való.

DJ109D, Szék 407540/DJ109D, Sic 407540

A széki református templomot az 1241. évi tatárjárás után cisztercita szerzetesek építették. A kerci ciszterci építészet köréhez tartozik. Erős védőfalak kerítik. Monumentális mérete az egykori városi rangnak felel meg. 1555-ben itt tartották az első erdélyi protestáns zsinatot.

A templom az Árpád-kori és a kora gótika elemeinek keveréke. A jelenlegi torony 1946-ban épült. A XIV–XV. századi freskómaradványok, emléktáblák a múlt tanúi.

A templomban minden év augusztus 24-én, Szent Bertalan napján megemlékeznek arról a 600 emberről, akiket a tatárok hajtottak el legutolsó betörésük alkalmával. Mivel a község eddig jórészt megőrizte népviseletét, ez a nap színpompás népi ünnep, amelynek sok látogatója van.

Bővebben lásd:

Andrei Mureşanu utca 4. sz./Str. Andrei Mureşanu nr. 4

A volt Martinuzzi-kastély Szamosújváron vagy Újbálványos vára nagyméretű, pentagon (ötszögű) bástyákkal megerősített, számos átépítés nyomát őrző várkastély. A régi várból Szapolyai János idején a Bács megyei származású Bánk Pál várnagy kezdte meg építtetését és Martinuzzi fejezte be, Domenico da Bologna tervei alapján (1540–51).

1619 és 1652 között a kastély erősítését Giovannai Landi, majd Agostino Serena irányította, s magát az épületet is bővítették. Később is többször változtattak rajta. 1768 óta fogháznak használták, 1856-ban háromemeletes börtönépülettel toldották meg. Annak idején itt fojttatta meg Báthori Zsigmond Kovacsóczit és Báthori Boldizsárt. 1869 után itt raboskodott Rózsa Sándor, a híres betyár, és itt is halt meg. Sírja a rabtemetőben sírkővel van megjelölve.

Az épületet – rendeltetése miatt – belülről nem lehet megtekinteni.

Bővebben lásd:

Szabadság tér 6. sz./Piaţa Libertăţii nr. 6

A szamosújvári örmény katolikus székesegyház 1748-ban épült, barokk stílusban, de már klasszicizáló elemek is láthatók rajta.

Nevezetessége volt a régebben Rubensnek tulajdonított, mások nézete szerint tanítványai által festett, de mindenképpen nagy művészi értékű oltárkép: Krisztus levétele a keresztről. A képet jelenleg a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban őrzik.

Bővebben lásd:

Cloşca utca 7. sz./Str. Cloşca nr. 7

A szamosújvári Salamon-templom az örmények első szamosújvári temploma. 1723-ban épült. A szép kis templomban pompás kora barokk szobrokat láthatunk.

Bővebben lásd:

Mihai Viteazul utca 6. sz./Str. Mihai Viteazul nr. 6

A szamosújvári múzeumot 1904-ben alapították az úgynevezett örmény gyűjteményből. A település múltját hét kiállítási teremben és lapidáriumában kísérhetjük nyomon.

Szentbenedek 407397/Mănăstirea 407397

A szentbenedeki kastély tornyos főépületét 1573 és 1593 között Keresztúri Kristóf reneszánsz stílusban emeltette.

Az egész komplexum: a különféle időből származó ráépítések, és az 1720-ban még reneszánsz modorban készült kaputorony (az őrködő egyszarvúakkal) és a felvonóhíd révén mesehangulatot árasztott. Helyiségeiben gyönyörű festett reneszánsz mennyezetek voltak. A második világháború során a kastély elpusztult, értékes gyűjteményei elkallódtak. Ma már jórészt csak lerombolt falak, kiégett romok láthatók. Egy kisebb részt azonban helyreállítottak. A Korniss-kápolna késő gótikus alkotás, az ortodox egyház tulajdona lett.

Bővebben lásd:

A dési reformatus templom (Piața Bobâlna) a város legértékesebb műemléke.

A XV. század második felében épült, gótikus stílusban. Második boltozata az 1510-es évek alkotása. Erődítése is megtörtént. 1551-ben Martinuzzi György javította. Utolsó katolikus plébánosa, Litterati György 1554-ben halt meg. A templom előbb az unitáriusoké, majd a XVIII. században a reformátusoké lett.

Mennyezetét 1642-ben egy villámcsapás pusztította el, 1706-ban Tiege császári tábornok martalócai dúlták fel belsejét. 1711-ben kezdődött utolsó újjáépítése. Az 1880 táján végzett renoválás során régi várfalát sajnos lebontották, s új, jellegtelen fallal vették körül.

A templom három fő részből áll. A tágas hajóhoz nyugatról a négyszögletes torony, keletről a szentély csatlakozik. A torony 72 m magas, a földszintje teljesen áttört, tulajdonképpen négy pilléren áll. Hegyes toronysisakja és négy fiatornya van. A déli oldal ablakai és kapuzata mérműves mestermunkák.

A hosszú szentély ferences hatásra vall. Ez különben a templom legősibb része, noha boltozata 1776–79 között készült. A sok átépítés miatt a templom tengelye nem egyenes. Fejezet nélküli pilléreinek lábazata késő gótikus, s mellettük erősítésül faloszlopok állnak. Igen szép az emeletes sekrestye felső szintjének hálóboltozata is. A karzat kék alapon piros-fehér reneszánsz virágmintáit Umling Lőrinc festette. Alatta régi gótikus karzatmaradványok láthatók XV. század végi lóhereíves kőfaragással. A gyönyörű szószéket Sipos Dávid faragta 1752-ben. Koronája 1779-ből való.

A fejedelmek egykori szállásháza a templomtól északra áll. Báthori és Rákóczi laktak benne. Mária Terézia a Haller családnak adta. Később a város tulajdonába került s polgári iskola is működött benne.

Május 1. utca 2. sz./Str. 1 Mai nr. 2

A Megyei Történelmi, Szépirodalmi és Néprajzi Egyesület 1898-ban alakult s ekkor létesítette a múzeumot. Gazdag történelmi anyagában láthatók a város környékének római leletei, s igen értékes természettudományi és néprajzi gyűjteménye is.

Csicsó várának romját Csicsómihályfalva, Csicsóújfalu és Csicsógyörgyfalva között találjuk, az úttól északra.

A XIII. század végén épült, az erdélyi vajdák tulajdona volt, majd 1321-ben Róbert Károlyé lett. Zsigmond idejében a Bánffyak birtokolták, Mátyás 1484-ben Ștefan cel Mare moldvai vajdának adományozta hűbéresi menedékvárként. 1540-ig volt a moldvai fejedelmek birtokában. Ekkor Szapolyai János hűtlenség miatt visszavette és feleségének adományozta. 1544-ben lerombolták.

A várrom a 758 m magas Magura-hegy oldalában, eléggé eldugott helyen van.

Kővárremete/Remetea Chioarului

Kővár helyi vezetővel, gyalog közelíthető meg. Eredete a XIII. századba nyúlik vissza. A Drágfiak kezén volt, majd Szapolyai Jánosé lett.

1538-ban Erdély végvárai közé tartozott. Sokáig élt itt Báthori Zsigmond fejedelem neje, Mária Krisztina, aki egy ideig fejedelemként kormányozta Erdélyt. Zólyomi Dávid 18 évig raboskodott e várban, és I. Rákóczi György a perbe fogott és elítélt szombatosok egy részét is ide záratta. 1703-ban Rákóczi Ferenc ostromoltatta, 1704-ben be is vette. A Rákóczi-szabadságharc után pusztult el, lerombolták, köveit elhordták.

Bővebben lásd:

Kolozs (Cojocna) helység, Apahidától délkelet felé 12 km-re, míg sóbányái ki nem merültek, város volt. Jelenleg sós fürdőjéről ismert. Az elhagyott bányák helyén két tó keletkezett, amelynek tömény sós vize női betegségek és a köszvény gyógyítására alkalmas. (Hideg, meleg fürdő.)

Doboka (Dăbâca) a Lóna völgyében fekszik. A hajdani dobokai várispánság székhelye volt. A határában látható várrom 1219 óta ismert, híres erősség volt. A XVI. század közepén még épségben állt. A XI–XII. századi ispánsági központot a hatvanas években tárták fel. Kelet felé: Bonchida (Bonțida) romos Bánffy-kastélya a második világháborúban pusztult el. A XVII. században épült késő reneszánsz stílusban, s barokk külsejét a XVIII. századi átépítése során kapta. Gyönyörű parkját is ekkor létesítették. Utolsó főúri gazdája gróf Bánffy Miklós (1874–1950) kiváló író, az Erdélyi Helikon egyik megalapítja, szerkesztője és mecénása, festőművész, a Szépmíves Céh kiadványainak illusztrátora, miniszter, színházi intendáns, haladó szellemű politikus volt, akinek Kolozsvár (1944 őszén) a pusztulástól való megmenekülését köszönheti. A kastély teljes restaurálása folyamatban van.

A park mellett román kori eredetű, restaurált református templom áll.

Szék (Sic), Bonchidától északkeletre, néprajzi szempontból egyedülálló sziget. Nagy múltra tekint vissza. Sóbányáit már a rómaiak ismerték; századokon át, a XVIII. századig folyt bennük a bányászat. A települést III. Endre 1291-ben király város rangjára emelte. Mátyás 1471-ben (Kolozsvár, Buda, Esztergom mellett) megerősítette városi jogaiban. Az egykori városból utóbb nagyközség lett, de városias jellegét bizonyos mértékben megtartotta. A településforma, a templomhoz vezető három főutca, a „szegek” elkülönülése ezt bizonyítja. Lajtha László zeneszerző, Csenki Imre és Csenki Sándor népzenekutatók csodálatosan szép, ősi népdalokat gyűjtöttek itt, a község táncairól és népviseletéről is nevezetes. Szék nevezetes népi írónője Győri Klára (Kali néni). Híres művében: „Kiszáradt az én örömem zöld fája”, Szék népének életét örökítette meg.

Az egykori ferences templom és kolostor 1752-ben épült, barokk stílusban.

Füzesmikola (Nicula) a Szamosújvártól 6 km-re van. Híres búcsújáróhely, Mária-képének csodatevő erőt tulajdonítottak. Itt készítették az üvegre festett, híres szentképeket. Fatemploma 1700 körül épült, szép ikonok láthatók benne. Új templomának művészi faragványai a régi hagyományt folytatják. Faragott ikonosztáza művészi alkotás.4. Füzesmikola (Nicula) a Szamosújvártól 6 km-re van. Híres búcsújáróhely, Mária-képének csodatevő erőt tulajdonítottak. Itt készítették az üvegre festett, híres szentképeket. Fatemploma 1700 körül épült, szép ikonok láthatók benne. Új templomának művészi faragványai a régi hagyományt folytatják. Faragott ikonosztáza művészi alkotás.4. Füzesmikola (Nicula) a Szamosújvártól 6 km-re van. Híres búcsújáróhely, Mária-képének csodatevő erőt tulajdonítottak. Itt készítették az üvegre festett, híres szentképeket. Fatemploma 1700 körül épült, szép ikonok láthatók benne. Új templomának művészi faragványai a régi hagyományt folytatják. Faragott ikonosztáza művészi alkotás.4. Füzesmikola (Nicula) a Szamosújvártól 6 km-re van. Híres búcsújáróhely, Mária-képének csodatevő erőt tulajdonítottak. Itt készítették az üvegre festett, híres szentképeket. Fatemploma 1700 körül épült, szép ikonok láthatók benne. Új templomának művészi faragványai a régi hagyományt folytatják. Faragott ikonosztáza művészi alkotás.

A Szamosújvártól keletnek induló, Cege (Țege) felé vezető úton Ördöngösfüzes (Fizeșu Gherlei) református templomának század eleji külső formája középkori belsőt takar.

Festett kazettás famennyezetének felírása szerint 1675-ben készült és Ecsedi Asztalos István meg Fogarasi Asztalos Mihály műve. Szószéke is festett, a feljárón Mózes alakja. XVII–XVIII. századi úrasztali edények, fedeles ónkancsók, kehely a templom kincsei.

A községtől délre Mezőszava (Sava) ortodox román temploma 1702-ben épült. A fatemplom hatalmas bárdolt gerendákból van fecskefark sarokróvással összeillesztve. Zsindellyel fedett, két kis ablaka van. Tornáca a gerendafalakat védi az esőtől. A bejárat alacsony, faragott.

A templombelső misztikus hangulatú, az ikonosztázfal ajtaja feletti adománykendőn Hideg Elvira neve olvasható. A fára festett ikonok XVII. századiak. A falakat és a mennyezetet az építéssel egykorú freskók fedik

Szentbenedek (Mânăștirea) községet a Dés előtti útelágazásnál jobb kéz felé, kitérővel érjük el.

Szentbenedekről kelet felé indulva közelíthető meg Nyíres (Nireș). A középkori szász település később elmagyarosodott. Református templomában id. Umling Lőrinc munkáit láthatjuk. Az Árpád-kori templomnak gótikus szentségtartó fülkéje van. Tovább Bálványosváralja (Unguraș) középkori református templomának a XV. században átépített tornyán négy csúcsíves ablak. Bélletes kapuja van. A kapubéllet oszlopfejezetei finom bimbós mintájúak, a diadalívet tartó késő román oszlopfejezetek átmenetet képeznek a gótikához. A szószéket Kidei Sipos Dávid faragta.

Désből mellékút vezet a Szamos bal partján fekvő Révkolostor (Vad) helységbe. Itt hajdan ortodox püspökség volt, amelyet 1475-ben Ștefan cel Mare (Nagy István) moldvai fejedelem alapított. A fejedelemnek ugyanitt hűbéri birtoka volt. A püspökség a XVI. század végéig állott fenn és a suceavai metropolita fennhatósága alá tartozott. A XVI. század végéig ortodox kolostor is volt. A moldvai stílusú templom XV. századi építmény, e század elején restaurálták.

Désen a főtérről kell indulni, majd a Szamos hídján túl kelet felé haladunk.

Kozárvár (Cuzdrioara) várának ma már csak alapjai láthatók. Csicsómihályfalva (Ciceu-Mihăiești) Petru Rareș község része. Katolikus temploma XV. századi. A falu fölötti várrom egy XIII. századi vár maradványa.

Baca (Bața) faluban Bocskai Istvánnak volt udvarháza, amely később Mikes Kelemen családjának tulajdonába került. Retteg (Reteag) Ion Pop Retegeanu (1853–1905) neves román publicista és néprajzos szülőfaluja, múzeummal. Református temploma a falusi gótika XV. századi példája. Kelyhei a XII. századból, továbbá 1601-ből és 1766-ból valók. Felőr (Uriu) vaskori lelőhelyéről híres. XV. századi református templomának gótikus mérműves ablakai részben fennmaradtak, bár több átépítésen esett át. A szentély keresztboltozatos, a hajóban a latin felirat az 1624-ig restaurálást örökíti meg. Csicsókeresztúr (Cristeștii-Ciceului) katolikus temploma Árpád-kori alapokon épült a XV. században. Kapuja jellegzetesen késő gótikus, szamárháttal, vállköves vízszintes áthidalással, pálcatagokkal keretezett. A XV. század második feléből való. Fa Pietà-ja Nachtigall János műve, az oltár a Szent István-szoborral Torma Dániel munkája. A faluban 1593-ból származó alapokon épült klasszicista kúria van. A falu határában római tábor maradványai találhatók. Várkudu (Coldău) mellett népvándorlás kori földvár látható, mely kő- és bronzkori lelőhely is.

Bethlen (Beclean) a Sajó és a Nagy-Szamos egyesülésénél, 295 m magasan fekszik. Több mint 9000 lakosa van, fontos közlekedési és vasúti csomópont. Egykor vásárhely, most ipari város, textilgyárral, élelmiszer-, fa- és fémiparral. A nagy történelmi szerepű Bethlen-család ősi fészke. A Bethleneknek három nagyobb udvarházuk volt itt. Egykori vára 1438 körül épült, négy bástya és vizesárok védte. 1589-ben 36 község tartozott hozzá. 1602-ben Basta foglalta el, és székely őrségét kardélre hányatta. Itt fejezték le 1674-ben Bánffy Dénest, Erdély egyik vezető politikusát, Apafi Mihály rendeletére. A várat 1707-ben az osztrákok leromboltatták.

Két Bethlen-kastély állt itt. Az egyik egyemeletes, mozgalmas, XVIII. századi homlokzattal, empire erkéllyel. A másik újabb keletű, saroktornyai XVII. századi eredetre engednek következtetni. (A harmadik kastélyt 1570-ben négy sarokbástyás, reneszánsz jellegű várrá alakították, ma nyoma sincsen.) A XVIII. századi (ma romos) kastélyt annak idején gyönyörű park vette körül, amelynek különleges vízijátékait Bodor Péter székely ezermester készítette. Itt volt a Bethlen-család kriptája is.

A város református temploma XV. századi eredetű.

A múlt században átépítették, egykori „iratos”, azaz festett mennyezete elpusztult. A bethleni Bethlen-család kígyós címere hatszögű gót keretben a szentélyben látható. Ugyanott késő gótikus szentségtartó fülke is van. A templomban van eltemetve a hajdani várban kivégeztetett Bánffy Dénes.

Az ortodox templom a XIX. század elején épült.

Errefelé is rejtőzködik néhány érdekes mezőségi falu. Apanagyfalu (Nușeni) református temploma zsindellyel fedett, gótikus kis építmény. Szentélyében címeres zárókő látható, hajójának boltozatából csak a gyámkövek maradtak meg. A szentélyben szamárhátíves gótikus szentségtartó van. A templomkertben szép a XVII. századi, zsindellyel fedett fa harangláb. Vice (Vița) református temploma XV. századi. Szentélyében keresztboltozat van, címerpajzs zárókővel, felirattal, szamárhátíves szentségtartó. Déli bejárata és sekrestyeajtaja el van falazva. 1930 körül leégett, 1762-ből való szószékkoronája elpusztult. A restaurálást Debreczeni László irányította, festett padokat készített. Vicére a század elején néhány bukovinai csángó családot telepítettek. Magyarborzás (Bozieș) református temploma Árpád-kori alapokon a XV. században épült. Hajója nyújtott, benne finoman faragott, sokszögű gyámkövek vannak. Bethlen Miklós donátori ízlését dicséri a szentségház. Mezőveresegyháza (Strugureni) református temploma XIV. századi építmény. Dombtetőn áll, tornya nincs. Épen maradt mérműves ablak látható a hajó déli falán. A cinteremben áll a XVIII. században épült, zsindelyfedésű fa harangláb. Az egész együttes a Mezőség régi magyar építészeti kultúrájának remekműve.

Sajóudvarhely (Șieu-Odorheiu) református temploma igen jelentős Árpád-kori műemlék. Bejárata északon van. A timpanonban levő dombormű Szent Mihály harcát ábrázolja a sárkánnyal (a Gonosszal). Ez az erdélyi szobrászat egyik legkorábbi emléke. A két bimbós pillérfő tartja a hengeres és hasábos félköríveket, melyek a domborművet keretezik. A szélső ívet kidudorodó félgömbök díszítik, akárcsak Jákon. A kis huszártorony a nyugati homlokzat felett van. A szentély egyenes záródású, kívül a párkány alatt ívsor díszíti. Belül a déli oldalon kötélszerű fonott keretben kettős félköríves nyílás van, hol az istentiszteleti tárgyakat helyezték el. A faluban van az 1812-ben épült Fekete Sámuel-féle, klasszicista kúria.

Somkerék (Șintereag) református templomát 1327–33 között Gombási Domonkos építette Szűz Mária tiszteletére. Támpillérekkel erősített falai és tornya impozánsak. Ez utóbbi féloldalt épült, toronysisakja 1716-ból való. A festett kazettás mennyezet 1765-ben készült, de elpusztult. A festett bútorokat és az úrasztalát id. Umling Lőrinc készítette Bánffy Ferenc és Gyulai Ferenc költségén. A szószékkorona 1761-ből való. Áz úrasztali edények közül az aranyozott kehely 1470-ből, egy pohár 1690-ből származik.

Désről nyugat felé indulunk a Zsibóra vezető úton.

Bábolna (Bobâlna) községnek régen Alparét volt a neve. Tőle délre (5 km) emelkedik a Bábolna-hegy (695 m). Itt volt az 1437. évi Budai Nagy Antal-felkelés parasztjainak gyülekezőhelye és huszita jellegű szekértábora. A felkelés domborművekkel díszített emlékműve a hegyen áll.

Ugyanitt 1853-ban népvándorlás kori leletek is kerültek felszínre. A hegy régi őrségközpont lehetett, mert a sáncok nyomai még kivehetők.

Csákigorbó (Gârbău) községben valamikor római erősség állt, s ennek dombjára épült egy Jósika-kastély. Wesselényi Miklós 1785-ben itt ostromolta meg Haller János udvarházát. Haller Bécsben panaszt tett, s Wesselényinek 8 évig kellett emiatt Kufsteinben raboskodni.

Szurdok (Surduc) Jósika-kastélya Jósika Miklósnak, a magyar történelmi regény atyjának kedvelt tartózkodási helye volt. „Abafi” című regényét itt írta.

Alsókosályról elágazás van a Cibles (Munții Țibleșului), illetve Magyarlápos (Târgu-Lăpuș) irányába. Innen szép hegyvidéki utak vezetnek Kapnikbánya és Nagybánya felé.

Az Almásgalgóval szomszédos Sztojka-fürdő (Stoiceni-Băi) sós és savanyú forrásairól közismert.

Almásgalgónál egy elágazás vezet Poina Blenchii – Blenke-mező felé, a Bába-szoros hágóján keresztül.

Apahida után letérhetünk Magyarszovát (Suatu) irányába, amelynek unitárius temploma Árpád-kori alapokon épült, védett műemlék. Gótikus teremtemplom, merevítő támfalakkal, késő gótikus mérműves ablakokkal. A kapubejáró és a harangtorony későbbi. A hajó magasabb, kis porticusa van. A temetőkertben kő síremlékek láthatók. A község mellett van a Szováti-tó s közelében egy növényrezervátum, ahol az őshonos sztyeppnövények tenyésznek.

Szintén az Apahida–Pusztakamarás útvonal kínál egy másik kitérőt is, mégpedig Mezőkeszüre (Chesău). Nevezetes a település református templomának finom faragású, reneszánsz déli kapuja (1521). A hajó északi falán XIV. századi freskótöredéket tártak fel.

Pusztakamarás után elágazás indul északnak Katona (Cătina) és Gyeke (Geaca) felé a Katonai- és Gyekei-tavak környékére. Innen északra Vasasszentgotthárd (Sucutard) következik, a Wass család egykori kastélyával, még északabbra pedig Cege (Țaga) községig húzódik a nagy Cegei- vagy Hódos-tó. A tavak környékén ősi mesterség volt a halászat, amelyet nyáron vésszel, télen gyalomhálóval végeztek. A régi halászeszközök és bodonhajók ma már csak múzeumokban láthatók.

A mezőségi őshalászat szakértője Orosz Endre régész volt. Gyűjtésének tárgyai a kolozsvári Mátyás szülőházban voltak, s onnan valószínűleg a jelenlegi Néprajzi Múzeumba kerültek.

Nagysármás (Șarmașu) híres földgázlelőhely. Az 1908-as években feltárt metángázt az 1914 tavaszán elkészült vezetékeken át először Tordára és Marosújvárra vezették. Ma már egész Erdélybe, sőt Bukarestbe és Magyarországra is jut belőle, és a Tiszai Vegyi Kombinátban dolgozzák fel.

415500 Nagyszalonta, Szabadság tér 4. sz./415500 Salonta, Piata Libertatii nr. 4

Az Arany-emlékmúzeum a Csonka-toronyban, a hajdani vár egyetlen maradványában van. Arany szobra a torony bejárata felett áll.

Az Arany-emlékeket a szalontai református gimnázium egyik szobájában őrizték, amíg 1899. augusztus 20-án fia, Arany László kezdeményezésére meg nem nyitották a múzeumot. Több kéziratot láthatunk, a költő könyvtárának és leveleinek egy részét és a Barabás Miklós-féle Arany-arcképet. A negyedik emeleten helyezték el a költő dolgozószobájának berendezését, személyi tárgyait, pipagyűjteményét. Az Arany szülőháza helyén álló épületet emléktábla jelöli.

Bővebben lásd:

A szalontai református templom 1776-ban épült, klasszicista stílusban. A régi, egytornyú építmény a hajdani vár területén, Szalonta középkori templomának helyén áll.

Bővebben lásd:

DC290 69, Tamáshida/DC290 69, Tămașda

A tamáshidai torony a hajdani román stílusú templom tornya. Téglából épült és több soros fogas téglapárkány díszíti. Szép félköríves ikerablakai vannak. A templom háromhajós volt, félköríves apszisának maradványa még látható.

Nagyszalontáról jó út vezet Belényes (Beiuș) felé, s onnan tovább akár Dévának, vagy az Aranyos völgyén át Tordának irányíthatjuk utunkat. A Nagyszalontától 24 km-re fekvő Tenkefürdő (Tinca) kedvelt fürdőhely, szénsavas, vasas savanyúvize van. Múzeumában szép néprajzi gyűjtemény látható. A közelben, a Fekete-Körös völgyében gyűjtötte Bartók Béla barátja, Busiția János belényesi tanár segítségével a román népdalokat.

Tamáshida (Tămașda) a Nagyszalonta–Arad úttól kissé arrébb, Nagyzerind előtt, a vasút mentén fekszik. A kora középkorban város volt. Rogerius leírta, hogy ősi lakosságát a tatárok kiirtották.

Nagyzerind után Vadász (Vânători) felé tehetünk kitérőt. A XIII. századi templomban román kori freskómaradványok vannak.

Szentanna (Sântana) község Simánd után, a főútvonaltól 10 km-re fekszik. Közelében avargyűrűk (körsáncok) láthatók. 1888-ban 78 hektár területű „hallstatti” jellegű erődítményt tártak fel és értékes régészeti leletek kerültek elő.

Orczyfalvától nyugatra kitérőt tehetünk Temeskalácsára (Kalácsa-fürdő, Călacea), amely kedvelt kis fürdőtelep, 38–99 °C-os termálforrásainak sós, lúgos vizét mozgásszervi betegségek, női bajok gyógyítására használják, de az emésztési zavarokra is jó hatással van. További 6 km-re Temeskenéz (Satchinez) községbe jutunk, ahol a ritka madarak védelmére rezervátumot létesítettek.

Dóm tér/Piața Unirii

A pestisoszlop tulajdonképpen barokk Szentháromság-szobor. A tér közepén áll, a várost megtizedelő 1738–39. évi nagy pestisjárvány emlékére állították.

A pestisoszlop közelében, a Dóm előtt, egy mesterséges fúrásból származó, gyógyvizes forráskút van.

Bővebben lásd:

Dóm tér 12. sz./Piața Unirii nr. 12

A Dóm a téglalap alakú tér észak-keleti sarkán áll. A csanádi püspökség székesegyháza volt. Emanuel Fischer von Erlach terve alapján 1736–73 között épült. Osztrák barokk stílusú, szimmetrikus homlokzatú, kéttornyú, monumentális építmény. Tornyai feltűnően alacsonyak, amit a vár katonai védelme indokolt.

Főhajóját kétoldalt kápolnák egészítik ki. Főoltára Josef Ressler munkája. A Szent György-oltárképet Michael Unterberger bécsi művész, a mellékoltárok képeit a prágai Johann Nepomuk Schöpf festette, 1772-ben.

Bővebben lásd:

Dóm tér/Piața Unirii

A szerb püspöki székesegyház a tér nyugati oldalán, szentélyével kelet felé néz. 1734-ben épült, barokk stílusban. 1791-ben restaurálták, és ekkor két tornyot is kapott. A XIX. század elején Habinger bécsi festőművész freskókkal díszítette. 1911-ben újabb nagy restauráláson esett át.

Közvetlenül a templom mellett áll a szerb püspöki palota is.

Bővebben lásd:

Dicasterium – Savoyai Jenő utca 2. sz./Str. Eugeniu de Savoya nr. 2

A volt kormányszéki palota a város legmonumentálisabb épülete. Három emeletén 450 helyiség található. A hatalmas épülettömb 120 évvel ezelőtt épült, ma a Törvényszék és más intézmények otthona.

Savoyai Jenő utca 24. sz./Str. Eugeniu de Savoya nr. 24

Az ún. Savoyai-ház 1719-ben készült, de azóta teljesen átépítették. Bejárata felett egy régi falképen látható a régi vár a középkori Forforoza-kapuval, melyen át Savoyai Jenő (1663–1736) hadvezér az elfoglalt várba bevonult (1716. okt. 13.).

Az eredeti kaputornyot 1817-ben lebontották. Savoyai Jenő herceg a valóságban sohasem lakott a házban, nem is volt az övé! A toronyban egy időben zsinagóga volt.

Luther Márton u. 4. sz./Str. Martin Luther nr 4.

A restaurált várbástya, a Dicasterium délkeleti oldalával szemben áll. Jelenleg Bánság Nemzeti Múzeuma működik benne, gazdag helytörténeti és kulturális anyaggal.

Augustin Pacha utca 1. sz./Str. Augustin Pacha nr. 1

A római katolikus püspöki palota a török időkben elpusztult Csanád helyett átmenetileg Szeged lett Szent Gellért ősi püspökségének székhelye. Temesvárra 1783-ban telepítették át, és itt működött a második világháború végéig, majd 1990 után újra itt működik. A palotának két szép barokk kapubejárata van.

Bővebben lásd:

Francesco Griselini u. 2. sz./Str. Francesco Griselini nr. 2

A vastuskós ház falfülkéjében látható a szögekkel kivert vastuskó. Az egyik szögön az 1826-os évszám áll.

A közhiedelemmel ellentétben a szakértők úgy vélik, hogy nem a vándorló céhlegények verték bele a szögeket, hanem egy vaskereskedés cégjelvénye volt.

Țepeș Vodă tér/Piața Țepeș Vodă

A vastengelyes ház nem tévesztendő össze az előbbivel. Sarkába 2,5 m hosszú, valószínűleg ágyú vagy nehéz jármű tengelye van befalazva. Szintén üzletcégér volt.

Szabadság tér 1. sz./Piața Libertății 1

A régi Városháza a tér északi oldalának főépülete. 1731 és 1734 között épült, eredetileg barokk stílusban, később azonban erősen átalakították.

Emanoil Ungureanu u. 1–3. sz./Str. Emanoul Ungureanu nr. 1-3

A régi piarista rendház a Városházával szemben, az utca túlsó oldalán áll. 1733 és 1736 között épült és eredetileg ferences kolostor volt. A piaristáknak több mint 120 éven át itt működött a gimnáziuma és konviktusa. Templomát 1911-ben bontották le.

Bővebben lásd:

Sfântul Ioan u. 31. sz./Str. Sfântul Ioan nr. 31

A kórház és a gyógyszertár 1737 óta működött, 1849-ben leégett, majd újra felépítették.

Jelenleg a Szemészeti Klinika otthona.

Közelében várbástyamaradványok vannak.

Gyulafehérvár utca 2. sz./Strada Alba Iulia nr. 2

Az Állami Operaház és Nemzeti Színház Fellner és Helmer bécsi színháztervezők által emelt épületét Duiliu Marcu építész terve alapján építették át, neobizánci–román homlokzatot kapott. A színház német és magyar részlege az egykori Redoute színházzá alakított termében működik.

Bővebben lásd:

Hunyadi János tér 1. sz./Piaţa Iancu de Hunedoara nr. 1

A Hunyadi-várkastély Temesvár egyetlen középkori részleteket tartalmazó építménye. A várkastélyt 1318-ban Róbert Károly király építtette s ezt alakíttatta át 1443-ban Hunyadi János. Az 1849. évi honvéd ostrom idején az ágyúlövedékek nagy kárt tettek benne, ezért 1856-ban újjáépítették. Nyolcszögletes tornya teljesen rekonstruált. Sokáig tüzérszertár, majd utászlaktanya volt. A legutóbbi restauráláskor meghagyták az 1856. évi alakját. A toronytól délre kiugró bástyafok, bár nem középkori Anjou- vagy Hunyadi-építmény, mindenesetre XVIII. század előtti. Az ablaksor és az emeleti szintek nem eredetiek. A második emelet teljes egészében új ráépítés, a megmaradt régi orompártázat felhasználásával. A délnyugati, valamivel kisebb bástya 1856. évi építmény.

1947-ben itt helyezték el a régi, 1872-ben alapított múzeumot. Történelmi gyűjteményének 22 termében 50 000 tárgy látható. Természettudományi részlegének 23 termében többek között a D. Lintea-féle madárgyűjtemény (16 000 db) van elhelyezve. A diorámák igen szépek. A múzeum megtekintésre feltétlen érdemes. A várkastély emeleti helyiségeiben és a lovagteremben időszaki kiállításokat rendeznek.

Bővebben lásd:

a Győzelem tér/Piaţa Victoriei végén

A bánáti ortodox Metropolia katedrálisa tulajdonképpen már a Parcul Central szegélyén áll. Építését 1936-ban kezdték el, de a második világháború kitörése miatt csak 1946-ban fejezték be. Hossza 65 m, szélessége 32 m, 5000 hívő befogadására alkalmas. Ez a legnagyobb és legmagasabb romániai ortodox templom. Tornya 83 m magas. Külső díszítőelemei különlegesek, piros–sárga csíkozású nyerstéglafal borítása van. Tetőzete színes majolikából készült. Tervezője, Ion Traianescu építész a Ștefan cel Mare moldvai fejedelem által épített templomokat vette mintául. A laza homoktalaj miatt az épületet 17 000 betonpillérre kellett állítani.

A katedrális belseje misztikus hangulatú, álkupolájának mennyezetén a Pantokrator képmása látható. A pantokrátor-képek bizánci hagyomány szerint Krisztust a világ uralkodójaként ábrázolják. A freskókat Damian Anastasiu (Tassy) neves román művész készítette. A díszes faragású ikonosztáz Ștefan Gajo és Traian Novac remekműve. 1956-ban a partosi kolostorból ideszállították Partosi új Szent József (Sfântul Iosif cel Nou de la Partoș) ereklyéit, amelyek díszes szarkofágban a hajó jobb oldalán vannak elhelyezve.

Mihai Eminescu (1850–89) román költő szobra a katedrálistól balra áll.

Piatra Craiului utca – Mária királyné tér – I Ferdinand király sugárút – Republicii sugárút/Str. Piatra Craiului – Piaţa Regina Maria – Bd. Regele Ferdinand I. – Bd. Republicii

Piarista templom és főgimnázium épületegyüttese 1908–09-ben épült, szecessziós stílusban, piarista rendháznak és gimnáziumnak. Temploma kisebb méretű, tornya különleges alakú, túldíszítetten szecessziós, belseje eklektikus, neoromán kiképzésű.

Jelenleg a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum működik benne.

Bővebben lásd:

Központi park/Parcul Central

A román katona emlékműve ruszkicai márványból készült hatalmas alkotás, amelyet 1962-ben állítottak fel.

1989. december 16. sugárút/B-dul 16 Decembrie 1989 és Dózsa György utca/Str. Gh. Doja sarka

1906-ban állították fel, Dózsa György kegyetlen kivégzésének állítólagos helyén. Még a szobor hátánál levő felirat is ezt tanúsítja, holott a kivégzés valójában a Béga jobb partján, a Központi park területén lehetett.

Fortunei tér 9. sz./Piața Furtunei nr. 9

A józsefvárosi ortodox templom volt az első román katedrális. 1931–36 között épült, neobizánci stílusban, nagy kupolával, két zömök toronnyal. Előtte külön álló magas harangtorony van. Az épületet Victor Vlad műegyetemi tanár tervezte, freskóit Prof. Catul Bogdan és Dr. Ioachim Miloia festette, ők készítették az ikonosztázt is.

Vasile Pârvan sugárút, 4. sz./Bd. Vasile Pârvan nr. 4

Az egyetem 1962-ben épült, modern vonalú, különleges építmény. A főépület alacsonyabb, a könyvtár viszont kilencemeletes. Az adminisztratív részleg a toronyépületben van, a tantermek az alacsonyabb épületrészekben.

(Egyesülés tér 1. sz./Piaţa Unirii nr. 1

Az új román festőművészet képviselői mellett olasz, flamand, német és francia festők művei is szép számban láthatók a gyűjteményben.

Csatád 307240/Lenauheim 307240

Lenau szülőházában emlékmúzeumot rendeztek be a költő tiszteletére. Ugyanitt van a néprajzi múzeum is, amelynek három teremben kiállított anyagát 40 községből gyűjtötték össze.

A Vadászerdő (Pădurea Verde) a város északkeleti részén terül el. Az 1885-ben alapított Erdészeti Szakiskola és Erdészeti Kísérleti Állomás tanulmányi és kísérleti erdejéből átalakított parkerdő. Az intézmény 33 évig működött. Kedvelt kirándulóhely, kempinggel, uszodával, falumúzeummal.

Buziásfürdő (Buziaș) országos jelentőségű gyógyhely. Temesvártól 36 km-re kelet felé, az 583. számú út mellett fekszik, szép szőlővidéken. Forrásainak szénsavas, vasas, kalciumkarbonátos vizét idegrendszeri és női betegségek, vérkeringési, valamint emésztőszervi zavarok gyógyítására használják. Három fürdője, szívszanatóriuma, vízgyógyintézete, strandja és úszómedencéje van.

Buziás neve először 1321-ben bukkant fel, amikor Róbert Károly király akkori tulajdonosát, Bulyeni Márkot birtokában megerősítette. A fürdőt már a rómaiak is ismerték, „Centum putei” volt a neve. Gyógyvizére később Lindenmayr uradalmi orvos hívta fel újra a figyelmet 1809-ben. 1811–16-ig kutatófúrásokat végeztek.

1857 után létesítették a 100 holdas díszparkot. A fürdő forrásai közül legjelentősebb a Phoenix-, a Szt. Antal-forrás, az Acélfürdő, ivókúrára pedig a Republica-és a Sănătate (Egészség)-forrás vizét használják. Deák Ferenc kedvelt fürdője volt, díszpihenőpadja ma is megvan.

Buziás ortodox temploma 1842-ben, a katolikus templom 1874-benépült.

Temesvártól nyugat felé 34 km-re, közvetlenül a szerb határ mellett fekszik Zsombolya (Jimbolia) az 591. út mellett. Lakossága 10 800 fő. Hajdan Chombol volt a neve, a törökök elpusztították. 1766-ban telepítették újra. Uradalmát a XVIII. században a Csekonits család szerezte meg, és 1871-ben Ybl terve szerint kastélyt is építettek.

Közvetlenül Zsombolya előtt van Gyertyános (Cărpiniș). Az itteni elágazásnál észak felé Nagy Jécsán (Iecea Mare) keresztül kell Csatád felé letérni. Csatád (Lenauheim) Nikolaus Lenau (1802–1850) szülőhelye. Az osztrák költő teljes neve Nikolaus Niembsch von Strehlenau volt. 1905-ben a község lakói a költőnek díszes szobrot állítottak (Rudnay Béla műve)

Nagyszentmiklós (Sânnicolau Mare) az Aranka (régi nevén Harangod)-patak mentén fekszik, 12 000 lakosa van. Már a rómaiaknak is volt itt településük. Hajdan a Nákó család szép kastélyt építtetett a városban.

1799-ben itt találták meg a honfoglalás korabeli, 23 tárgyból álló rovásírásos aranyleletet. A legújabb kutatások szerint a rovásírással írt szavak magyar nyelvűek, mások bolgár főúr kincsének tartják. A kincs a bécsi Kunsthistorisches Museumba került.

A városnak két nagy szülötte van. Az egyik Révay Miklós (1749–1807) költő, a magyar nyelvtudomány egyik megalapítója, a másik a világhírű zeneszerző, Bartók Béla (1881–1945). A városban szerény Bartók-emlékmúzeum van.

Bázos/Bazoșu Nou

A bázosi arborétumot Ambrózy Lajos neves dendrológus telepítette. 64 hold kiterjedésű, kb. 4000 fajt tartalmazó fagyűjtemény. Az éghajlatnak megfelelően legtöbbjük Észak-Amerikából származik, de vannak fák és cserjék a többi világrészből is. Természetvédelmi terület.

Győzelem tér/Piața Victoriei

A szobrot 1968-ban, az 1848-as forradalom 120. évfordulóján állították.

Eftimie Murgu (1805–1870) román filozófus és politikus jogi és filozófiai tanulmányait Budapesten végezte. Ezután a Jași-i Academia Mihăileană (az első román főiskola) tanára lett. 1837-ben Bukarestbe költözött s itt tanítványai közé tartozott Nicolae Bălcescu, az 1848-as román forradalom vezéralakja. 1840-ben száműzték a Havasalföldről, s ekkor a Bánságban telepedett le. A radikálisok (Petőfi és a Madarász testvérek) oldalán részt vett az 1848-as forradalomban. 1848-ban Táncsiccsal együtt szabadította ki őt a pesti nép a börtönből. A szabadságharc után halálra ítélték, majd négyévi börtönre változtatták ítéletét. Kiszabadulva Budapesten ügyvédeskedett.

Győzelem tér/Piața Victoriei

A lugosi Szent Miklós-torony középkori műemlék, a XV. századi Szt. Miklós-templom maradványa.

1989 December 20 utca/Strada 20 Decembrie 1989

A régi ortodox templom építését 1759-benkezdték meg barokk stílusban, de csak a XIX. században fejezték be.

Brediceanu töltés/Splaiul Brediceanu

A lugosi színház a század elején épült. 1967-ben ünnepelték a műkedvelő színház megalakulásának 125. évfordulóját. Rövid ideig magyar és német színtársulat is működött.

Nicolae Bălcescu utca 4. sz./Strada Nicolae Bălcescu nr. 4

A lugosi múzeumot 1950-ben alapították. Gazdag népművészeti és régészeti anyaga a vidék történetével és lakóival ismertet meg. Főleg a bánsági népviselet ma már ritka szűrei és hímzett ingei érdemelnek figyelmet.

Zsidóvár/Jdioara helység melletti hegytetőn

A vár már 1320-ban állott, 1444-ben Hunyadi János Guti Országh Mihálynak adta cserébe az Arad megyei Solymos váráért. Később a Pongráczoké, majd a Jósika családé lett.

Bázos (Bazoș) 7 km-re fekszik Temesrékastól.

A falu Lugostól dél felé 5 km-re van. Régi neve Lugoskisfalu (Satu Mic). Új nevét szülöttjéről, Victor Vlad Delamarináról kapta. A faluban látható az író emlékmúzeuma. A falu környékén az i. e. I. századból származó földvár nyomait fedezték fel.

Lugost délkeleti irányban hagyjuk el a Temes jobb partján vezető úton. Az E 70-es út a folyó másik partján vezet. Kricsó (Cricieva) falunál balra térve rövidesen Zsidóvár (Jdioara) helységhez érünk.

Nadrág (Nădrag) falu fölött, már a Ruszka-havas 900 m magasságában áll a Căpriorul menedékház. Innen a Padeș (1380 m) csúcsa is elérhető.

Fő utca 70. sz., Partos/Str. Principala nr. 70, Partoș

A partosi kolostor a bánáti román egyházi emlékek egyik legérdekesebb építménye. Már a XV. században megvolt, a XVIII. században pedig szerzetesiskola működött benne. A mai templom 1750 és 1753 között épült, a régi helyén. 1949-ben restaurálták.

Ikonosztáza nagyon szép, fafaragvány-, virág- és indadíszítésekkel. Két értékes ikonja és több olajfestménye a bizánci jellegű ortodox egyházi művészet XVIII. századi remeke. Innen vitték a temesvári ortodox székesegyházba a József nevű szentéletű pap ereklyéit

Vársomlyó/Șemlacu Mic mellett

A Săracu-kolostor egyszerű, fehér falú, zsindelytetős épület. 1720-ban már kisszentmiklósi kolostor néven említették az oklevelek. Szép bizánci stílusú freskó mellett több értékes ikonja is van.

Republicii sugárút 10. sz./Bulevardul Republicii nr. 10

A resicabányai múzeum hét termében a bányavidékre jellemző gazdag ásványgyűjteményt, a környék régészeti leleteit és a helyi ipar fejlődését szemléltető emlékeket láthatjuk. A kiállításon csaknem 6000 tárgy szerepel.

Andrei Șaguna utca 46. sz./Strada Andrei Șaguna nr. 46

Az oravicabányai ortodox székesegyház 1872-ben épült, barokk stílusban. Belső díszítése, ikonosztáza nagyon szép és sok értékes ikon látható benne.

Mihai Eminescu utca 18. sz./Strada Mihai Eminescu 18

Az oravicabányai színház épülete 1815 és 1817 között épült. A színházat 1817. július 1-én nyitották meg, s felváltva szerepeltek benne német, magyar és román társulatok.

Járt itt Mihail Pascaly társulata is, amelynek súgója Mihail Eminescu, a nagy román költő volt.

Szent György tér 2. sz./Piaţa Sfântu Gheorghe nr. 2

A karánsebesi ortodox székesegyház elődje 1449-ben épült. Többszöri változtatás után a XIX. században klasszicista stílusban építették újjá.

Széphely (Jebel) községnél nyugatra térve érjük el Csák (Ciacova) települést. Hajdani várát még Trencséni Csák Máté építtette. A donzson öt emelet magasságú, ma is áll, de az erősség többi részét 1701-ben lerombolták. 1395-ben említik, 1552-ben a törökök elfoglalták. A török hódoltság után a kipusztult lakosok helyére szerbeket telepítettek. Itt született Dositije Obradović (1742–1811), szerb pedagógus és gondolkodó, aki a szerb szellemi megújulás bölcsőjét, az első belgrádi iskolát megteremtette.

Vejte után továbbra is az E70-es úton maradva jutunk Detta (Deta) településre, mely 1968 óta város. Az 5500 lakosú iskolaváros múzeumában sok környékbeli régészeti lelet látható.

Dettából Bánlakon (Banloc) át kirándulhatunk a szerb határ közelében fekvő Partos (Partoș) községbe.

Az 582. (58 B) számú úton Gátalja (Gătaia) községnél kitérőt tehetünk. Vársomyló (Șemlacu Mic) irányába.

Resicabányától délkeletre Ferencfalva (Văliug) faluból drótkötélpálya visz fel a Szemenikre. Ferencfalvánál mesterséges tó is van.

Resicabányáról kitérőt tehetünk Krassóvár (Carasova) irányába. A település bolgár származású lakosságának igen érdekes népviselete van. A bolgárok a törökök elől menekültek ide. Krassófő vára a falutól északkeletre fekszik. Csak gyalog közelíthető meg a vár környékén lakók útmutatásával. A romoknál is érdekesebb azonban a Krassó szurdoka, tipikus karsztvidék, sziklafalakkal, barlangokkal a természetjárók paradicsoma. Itt van a komárniki cseppkőbarlang is. Bejárata a komárniki (Comarnic) erdészház közelében van. A barlangnak őre is van, aki a vezetést is ellátja. Stájerlakanina (Anina), a Szemenik-hegység nyugati lábánál, Románia egyik legjelentősebb szénbányászati központja volt. A várost 185 évvel ezelőtt alapították. Közigazgatásilag Resicabányához tartozik.

Oravicabánya (Oravița) 1782-ben alakult, ma 9300 lakosú bányaváros. A XIX. század elején olyan gyorsan fejlődött, hogy 1818-ban már hetilap jelent meg itt, és saját színháza volt.

Oravicabánya és Stájerlakanina közt ma is használatban van a Bánát legrégebbi vasútvonala, amelynek építését 1844-ben kezdték meg és 1856. november 1-én avatták fel.

Oravicabányáról felkereshetjük az Ochiul Beiului védett területet, amely mediterrán növényzetéről híres. Közelben van a Néra-folyó vadregényes szurdoka.

Kis-havas (Muntele Mic) turistatelep 3,5 km hosszú drótkötélpályája 799 m magasságot győz le. Mivel Karánsebes a Szemenik és a Szárkő között fekszik, gyakorlott turisták jó felszereléssel a Szemenik (1449 m), a Szárkő (Țarcu – 2190 m) és a Godján (Godeanu – 2229 m) csúcsot is megmászhatják. Vigyázat! Magas hegység, nehéz túra!

A mehádiai őrtorony mellett északnyugat felé útelágazás vezet Bélajablánc (Jablanița) helységen át az Almási-katlanba. Így nevezik a románok is a Néra szép völgyét. Itt van a Néra szurdoka (Cheile Nerei), a bánsági hegyvidék természetvédelmi területe. Környékén karsztjelenségek, érdekes barlangok láthatók.

Innen lehet Anina, Oravița és Reșița felé eljutni.

A szűk völgy két oldalán a hegyeket lomberdők és vad gyümölcsfák borítják. Felettük sziklák tornyosulnak.

Mehadiától 5 km-re a Cserna torkolatánál kezdődik az az útelágazás, amely Herkulesfürdőre vezet. Itt van a fürdő vasútállomása is: „Băile Herculane”. Innen 5 kilométeres út visz a fürdőig (autóbusz-közlekedés a vasúttól).

Herkulesfürdő (Băile Herculane) nemzetközi hírnevű, klasszikus gyógyhely. A Cserna völgyében 160 m magasan fekszik. Lakossága több mint 4400.

A rómaiak „Ad aquas Herculi sacras” (Herkules szent vizeihez) vagy „Thermae Herculi ad Mehadiam” (Herkules mehádiai hévizei) néven ismerték; már i. sz. 105–107 között fürdőket létesítettek itt és Herkulesnek szobrot emeltek. A római fürdőtelep a népvándorlás alatt tönkrement. 1736-ban Hamilton osztrák tábornagy figyelt fel a helyre, s III. Károly rendeletére szerény építkezésbe kezdtek, hogy a fürdést lehetővé tegyék. Ezek az építmények azonban az 1737. évi török háborúban elpusztultak. A fürdő csak 1817-re épült fel, ekkorra szabályozták a Cserna-patakot, utat építettek stb., s ekkor kapta hivatalosan a Herkulesfürdő nevet. 1852 után kezdődött meg a ma is meglevő (régi) épületek létesítése. Felépült a nagy gyógycsarnok, az ún. Rezső- és Ferenc József-udvar, a kupolás Szapáry-fürdő és több díszes nyaraló. A XIX. század folyamán sok híres ember fordult meg itt, többek között a Vaskapu-csatorna felavatásakor, 1896-ban, itt találkozott Ausztria– Magyarország, Románia és Szerbia uralkodója.

A fürdőhelyen a Florilor úton van a Nyári Színház. Innen a központ felé találjuk régi Neptun fürdőt, az ortodox templomot és a Cserna-szállót. A Herkules tér (Piața Hercule) végéről vezet át a híd a Cserna jobb partjára, ahol a fürdőpavilonok sorakoznak. A gyógyvíz hatása rendkívül erős, ezért csak előzetes orvosi vizsgálat után szabad fürödni. A Herkules-szobor (1847) a főtéren áll. A főtér északi oldalán van a katolikus templom, s közelében a római fürdő.

Kirándulások. A Cserna völgyén elsétálhatunk a Hygiea- és a Herkules-forráshoz s innen a Rabló- és az Izzasztó-barlanghoz, és a két és fél kilométerre levő Fehér Kereszthez. A fürdőtől délkeletre van a Domogled 1100 m magas mészkősziklás vidéke, amely különleges déli jellegű flórája miatt természetvédelmi terület.

A hajójárat négy szoroson és három medencén halad át.

Asszonyrét (Ogradena) községig tart az orsovai medence, s itt kezdődik a Kazán-szoros 20 kilométeres szakasza. Az ún. Kis-Kazán után következik a Nagy-Kazán, hol a folyam 130–170 m széles, de 20–54 m mély. A két Kazánt a dubovai kiöblösödés választja el egymástól. A felduzzasztott meder 80 m mély. A sziklafalban barlangok vannak, pl. a híres Veterani-barlang, ahol 1692-ben Veterani osztrák tábornok feltartóztatta a törököket.

Naszádos (Plavișevița) helységnél véget ér a Kazán-szoros. Itt volt Széchenyi és Vásárhelyi Pál székhelye a Széchenyi út építése idején.

Tiszóca (Tișovița) után meglátjuk a Trei cule (Három torony) nevű egykori magyar erődítmény, majd XVI. századi török erőd romjait. Itt kezdődik a 19 km hosszú Donji Milanovec-medence. Ezután a Gospodin Veri-szoros következik, partján a Hosszú-sziklával (Piatra Lunga).

Kecskés (Cozla) falunál láthatjuk a Cozla-szirtet, szerb oldalon pedig a Dojke-szirtet s Drenkovánál elérjük a felső-lupkói medencét, amely 12 km hosszú. Itt van Drenkó várának romja. A középkorban a Szörényi bánság egyik fontos magyar végvára volt, különösen a török támadások idejében. A törökök 1432-ben foglalták el. A vár négyszög alakú 21×25 m méretű volt. A falak 15 méter magasak, 1,5 m vastagok voltak. Ezután a Galambóci-szoros következik, majd a Moldova-sziget a szomszédos Nagyapó-sziklával (Babakáj). A sziget bal oldalán Lászlóvára (Coronini) következik várrommal, s végül Ómoldova (Moldova-Veche). A túlparton látszó Galambóc várának eleste után (1428) Zsigmond király annak pótlására a magyar oldalon építette Szent László várát a Szörényi bánság végvársorozatában (Orsovától kezdve). Hajdan maga Szörényvár, a mai Turnu Severin is ezek közé tartozott.

Traian út, Borosjenő/Calea Traian, Ineu

Borosjenő vára igen régi erősség. Erdély egyik fontos végvára volt. 1566-ban a törökök elfoglalták és 1596-ban Borbély György vette vissza tőlük. 1645-ben I. Rákóczi György utasítására Haller Gábor építtette újjá, de 1658-ban a törökök ismét elfoglalták s csak 1693-ban szabadult fel. A négysaroktornyos várat 1870-ben Atzél Péter főispán restauráltatta, s akkor kapta mai alakját. 1900 körül laktanya volt benne, 1998-ig iskola működött benne. Jelenleg a polgármesteri hivatal tulajdonában van.

Bővebben lásd:

Dézna-vár romjai. A török időkben kipusztult község vára már 1318-ban a 389 m magas hegyen állott. 1550-ben a Temesvár védelmében hősi halált halt Losonczy Istváné, majd özvegyéé lett. 1574-ben a törökök kezére került és csak 1596-ban vették vissza tőlük. 1658-ban ismét a törököké lett, s véglegesen 1693-ban szabadult fel, de már romos állapotban.

A várhegy sétaútjait Czárán Gyula építette.

Bővebben lásd:

A 18 kilométeres úton előbb Dézna (Dezna) falut érjük el. Ősidők óta lakott hely, prehisztorikus leletek mellett kelta és római maradványok is kerültek elő. Gróf Wenckheimnek kastélya és pisztrángtenyészete volt itt. A tó partján kemping, szálloda és étterem van. A régi vashámor ipari műemlék. Itt van a váradi Török család kastélya, melyben Jókai erdélyi útján megpihent.

Menyháza (Moneasa) fürdőhely a szűk völgy végén fekszik. Hőforrásai már a XV. század óta ismertek. Vizük mozgásszervi bántalmakat és női betegségeket gyógyít. Itt született Gheorghe Groza román szobrászművész. A katolikus templom feletti temetőben van Czárán Gyula sírja (feketemárvány kereszt). Czárán Gyula (1847–1906) nagy magyar természetjáró volt, aki egész vagyonát és életét a nyugat-erdélyi hegyvilág feltárásának szentelte.

A fürdőtelepen az üdülőépületeken kívül szálloda, zárt fürdőmedence és nyári szabad fürdő is van. Érdemes megnézni a márványbányát.

A fürdőből autóút vezet a Nagy-Arad (Izoj, 1014 m)-csúcsra, közelében turistaház van.

Honctőről Jószáshelyre (Josășel) tehetünk kitérőt. Itt áll Ion Buteanu emlékoszlopa. Buteanu 1848. október 25-én a zarándi román felkelők vezére volt. Később meg akart egyezni Kossuthtal, de szándéka Hatvany őrnagy támadása miatt meghiúsult. Elfogatása után, 1849. május 23-án Jószáshelyen kivégezték.

A Jószáshelyi-patak forrásvidékén van Zimbru (románul: bölény) község. A környék újabban természetvédelmi terület. Harmadkori reliktumként a Dosul Laurului hegyen tenyészik a mediterrán örökzöld magyal (Ilex aquifolium); Simonkai Lajos (1851–1910) kiváló magyar botanikus ismertette.

A vaskohi katolikus templom 1744-ben épült. Faragott oltárához és oltároszlopaihoz a tarka márványt a szomszédos falvak bányáiból hozatták. A templomnak már alig van hívője, a bejárati kulcsot a szomszédos házban őrzik.

A szkerisórai jégbarlanghoz a faluból erdészeti út vezet az Ördöngös (Ordincușa) völgyön át. A természetvédelem alatt álló, régóta ismert és látogatott jégbarlangba egy sziklafalú dolinán lehet leereszkedni. 3000 éves jégtömbje 20 m vastagságú.

A barlang közelében van a szerény Scărişoara-i turistaház.

Bővebben lásd:

Alsóvidra/Vidra

Avram Iancu szülőházát 1924-ben restaurálták, miután előzőleg leégett. A román vezér szülőházát emlékmúzeumnak rendezték be, ahol személyes tárgyai s pályafutásának dokumentumai láthatók. A múzeumnak néprajzi gyűjteménye is van.

A kristyóri ortodox templom 1404-ben épült. Eredeti középkori freskóin a templom donátora, a déli falon pedig Szt. István, Szt. Imre és Szt. László látható.

Bucsony község mellett

A Detonáta bazaltoszlopait védett területté nyilvánították. A mintegy 100 méter magas óriási bazaltoszlopok a hegycsúcs közelében 400 m hosszú drapériaszerű falat alkotnak. Páratlan látvány.

Vaskohból felkereshetjük Kalugyerfalu (Călugeri) határában az Izbuc nevű hírneves időszaki forrást, ahol 1930-ban kolostor is épült. A környékbeli nép ősidők óta ide zarándokol gyógyulást keresve. Északabbra Vaskohmező (Câmp) határában nagy víznyelő barlang van (Câmpineasca), melyet Jókai is meglátogatott.

Rézbánya környékén sok szép barlang Biharkapu, Köröseredete a Szegyesteli völgy nagy barlangjai; a fonácai barlang stb.) és nagy vízesés van (pl. a háromágú Szentháromság-vízesés, mely a pojánai patakba 90 m magasról zuhog le). Rézbányáról a Nagy-Bihar (1849 m) csúcsa is elérhető, s innen a hegység fő gerincén, akár az Aranyos, a Gajnán át, akár a Fekete-, ill. Fehér-Körös völgyébe Nagy-Halmágyra mehetünk (csak edzett turistáknak való gerincvándorlás).

Mócok révét elhagyva 3 km után kitérőt tehetünk jobb kéz felé a Kis-Aranyos völgyében (Arieșul Mic).

Az út Alsó-Vidra (Vidra-de-Jos) falun át vezet a hajdani Felső-Vidra helységbe, amelynek most már Avram Iancu a neve. Közben látjuk az alsó-vidrai vízeséseket és elmegyünk a kövületeiről híres Csiga-hegy mellett.

A községben született Avram Iancu (1824–1872), innen kapta a nevét. A jobbágycsaládból származó Iancu atyja kincstári erdőőr volt. Magyar iskolába járt, Kolozsvárott végezte el a jogot. A Román Nemzeti Komité tagjaként 1849-ben a mócok élén a magyar forradalmi seregek ellen harcolt.

Nagyhalmágytól keletre van Kishalmágy (Hălmăgel), híres fazekas község. Határában van a Gajna-tető (Gaina, 1486 m).

Itt tartották évente Péter–Pál napja körül a híres leányvásárokat – igen színesen írt erről Jókai Mór. A szétszórtan élő pásztorok itt gyűltek össze és a lány hozományát is magukkal vitték. Pap is volt mindig, aki ott helyben összeadta a fiatalokat. A hajdani leányvásárok ma népünnepélyekké váltak, ahol népi tánc- és zenecsoportok tartanak bemutatót és havasi kürtöket, gölöncsér árut stb. árusítanak. A hely ma már az Aranyos völgye felől gépjárművel is megközelíthető.

Ribice (Ribița) faluba, Körösbánya után 4 km-re, bal kéz felé, további 4 km-es letérővel jutunk. Ortodox templomában 1417-ből származó falfestményeket, többek között Szent István- és Szent Imre-ábrázolást láthatunk.

Körösbánya után újabb kitérőt tehetünk Cebe (Țebea) irányába. Temetőjében, a templom mellett látható Horia tölgyfája. 1784-ben Horia innen beszélt a felkelőkhöz, s innen indultak a nemesek ellen. A fánál évente ünnepséget rendeznek. A 12 m kerületű óriás fa alatt van Avram Iancu sírja. Itt kötötték meg 1935-ben Románia demokratikus erői az első antifasiszta népfrontegyezményt.

A cebei letérő után újabb letérő kínálkozik az E79-es útról. Nyírfalva (Mesteacăn) községben egy kőkereszt áll az egykori ortodox templom helyén.

1784. október 31-én e templomban fogadta meg Horia és Crișan, felkelőtársaival együtt, hogy inkább belép az osztrák hadseregbe, de jobbágy nem marad. A felkelést – amelynek a környékbeli magyarok közül nemcsak nemesek estek áldozatul – 1784 decemberében a császári hadak vérbe fojtották, s vezetőit 1785. február 28-án Gyulafehérváron válogatott kínzások közepette kivégezték.

Vákafalu (Crișan, régen Vaca) Brádtól 6 km-re van északkeleti irányban. Szülöttéről, Gheorghe Crișanról, az 1784. évi felkelés egyik vezetőjéről nevezték el. Crișan a felkelés leverése után a hegyekben rejtőzött el, de 1785. január 30-án saját vérei elárulták. Gyulafehérvári börtönében 1785. február 3-án felakasztotta magát. Mellszobra a faluban látható.

Az E79. számú út először szép, szűk völgyszakaszon vezet át. Valisóra (Vălișoara) községtől kitérhetünk balra Kisbánya (Băița) felé. A festői környezetben fekvő bányászhelység közelében már a rómaiaknak is volt aranybányája. Marossolymos (Șoimuș) községtől északi irányban Boholt (Boholt) fürdőjének vasas-szénsavas vize közkedvelt, Erdély e részén ásványvízként árusítják.

Ezután már a Marossolymostól 5 kilométerre fekvő Déva következik. (A várost a VI. utazás során ismertetjük.)

Abrudbányától kelet felé érünk Bucsony (Bucium) bányászközségbe, amely a Detonáta (Detunata) és a Feketéllő (Negrileasa) között szűk völgyben fekszik.

Abrudbányától a 74 A jelzésű úton észak felé, közel van a Veres-patak torka (Gura Roșie) nagy zúzóműve. Itt jobbra felfelé a mellékvölgyön eljuthatunk az ősi aranybánya-központba. Verespatak (Roșia Montana) helyén állt egykor a rómaiak Alburnus maior telepe. 1788-ban és 1854-ben is régi viasztáblákat találtak a volt római bányákban. Verespatak főterén fatornyos ortodox templom áll. Van szép katolikus temploma is, falában római faragványokkal. A Vár-hegy (Cetate) tele van ősi római vagy talán régebbi bányaüregekkel. A Vár-hegyre a katolikus templomtól kell felmenni. A verespataki völgyben a román parasztoknak saját zúzdáik voltak és ide hordták a Vár-hegy aranytartalmú kőzetét.

Nagylupsa 517410/Lupșa 517410

A nagylupsai ortodox templom 1421-ben épült. A Szt. Györgyről elnevezett templomban értékes XVIII– XIX. századi ikongyűjtemény látható.

Fő utca 7. sz./Str. Principală nr. 7

A nagylupsai múzeumot 1939-ben létesítették, egy XIX. századi móc házban. Gazdag néprajzi gyűjteményében megtekinthetjük az egész környék román népművészetét.

Torockó 517610/Rimetea 517610

A torockói múzeum 1952-ben nyílt meg és öt teremben mutatja be a környék népművészetét és használati eszközeit. 1979-ben restaurálták.

Torockó népviselete igen híres. A lányok vörössel és feketével kivarrott, gyöngydíszes inget, ráncos fehér szoknyát, piros csizmát és aranyos pártát viseltek. A menyecskék apró érclemezekkel (islóggal) díszítették ingüket. Téli öltözetük oldalt gombolós posztómellény és irhabunda. A férfiak fehér nadrágja piros zsinóros, ingük kézelőjét is piros hímzés díszíti. Nyakkendőjük is színes. A viselet ma már múzeumi ritkaság.

Fütyer egykori vára az Aranyos déli partján állt. Az Árpádok idejében építették és a tatárok sem tudták bevenni. Itt van Aranyosszék nyugati vége.

A Nagyenyed felé vezető 107 M jelzésű úton indulunk déli irányba a Torockó-patak völgyében. Itt voltak a „verők”, vízzel hajtott kalapácsos művek, ahol régen a vasszerszámok készültek.

Torockó (Rimetea, régen Trascău), ősi bányavároska. Hajdan híres vasbányászata, vasfeldolgozása már régen megszűnt és a második világháború óta szép, híres viselete is múzeumokba került. A község felett uralkodik a három csúcsú Székelykő hatalmas sziklabérce (1130 m). Ennek egyik csúcsán állott hajdan a Thoroczkayak vára, amelyet a kunok ellen az aranyos-vidéki székelyek segítségével tudtak csak megvédeni, ezért a Thoroczkayak a székelyeknek adományozták. Ezek alapították később Aranyosszéket. A vár helyére a „Kiskő erdeje” ösvényein érdemes felmenni. A kilátás csodálatos, de ez a „séta” csak gyakorlott turistáknak való.

A környék bányáit már a rómaiak is művelték, sőt előttük más népek is. Az Árpádok korában még a tatárjárás előtt telepítettek ide német bányászokat. Ezek később teljesen elmagyarosodtak. III. Endre király szabadalomlevelével fejlődött ki igazán a bányavároska. Lakói a fejedelemség idejében viszonylag nyugalomban éltek, de 1702-ben Rabutin katonái rabolták ki és több embert kivégeztek, 1704-ben pedig Tiege osztrák tábornok égette fel a várost. 1848–49-ben csak a lakosság bátorságán múlott, hogy a város nem jutott Abrudbánya sorsára.

Torockón a XVIII. századiunitárius templomot érdemes megnézni. Tornya a XVI. századból való, a hajó 1796-ban épült. A régi, néprajzkutatók és művészek által megörökített jellegzetes épületekből ma már alig láthatunk valamit. Még megvan a téren a „vajor” vízmedencéje, melyet forrásvíz táplál.

Torockószentgyörgy (Colțești) Torockótól 3 km-re fekszik. A főút melletti unitárius temploma 1824–25-ben épült. Külsején több érdekes felirat látható.

Belseje tágas, bolthajtásos, józan, barokkos jellegű. Nagy karzatán szép orgona van. A karzatot lapos boltívek tartják, melyek zömök oszlopokon nyugosznak. Szép szószék és korona, torockói kézimunkák díszítik a puritán és mégis igen hangulatos templomot.

Itt született Brassai Sámuel (1797–1897), Erdély híres polihisztora, szülőházát emléktábla jelöli. Református és a hegyen katolikus templom is van. Értékes műemlék az unitáriusok temploma, több régi felirattal. A falu mellett van a XIII. századi vár romja. A várat 1707-ben Tiege osztrák tábornok pusztította el. A hajdani három kastély közül csak egy klasszicista stílusú udvarház maradt meg. A falutól 7 km-re van a bedellői cseppkőbarlang. (Csak jó turisták juthatnak odáig!) Torockószentgyörgy után a híres Kőköz-sziklaszoros következik, itt egy szirten állt valaha Zádkő vára.

Itt Jára (Iara), Kisbányahavas (Baișoară és Muntele Baișoară) falvakon át a Gyalui-havasokban levő „Cabana Băișoara” nevű menedékházig autóval mehetünk, gyönyörű fenyvesek között vezet az út.

Alsójára (Iara-de-Jos) régen magyar lakta község volt, a ma itt élő szórvány az 1849 után megmaradtak utódai. A XIII. század első felében épült unitárius templom is leégett 1849-ben, a bemenekült lakosokkal együtt. Mai képe teljes átépítés eredménye. Tornyát barokkosították. A porticus bal oldalán lehet kimenni a cinterembe, ahol az áldozatok tömegsírját jelző feliratos sírkő van. Híres vásárhely.

Szentmihályfalvától délre térve érjük el Bágyon (Badeni) települést. Unitárius templomának tornya 1673-ból való és az 1809-ben épített hajó előtt áll. Kőfallal van kerítve. A torony szép ablakai, a mozgalmas párkányzat, mely az órákat köríti, valamint a különleges hagymakupola és a hajó homlokzat barokk vonala igen művészi.

Revoluţiei sugárút 75. sz./Bulevardul Revoluţiei nr. 75

Városháza XIX. század végi neoreneszánsz, kétemeletes épület, közepén karcsú, magas, árkádos erkélyű óratoronnyal. Ez volt a hajdani Városháza. Eredeti tervét Lechner Ödön készítette, de sajnos módosítva, az épület arányát megbontva kivitelezték.

Bővebben lásd:

Revoluţiei sugárút 61. sz./Bulevardul Revoluţiei nr. 61., a Városházától északra

Az evangélikus templom 1905–06-ban épült, Szántay Lajos tervei szerint, neogótikus stílusban. „Vöröstemplom”-nak is nevezik, mivel a téglagótikát utánozza. Egy karcsú tornya van. Színes üvegablakai igen szépek s oltárképét 1848-ban I. Umlauf festette. Orgonája kitűnő.

Bővebben lásd:

jelenleg Continental Szálloda, Revoluţiei sugárút 79–81. sz./Bulevardul Revoluţiei nr. 79–81

Az Astoria-szálló modern toronyépület (1969). Az I. osztályú szállodában 295 férőhely van, azonkívül étterem és bár. Város fölé magasodó tetőteraszáról gyönyörű kilátás nyílik minden irányban.

Revoluţiei sugárút 96. sz./Bulevardul Revoluţiei nr. 96

A minorita templom beleépült a hajdani minorita rendházba. Egy régebbi barokk templom helyén emelték 1902 és 1909 között, klasszicista stílusban. Tervezője Tabaković Emil aradi építész.

Bejáratát hatalmas oszlopok fogják közre. Kör alakú előtere fölött kupola magasodik. Az előtér oldalkápolnája mellett az egykor szabadban álló obeliszk bronz Szentháromság-szobra és több emlékfelirat-tábla látható. A templom hajóját öt oszloppár, mennyezetét pedig freskó díszíti. 43 m hosszú, 17 m széles. A hajóban jobboldalt a régi barokk templom oltárképei láthatók, a főoltáron Szent Antal (erről írta Erdődi Sándor „Egy oltárkép előtt” című hangulatos versét) képe Vastagh György remekműve. Baloldalt a budapesti Bazilika Benczúr-festményének (Szent István) másodpéldánya van elhelyezve. A művészi üvegablakok az Árpádházi szenteket (István, László, Imre, Erzsébet) ábrázolják. A Szt. József és Szt. Ferenc barokk oltárképek a régi templomból származnak, Schieszler Ferenc XVII. századi művész alkotásai.

A volt Fehér kereszt Szálloda átalakítása során lebontották a szálló előtt állt, nagyméretű Szentháromság-szoborobeliszket. Bronz alakjait, Róna János alkotását a templom körelőcsarnokában igen szerencsésen helyezték el, így 2007-ben az obeliszk visszakerülhetett eredeti helyére.

Bővebben lásd:

jelenleg Ardealul szálloda, Revoluţiei sugárút 98. sz./Bulevardul Revoluţiei nr. 98

A volt Fehér kereszt Szálloda 1841-ben épült empire-klasszicista stílusban.

Itt adott hangversenyt 1848-ban Liszt Ferenc, 1879-ben Johann Strauss, 1912-ben Pablo Casals. Ady Endre 1909-ben tartott itt előadást a „Holnap” matinéján.

Revoluţiei sugárút 103. sz./Bulevardul Revoluţiei nr. 103

Ioan Slavici Színház a főútvonalat dél felől lezáró, illetve kettéválasztó épület. 1872–74 között épült, s 1954–60 közt újjáépítették, mert többször is leégett. Román színház.

Nézőtere 660, kamaraszínház-terme pedig 270 néző befogadására alkalmas. Múzeumában sok érdekes tárgyat őriznek, pl. azt a zongorát is, amelyen Liszt Ferenc 1848. november 8-án és 10-én játszott, itteni hangversenye alkalmából. A színházmúzeum egész Erdély legnagyobb színházkultúrai gyűjteménye sok magyar vonatkozással.

A Színház mögötti Piața Avram Iancu (Avram Iancu tér) közepén áll A román katonák emlékműve, Gavril Covalschi alkotása. (Ennek helyén állt a hatalmas „13 vértanú” szoborcsoportozat, Zala György alkotása.)

Eminescu utca 1–3. sz./Str. Eminescu nr. 1-3

Az épületben volt régen a szálloda, s földszintjén a Vadászkürt-kávéház. A szállodában szállt meg aradi tartózkodása idején Ady Endre, a kávéház pedig Gheorghe Coșbuc román költőnek volt kedvelt helye.

az Eminescu és a Vârful cu dor utcák sarkán

A református templom egytornyú klasszicista építmény, utólagos neobarokk kiegészítésekkel. 1827–47 között épült. Belső berendezése (1852) puritán. Orgonája 1860-ból származik. Legutóbb 1936-ban restaurálták.

Desseanu utca/Str. Desseanu sarka

Nepomuki Szt. János szobra színezett, barokk kőszobor. 1729-ben állították fel, ismeretlen mester műve. Szt. János a hajósok és molnárok védőszentje volt. Hajdan a szent nevének napján kivilágított ünnepi felvonulást rendeztek vízijárművekkel a Maroson.

Katedrális tér 1. sz./Piaţa Catedralei nr. 1

Az ortodox püspöki székesegyház kéttornyú, impozáns neobarokk templom, melyet 1862–65 között építettek. Tervezője Czigler Antal építész. Falfestményeit Nicolae Alexici és Böhm festőművészek készítették 1905–06-ban. Az ikonosztáz Ianits Lazar műve.

Bővebben lásd:

Emanoil Gojdu utca/Str. Emanoil Gojdu

A román tanítóképző, a város első román iskolája, 1812-ben létesült.

Papnevelde is volt egyúttal. Híres tanárai voltak Dimitrie Țichindeal (1776–1818), valamint Ion Rusu Șirianu (1864–1909), jeles erdélyi román publicista. Az intézet Sina báró alapítványa volt.

A Katedrális tértől nyugatra vezet a Csajkovszkij utca (Strada Ceaicovschi). Északon a Vârful cu dor utcába torkollik. Itt áll a Csíki Gergely Főgimnázium. A világháború után, amikor elvesztették a Királyi Főgimnáziumot, az aradi autonóm katolikus hitközség építette, az aradi magyarság egyetlen ilyen intézménye volt. Jeles tanárai a régi líceumból jöttek át.

Csajkovszkij utca/Str. Ceaicovschi

A látogató régi vártoronynak nézné a hatalmas, négy fiatornyos építményt, pedig csak 1896-ban épült.

Szerb tér/Piața Sârbească

A szerb templom helyén már 1698-ban állt egy régebbi templom. A jelenlegi barokk épület 1819-ben épült. A Szent Jánosról elnevezett, aránylag szerény templomnak díszes, szépen aranyozott barokk–empire tornya van.

Freskói az évszázados gyertyafüsttől sajnos tönkrementek. Ikonosztáza viszont igen szép. A templom közepén van az alapító Száva Tököly kriptája. A templomban régi szerb céhzászlókat, értékes kultusztárgyakat láthatunk. (A templom mellett lakó egyházfi kérésre kinyitja a templomot.)

Bővebben lásd:

Tribunul Dobra utca 7. sz./Str. Tribunul Dobra nr. 7

A vastuskós ház falában látható az a lakattal lezárt, szögekkel televert fatörzs, amely egyesek szerint a mesterré avatott kovácslegények emlékét őrzi, mások szerint viszont egy vaskereskedés cégére volt. A ház mindenesetre annak idején a kovács céh tulajdonában állott. Az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után itt működött a császári titkosszolgálat aradi parancsnoksága.

Gheorghe Lazăr utca 1–3. sz./Str. Gheorghe Lazăr nr. 1-3

A régi színház épülete 1817-ből származik. 1820-ban itt szerepelt Déryné. Pascaly társulata román előadásokkal vendégszerepelt. 1907-ben itt nyílt meg az első aradi mozi.

a várhíd előtt, a Maroshoz közel

A Moise Nicoară-líceum volt egykor a királyi főgimnázium, melynek alapkőletételénél (1872-ben) Eötvös József is jelen volt.

Az épületben született Kuncz Aladár (1886–1931), a „Fekete kolostor” írója. Édesapja volt ugyanis a főgimnázium igazgatója.

Északabbra, a Maros-parton terül el a Parcul Enescu (Enescu-park). Itt áll Gheorghe Coșbuc költő, Alexandru D. Xenopol történész, Ion Rușu-Șirianupolitikus, Mircea V. Stănescu publicista, Petru Pipos pedagógus és Gh. Popa de Teiuș szerkesztő mellszobra.

Enescu utca 1. sz./Str. Enescu nr. 1

A kultúrpalota a város legérdekesebb épülete. Szántay Lajos aradi műépítész tervezte. 1913-ban avatták fel. Főhomlokzata ekletikus modorú, neoreneszánsz és klasszicista elemekkel. A hátsó homlokzaton neoromán, neogótikus, neoreneszánsz és neobarokk részletek láthatók. Előcsarnoka márvánnyal van borítva.

Bővebben lásd:

Az aradi vár a Maros hajtűkanyarában álló, sáncárokkal övezett, hatszögű erőd, amelyet sokszögű külső sánc vesz körül. A belső övezet Vauban-rendszerű, s alaprajza kb. 800 m átmérőjű, hatágú csillag, többszintes kazamatákkal. Hat kapuja és egy vártemploma is van. 1762 és 1783 között építették Philip Ferdinand Harsch tábornok tervei alapján.

A szabadságharc után a császáriak először le akarták rombolni az egész várost, de végül csak a vár kilövőterében álló épületeket bontották le.

A vár ma is katonai objektum, bemenni nem lehet, környékén fényképezni tilos!

Bővebben lásd:

a vártól délre, a külső sáncon kívül

Az aradi vértanúk emlékoszlopa, az ún. Vesztőhely a hídról jobb kéz felé haladva, egy kis halom tetején áll. A szerény emlékművet 1881. október 6-án állították fel. (Nem tévesztendő össze az egykori nagy „Tizenhárom Vértanú” vagy Szabadság-szoborral, melyet a Szabadság téren, a Színház mögött 1890. október 6-án lepleztek le, majd 1925-ben lebontottak, végül 2004-ben az aradi vár árkából átkerült a Tűzoltó térre, a Megbékélés Parkba – Parcul Reconcilierii)

A háromméteres kőgúlára 14 lépcső vezet fel, ezen áll a három méter magas, szürke kőobeliszk.

Környéke sajnos méltatlan a 11 vértanúnak az alapzatba elhelyezett maradványaihoz.

A betonkripta felett fehér márványlapon magyar és román nyelvű felirat van. Az obeliszken a feljárattal szemben emlékszöveg olvasható: „1849. október 6. Az aradi tizenhárom vértanú kivégeztetésének megörökítésére emeltetett 1881. október hatodikán.” Az obeliszk három oldalán a vértanúk nevét sorolták fel. A 13 tábornok közül Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Lázár Vilmost és Schweidel Józsefet a vár sáncában agyonlőtték. Az itteni emlékmű közelében akasztották fel Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Knezich Károlyt, Lahner Györgyöt, Leiningen Károlyt, Nagy-Sándor Józsefet, Pöltenberg Ernőt, Török Ignácot és Vécsey Károlyt.

1974. október 6-án, a 13 tábornok kivégzésének 125. évfordulóján az emlékoszlopot felújították, és tizenegynek a hamvait is itt helyezték el. (Kiss Ernő a jugoszláviai Németellemér, Dessewffy Arisztid pedig a csehszlovákiai Margonya községben nyugszik továbbra is.)

Bővebben lásd:

a Revoluţiei sugárút végétől nyugatra, a Holt-Maros mellett

A Városliget egykor az Orczy család parkja volt, melyet a városnak adtak át.

Aurel Vlaicu út 2–4. sz./ Calea Aurel Vlaicu nr. 2-4

A vasútállomás 1858-ban épült, de a második világháború után újjá kellett építeni. Az állomás a dél-erdélyi vasútvonal egyik nagy csomópontja.

A vidéki autóbuszjáratok pályaudvara a vasútállomástól nyugatra, a Calea 6 Vânători és Calea Aurel Vlaicu sarkán van, a vagongyárral szemben.

Az Aurel Vlaicu út vezet a Gáj városrészben, kissé távolabb fekvő, de jelentős látnivaló felé.

A futballista szobra, az UTA sporttelep után jobbra van a Felső temető. Itt kaptak díszsírhelyet Vasilia Goldis és Pop Ciceu politikusok, akik a gyulafehérvári nemzetgyűlést előkészítették és Nagyrománia „kovácsai” voltak. A helybeli magyarság sok kitűnősége nyugszik ebben a temetőben: Barabás Béla, Lakatos Ottó történész (a 13 aradi vértanú gyóntatója), Tabajdi Kálmán főispán, sok kiváló, nagyérdemű és nagy múltú történelmi család kriptája, orvos, művész, tanár sírja említhető meg.

Odább új lakótelep épült, s nemrég melegvizes fürdő létesült.

Duna utca 170. sz./Str. Dunării nr. 170

Oszlopos Szt. Simeon kolostorát Sinesie Zsivanovics szerb egyházfő alapította. 1760– 62 között épült, barokk stílusban.

Igen szép az udvarházra emlékeztető kolostorban berendezett egyházi múzeum. Gyönyörű ikonok, festmények, ötvöstárgyak és régi nyomtatványok láthatók termeiben. A templomban kapott helyet a régi székesegyház lebontása óta az ortodox püspökök kriptája.

Bővebben lásd:

Bodrogközség 547211/Călugăreni 547211

A Hódos–Bodrog-kolostor egykor a Hódos nemzetség birtoka volt, melynek 1177 óta ismerték Szent Péterről elnevezett katolikus kolostorát. Mintegy százéves fennállás után, 1278 és 1298 között teljesen elpusztult. Helyén létesült a mostani görögkeleti kolostor.

A XVIII. században átépített kolostort belül XVII. századi freskók díszítik. Az itt őrzött tárgyak közül igen értékes a XVI. századi fémkeretes fakereszt, egy XVI. századi pohár, kehely, biblia. Igen értékes ószláv kéziratai is vannak. Sokszor találtak itt menedéket a Moldvából menekült ortodox papok.

Világos/Șiria

A világosi vár romja a község fölötti hegyen van. A várat a XV. század első felében már említették. 1458-ban Mátyás király ide záratta nagybátyját, a pártütő Szilágyi Mihályt. A hagyomány szerint Szilágyi Mihályt szakácsa, Lábatlan Gergely csellel szabadította meg. Később a király kibékült nagybátyjával. A várat az osztrák katonai hatóságok semmisítették meg, hogy a lázadóknak ne adjon tanyát.

Bővebben lásd:

Regimentul 85 Infanterie 162. sz.

A volt Bohus-kastélyban írta alá Görgey a kapitulációt. (Az asztal az aradi múzeum tulajdonában van, emléktáblája a gyászos aktust örökíti meg.) A kastélyt Slavici-emlékháznak rendezték be Ioan Slavici (1848–1925) román író, publicista tiszteletére. Slavici Világoson született.

Bővebben lásd:

A csálai erdő a város nyugati szélén, a Maros mentén Pécskáig húzódó tölgyerdő. Az aradiak kedvelt kirándulóhelye. Itt van a Hármassziget. A Fejsze utca (Str. Dorobanților) végig a repülőtér felé, 1 km-re a várostól a makadámút átvezet az erdő északi szélét határoló kis töltésen. Ezután az erdőn keresztül a Maroshoz érünk, s itt hajóhíd vezet át a szigetre, ahol romantikus környezetben üdülők vannak. A Marosban való fürdésnél óvatosak legyünk!

Bodrogközség (Călugăreni) régebbi román neve Bodrogul volt. Újaradon keresztül, Zádorlak irányában közelíthető meg híres kolostora, Aradtól kb. 12 km-re.

Arad-Hegyalja (Podgoria Aradului) a várostól kelet felé 26 km-re síkságból hirtelen kiemelkedő borvidék neve. E hegyvidék főgerince a Marossal párhuzamos, legmagasabb csúcsa a Hegyes (Highiș, 800 m).

Aradról az 1906-ban épített, 57 km hosszú villamosvasúttal is megközelíthető, mely Gyoroknál két ágra válik, s észak felé Pankotáig, délen Máriaradnáig vezet. Fontosabb helységei: Ménes (Miniş) 1876-ban alapított szőlészeti iskolával, Gyorok (Ghioroc) katolikus, református és ortodox templomokkal, a villamosvasút elágazási helye. Itt telepítették le az első világháború előtt a bukovinai csángók egy részét.

Kovászi (Covăsint) faluban egy Árpád-kori torony romja látható. Világos (Șiria) a legnagyobb település, 5000 lakosa van. 1849. augusztus 13-án Világos mellett, a szőlősi síkon tette le a fegyvert a magyar forradalmi hadsereg. A helység központjában, a forrás feletti parkban áll Bohusné Szőgyéni Antóniának (1803–1890), a nőnevelés egyik úttörőjének és az irodalom támogatójának, a világosi fegyverletétel krónikásának bronzszobra. A községben született Ion Rusu Șirianu (1864–1909) politikus.

Pankota (Pâncota) város Világostól északra fekszik, ez a villamosvasút vonalának végállomása. Majdnem 5500 lakosa van, hajlítottbútorgyára régi híres üzem. Itt volt a középkorban a bulcsi apátság, Mátyás király kedvenc vadásztanyája. Pankotán született Csiky Gergely (1842–91) drámaíró. A városban áll a Sulkowsky hercegek 1817-ból származó kastélya. Hajdan vára is volt, de a török időkben elpusztult.

Pankotától délkelet felé az Aranyági-völgyben volt az újabban úttörőtábornak használt, egykor Kaszója (Căsoaia) – menedékház. Innen szép kirándulásokat tehetünk a Hegyes-csúcsra és az egész hegyvidékre.

Avram Iancu tér 1. sz, 315401 Lippa/Piaţa Avram Iancu nr. 1, 315401 Lipova

Amikor a törökök 1552-ben Lippát elfoglalták, az ottani ferences barátok idemenekülve egy kis fakápolnát építettek. A mai templom 1756 és 1760 között épült, a kolostorral egyidőben. Kéttornyú barokk alkotás, régi híres búcsújáró hely. A főoltár XVII. századi kegyképe Romandini de Bassano műhelyéből került ki.

Bővebben lásd:

Május 9. utca 1–2. sz./Str. 9 Mai nr. 1-2

A lippai ortodox templom előépítménye a XIV. században épült. A törökök idején mecsetté alakították, majd ismét visszakapta eredeti rendeltetését.

Értékes síremlékek és régi freskómaradványok láthatók benne. A különféle rétegekből feltárt freskórészletek közt Nedelcu alkotásait is megtaláljuk. A templomban régi céhzászlók láthatók és egy kis múzeumot is berendeztek benne.

Lippa, Solymos/Lipova, Șoimoș

A várat a XIII. században a fenyegető újabb tatár támadás ellen építették. Róbert Károly idején királyi vár volt. 1446-ban Hunyadi szépen kiépíttette. 1514-ben Dózsa serege átmenetileg elfoglalta. 1552-ben a törökök kezére került. 1688-ban Caraffa hosszú ostrom Az út a Maros mellé szorul és sok hajtűkanyar, kőkorlát követi egymást (Óvatosan kell vezetni egészen Déváig.)

Bővebben lásd:

Guraszáda/Gurasada

A guraszádi templom 1300 táján épült. A sok renoválás ellenére is szép, arányos építmény. Alaprajza négykaréjos, nyugati része későbbi toldás. Az újabb festés alatt feltehetően középkori freskók vannak. Harangját 1668-ban készítették Brassóban. A helybeli magyarság kihalása óta ortodox templom. Temetőjében ősi tölgyfa kereszt látható. Említésre méltó különlegesség a környékbeli bambuszültetvény.

Bővebben lásd:

Branyicska/Brănișca

A branyicskai kastély eredetileg Fráter (Martinuzzi) Györgyé volt. Petrovics Péter leromboltatta, de a XVI. században már fel is épült ismét. 1595-ben lett Jósika Istváné. 1784-ben felgyújtották, ezért újjá kellett építeni, csak egy hatszögű bástyája maradt meg. Sokat tartózkodott itt Jósika Miklós (1794–1865) regényíró.

A kastély parkjában római faragott kövek láthatók Sarmisegetuzából, illetve a közeli római telepről, Miciából.

George Coşbuc utca 175. sz./Str. George Coşbuc nr. 175

A lesnyeki ortodox templomot a XIV. század végén építtette a Lesnyeki kenéz család, akik Zsigmond királytól kapták meg adományként a falut. Belsejében értékes bizánci jellegű, XIV. és XVIII. századifreskók vannak. A régi freskókon ószláv nyelvű feliratok láthatók.

Corvin Mátyás utca 34. sz./Str. Matei Corvin nr. 34

A marosnémeti kastély helyén állott egykor Gyulay Ferenc 1642-ben épült régi kastélya. A mostani klasszicista, emeletes épületet Gyulay Lajos emeltette 1830 táján, Stuller építész tervei szerint. Ez Erdély legnagyobb méretű klasszicista kastélya.

Itt élt Kuun Géza (1838–1905) orientalista tudós, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke.

Bővebben lásd:

A Vár-hegyre több szerpentinút vezet fel. (Térképük a várparkban látható!) A 371 m magas, sziklás, erdős Vár-hegy természetvédelmi terület. Sok ritka növény és állat él itt. Egy óra alatt megmászható. Fentről gyönyörű a kilátás az Erdélyi-Érchegységre, a városra és az egész környékre.

A vár helyén hajdan dák, illetve római erősség volt. A XIII. század elején épült királyi vár egyike volt az elsőknek. A tatárok felégették, IV. Béla azonban újjáépíttette. 1307-ben itt tartotta fogságban Kán László vaida Ottó királyt, miután elvette tőle a koronát. V. László a várat 56 faluval együtt Hunyadi Jánosnak adományozta. Mátyás korában Szilágyi Mihályé lett. 1687-ben császári hadak szállták meg. 1717 és 1719 között Steinville gróf is erősítette. A Horia-felkelés ügyében itt ítélkezett a császári bizottság. 1800 után a katonaság elhagyta. 1817-ben még helyreállították. 1849-ben a honvédek kezébe került, de hamarosan romba döntötte egy hatalmas lőporrobbanás.

A várban raboskodott a vallásalapító Dávid Ferenc (1510–1579), Erdély első unitárius püspöke. Itt is halt meg. Cellája helyét emléktábla jelzi.

A vár építéséhez fűződik a „Kőműves Kelemen” népballada története.

A vár XV. századi kaputornyai és palotájának egy része még megvan.

Bővebben lásd:

1918. december 1. sugárút 39. sz/Bulevardul 1 Decembrie 1918 nr. 39

A dévai Magna Curia, Bethlen Gábor fejedelmi kastélya négy sarokbástyás, reneszánsz építmény, barokk kiegészítésekkel. 1621-ben egy XVI. századi épület átalakítása és bővítése révén készült. 1632-ben itt lakott férjével, Bethlen Istvánnal Széchy Mária, a Murányi Vénusz, akinek alakját több költőnk is megénekelte.

Az épület északi oldalán van a remek kőlépcső, déli homlokzatán reneszánsz ablakkeretek láthatók, a bejárat felett balkon, nagytermében pedig színes, címeres kőkandalló. A barokk részek Haller János és neje, Daniel Zsófia idejéből valók.

A Magna Curia ma az 1882-ben alapított múzeum otthona. 30 termében dák és római leleteket, történelmi és természettudományi anyagot láthatunk. 23 000 történelmi és 30 000 természettudományi darabja van.

A Magna Curiával szomszédos Várkert (Parcul Cetătii) szélén álló Decebal-szobrot I. Moga készítette.

Bővebben lásd:

Egyesülés tér 7. sz./Piaţa Unirii nr. 7

A dévai református templom elődje a XIII. században épült. A XV. század végén gótikus szentéllyel bővítették. 1545 óta a reformátusok birtokában van. Századunk elején a régi épületet lebontották, s újat emeltek.

Bővebben lásd:

Haladás utca 6. sz./Str. Progresului nr. 6.

A ferences templom és kolostor Déva északkeleti részében áll. XVIII. századi barokk építmény, azóta azonban többször is átalakították.

Călugăreni utca 21. sz./Str. Călugăreni 21

Cantacuzino tornya a dévai temetőben áll. Cantacuzino olténiai bán ortodox templomot építtetett ide, ennek azonban csak a tornya maradt fenn.

Lippafüred (Băile Lipova) 3 km-re van a város központjától, szép erdős környezetben fekvő fürdő. Gyógyforrásának vizét palackozzák. Emésztő- és mozgásszervi zavarokat, női bajokat és vérkeringési betegségeket gyógyít. Van nyitott strandja, hideg-meleg fürdője.

Marosillyén elágazik az út. A a Maros északi partján haladó régi útvonalon érjük el Branyicska (Branișca) falut a XVI. században Báthori Zsigmond Jósika István kancellárnak adományozta.

Déván ellátogathatunk még a városhoz tartozó Bezsán-erdőbe (Pădurea Bejan), amely különleges tölgyváltozatairól ismert természetvédelmi terület.

A Simonkai Lajos (1851–1910), az egyik leghíresebb magyar botanikus által felfedezett tölgyalakok az ő neve alatt kerültek be a botanikai irodalomba. Fő műve: „Erdély flórája”, melyet az aradi főgimnáziumban eltöltött 10 éves tanársága alatt írt meg, s mely a mai napig a legnagyobb ilyen erdélyi szakkönyv.

Curtea Corvineştilor 1–3. sz., Vajdahunyad/Hunedoara

Vajdahunyad vára a Zalasd (Zlaști) vize mellett, egy szirtfokon áll. Egyetlen bejáratához most fahíd vezet, régebben felvonóhídja volt. Nincs és nem is volt védőövezete, tulajdonképpen megerősített, díszes palota.

A Hunyadiak őse, Sorb kenéz a XIV. században királyi adományként kapta a várat. Fiát, Vojkot (Vajk) a királyi udvar katonáját, Zsigmond 1409-ben megerősítette birtokában. Vajk fia, János (Hunyadi János), építtette ki a várat, utána pedig özvegye, Szilágyi Erzsébet. Mátyástól Korvin János kapta ajándékba. A XVI–XVII. században többen is birtokolták, végül a kincstáré lett. Többször le is égett. 1870 és 1880 között Steindl Imre és Schulek Frigyes építészek restaurálták és ezt 1907–13 között a Möller-féle restaurálás követte.

A várkastély két szárnya – Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet idejében – egységes terv szerint épült. A homlokzatot hatalmas pillérekre kiszögellő, zárt erkélyek díszítik. Ezek mögött folyosó vezet a túlsó sarok öreg tornyába.

A középkoriasabb, erődítmény jellegű szárny tornyai, bástyái inkább a védelmet, mint a külső díszítést szolgálták.

A kapun belépve a szabálytalan ötszög alakú várudvarba érünk.

Jobbra egyszerű ajtó vezet a Hunyadi János által építtetett szárny földszintjén levő gótikus lovagterembe (1452). Ezt öt nyolcszög alakú vörösmárvány pillér két hajóra és hat szakaszra osztja. A pillérek lábazata, lombdíszű fejezete, a boltozat bordái és a zárókövek kemény mészkőből vannak. Az egyik pillérfőn látható az építtettő Hunyadi János nevét tartalmazó latin felirat. Az ablakmélyedésekhez lépcsők vezetnek s a fülkék padjairól kitekinthetünk az ablakokon, ahonnan valaha szép kilátás nyílt az erdős környékre.

Igen szép a vár északkeleti részében levő gótikus várkápolna. A Szilágyi Erzsébet által építtetett Mátyás-loggia falain világi tárgyú – talán Hunyadi János származására utaló – falképek voltak. A XVII. században Bethlen Gábor a déli épületszárnyra két, az északira egy emeletet húzatott. A várban szerény történeti kiállítás látható.

Bővebben lásd:

Egyesülés tere/Piaţa Unirii

A vajdahunyadi ortodox templom 1458-ban épült Mátyás király kiváltságokat biztosító engedélyével. Igen értékes régi okmányai vannak.

Sztrigyszentgyörgy 230. sz./Streisângeorgiu nr. 230

A sztrigyszentgyörgyi templom a XIII. században épült. Szentélye XVIII. századi toldás. A rövid hajó nyugati végén kis harangtornya van, s ennek keleti oldalán egy felirat megörökíti az építtető, Lackó ispán nevét. A templom eredeti belső freskóinak felirata XV. századi kegyuraságok emlékét őrzi. A templom 1809-ig a református egyházé volt, azóta ortodox.

A zeykfalvi templom a XIII. században épült, román stílusban. Román ikerablakos tornya kősisakos, s mind a templom, mind a torony falába a kiskaláni római telep sok kövét rakták be. Eredeti belső freskói igen értékesek. A közelmúltban történt helyreállítása mintaszerű.

Felsőszilvás/Silvașu de Sus 337118

A priszlopi kolostor XIV. századi eredetű. Mircea cel Bătrân havasalföldi fejedelem hozzájárulásával épített ortodox kolostor. Nicodim nevű apátjának neve 1398-ból maradt fenn. A kolostor egy része romos állapotban van, más részét restaurálták.

Őraljaboldogfalva, Sântămăria Orlea 337440

A református templom a XIII. század második felében épült, román stílusban. Donátora a Kendeffy család volt. Tornyának román stílusú ikerablakai vannak, hajója egyszerű. Bizánci jellegű freskói 1311-ben keletkeztek. A templomot kőfal övezi. Igen értékes, megtekintésre méltó műemlék.

Demsus/Demsuș 337205

A demsusi Szent Miklós ortodox templom a XIII. században épült román stílusban. Az építkezéshez római köveket, téglákat, faragványokat bőven felhasználtak. A templom a bizánci kilenc osztású belső térkialakítás rendszerében épült. A négy középtornyot tartó pillér római sírkövekből készült. Ezt a XV. században átépítették. Belsejében XV. századi freskók láthatók.

Bővebben lásd:

Várhely/Sarmizegetusa 337415

A város teljes neve Colonia Ulpia Traiana Augusta Dacica volt, melyhez később hozzátették a Decebal-féle egykori főváros, Sarmisegetuza nevét is.

A várost Traianus császár i. sz. 108–110 között alapította, mintegy pótlandó az egykori fővárost. Magas fallal övezett település volt. 32,4 hektár területen, a négyzet alakú falrendszer minden oldalán kapuval. 279 után a város elnéptelenedett, földrengés pusztította, s rommezővé vált. Köveit házépítéshez és a környező kastélyokhoz hordták el, templomokba építették be. Az ásatásokat a Hunyadmegyei Történelmi Társulat kezdte el; 1918 után a román állam nagy áldozatokkal folytatta.

A városban volt az Augustáliák palotája, ettől dél felé 200 m-re a fórum. Ezenkívül fürdők, templomok, szentélyek, köz- és magánépületek nyomai láthatók. A falakon kívül volt a nagy amfiteátrum. Hossza 88 méter, szélessége 69 m, 5000 néző fért el benne.

Az itt álló múzeumban látható mindaz, ami a régi római városból megmaradt. A római temető az Osztró felé vezető római út mentén volt, de a népvándorlás idején feldúlták és a szarkofágokat összetörték. A megmaradtak közül a szebbek itt és Déván láthatók.

Bővebben lásd:

Malomvíz, Râu de Mori 337380

A malomvízi ortodox templom a kolcvári várhegy lábánál romosan áll. A négyszögű szentély fölött gótikus torony emelkedik, amely csak kívül a fal mellé állított létrával volt megközelíthető és menedékként szolgált. A szentélyben bizánci falképek maradványai láthatók. Az út ezután a Gura Zlata turistaház és a Gura Apei menedékház érintésével a hegység belsejébe vezet.

Bővebben lásd:

Kiskalán városa után, ahol elértük az E79. számú utat, onnan kelet felé is indul egy elágazás Sztrigyszentgyörgy (Streisângeorgiu) felé.

Az E79. számú úton Zeykfalva (Streiu) 2 km-re fekszik Kiskalántól.

Hátszegtől északnyugatra a Vajdahunyad felé vezető úton Alsószilvás (Silvașul-de-Jos) mellett vadrezervátum van, ahol bölényeket is tartanak. Itt volt a Nopcsa család régi kastélya. Szintén északnyugatra, Hátszegtől 13 km-re, Felsőszilvás (Silvașul-de-Sus) határában egy műemléket érdemes még felkeresni.

Hátszegről az E79. számú úton megyünk a Sztrigy-folyó mellett, majd a vízválasztón át a Zsil völgyébe jutunk. Őraljaboldogfalva (Sântamaria-Orlea) hajdani Kendeffy-kastélya műemléképület, jelenleg magántulajdonban van. Sok római emlék volt itt.

Váralja (Subcetate) vasútállomásnál a hegytetőn egy őrtorony áll. Őraljaboldogfalva is erről a Kendeffy-őrtoronyról kapta nevét. A torony mellől gyönyörű a kilátás.

Kőaljaohába (Ohaba-de-sub-Piatră) faluból kirándulhatunk a Retyezátba. Innen jelzett turista út vezet Nuksorán (Nucșoara) át a Pietrele menedékházhoz. Felsőszálláspatak (Sălașu-de-Sus) községnél XIII–XIV. századi várromot láthatunk, Malajesd (Mălăești) határában középkori torony és várfal maradványait, Nuksora (Nucșoara) helységben pedig egy középkori eredetű ortodox templomot. A Pietrele menedékházhoz autóval járható út vezet.

Puj (Pui) szintén retyezáti kirándulások kiindulópontja. Délnyugati irányban Borbátvíz (Râu-Bărbat) és Hobica (Hobița) érintésével juthatunk el az 1410 m magasan álló Baleia menedékházhoz.

Krivádia (Crivadia) mellett a vasút egy 26 m magas viadukton megy át. Itt is egy viszonylag épen maradt római őrtornyot láthatunk.

Merișori falu után az út átvezet a Merișori-hágón (Pasul Merișori) és a Banica-patak völgyében megy Petrozsény felé.

Bolibarlang (Peștera-Bolii) falu fölött az 1872-ben lerombolt Boli-vár maradványai láthatók. A vasútállomás közelében van a Boli-barlang bejárata is.

Petrozsény (Petroșani) a zsilvölgyi szénbányák központja. Lakosainak száma 36 500. A városban Bányászati Kutatóintézet működik és gazdag anyagú Bányászati Múzeum látható.

Petrozsényből a Parângon át gyönyörű út vezet a Vidra-tó (Lacul Vidru) mellé (az út állapotáról érdeklődni tanácsos).

Petrilla (Petrila) városból indulhatunk a Parâng-csúcsra (2073 m), valamint a 2500 m magas havasok felé. Csak gyakorlott turistáknak ajánlható kirándulás!

Zsilyvajdejvulkán (Vulcan), Petrozsénytől délnyugatra, majd Lupény (Lupeni) és Urikány (Uricani) mind már a múlt század óta szénbányászati központ. Valamennyiből kirándulhatunk a Vulkán-hegységbe és a Retyezátba.

Demsus (Demsuș) faluba Hátszegtől 6 km-re kell letérnünk a főútról északi irányban.

Várhelytől délkeletre fekszik Klopotiva (Clopotiva) és innen autóval is tovább lehet menni a Râu mare völgyében. Nagy duzzasztó – víztároló épül és az út rossz állapotban van.

Malomvíz (Râu-de-Mori) mellett van Kolcvár romja, egy sziklás hegytetőn. A vár a Kendeffy családé volt.

A Retyezát (Munții Retezat) kb. 850 km2 területű, több mint 20 csúcsa éri el a 2300 métert. Igazi alpesi jellegű magashegység. Fontosabb csúcsai: a Peleaga 2509 m, a Păpușa 2502 m, a Vârful Mare 2486 m, a Retezat 2485 m. Mintegy 20 gleccserteknőjében szép tengerszemek vannak: a Bucura, a Zănoaga, a Galeșu, a Păpușa, a Gemenele stb. Növényzete változatos, alul bükkerdők, felette lucfenyő, majd henyefenyő és gyep, valamint sziklahavas következik. Legnemesebb vadjai a szarvas, a zerge, a medve, a hiúz és a fajdkakas. Itt lőtték az utolsó szakállaskeselyűt.

A hegység északi oldala természetvédelmi (tudományos kutató) terület, mely csak engedéllyel látogatható. Itt terül el a 13 000 hektáros Nemzeti Park is. A hegységben jó turistautak és jelzések vannak, de túrákra csak alpinista felszereléssel és csak gyakorlott turisták vállalkozzanak!

Várhelytől 10 km-re elérjük a Vaskapu-hágót (Pasul Poarta de Fier), amely ősidők óta a népek országútja volt. A dákok és a rómaiak két nagy ütközetet is vívtak itt (i. sz. 89-ben és 101-ben). A rómaiak a hágót Tapae-nak nevezték. Itt törtek be a törökök 1420-ban. 1438-ban s 1442-ben Hunyadi János 80 000 törököt semmisített meg a hágó környékén.

Ruszkabánya (Ruschița) rózsaszínű márványáról híres, melynek nagy becse van mind a szobrászatban, mind az építészetben. Vasműve 1809-ben keletkezett. 1849-ben a Maderspach család tulajdona volt.

Bem és Kmetty tábornokok menekülésükkor Maderspachné Buchwald Franciska (1804–1880) vendégszeretetét élvezték, s innen mentek tovább. Az osztrák csapatok bevonulásakor a parancsnok Maderspachnét elfogatta és a környék összeterelt lakossága előtt derékig lemeztelenítve megkorbácsoltatta. Férje feleségének megaláztatása miatt, öngyilkos lett.

Biscaria u. 1. sz./Strada Biscaria nr. 1, Simeria/Dédács 335900

A dédácsi arborétum tulajdonképpen a hajdani Gyulay-kastély parkja. (Piski északi végén van.) A kastély egyszerű, klasszicista épület, inkább udvarház jellegű. Az arborétum, a kastély 70 hektáros ősparkja, amelyet Gyulay Ferenc 250 évvel ezelőtt alapított, ma a Román Erdészeti Kutatóintézet tulajdona. Egzóta-telep is egyben, ugyanis Fáy Béla még a századfordulón egzotikus növényeket telepített ide (bambuszfajtákat, rhododendron- és eukaliptusz-féléket). Pálmaházában tudományos nemesítési munka folyik.

1816-ban hosszabb ideig a Gyulay család vendége volt Kazinczy Ferenc, innen járta be az egész környéket. „Utazások Erdélyben” című művében, és versben örökítette meg a hely varázsát. A család emlékoszlopot állított a nagy író tiszteletére. A kastély utolsó gazdája az Ócskay család volt.

Szászváros főterén

A hajdani református kollégiumot Apafi Mihály fejedelem alapította, 1663-ban. Később Kun Kocsárdnak (1803–1895), a szabadságharcban is szerepet vállaló, haladó szellemű politikusnak 50 000 forintos adományából növekedett naggyá. Mostani épülete 1910-ben épült. Nyolc éven át növendéke volt dr. Petru Groza, valamint Aurel Vlaicu, a román repülés úttörője. Ma az Aurel Vlaicu Főgimnázium működik benne.

Aurel Vlaicu tér 1. sz./Piața Aurel Vlaicu nr. 1

A szászvárosi múzeumnak különösen néprajzi és céhtörténeti kiállítása érdekes. Az előbbiben a vidék népművészetét tanulmányozhatjuk, az utóbbiban a gazdag szászvárosi céhhagyományokat.

Piskitől délre Bánpatak (Banpotoc) márványbányájáról híres. Constantin Brâncuși (1876–1957) világhírű román szobrász több művét itteni márványból faragta.

A Szászvárosból délre vezető út Kasztó (Căstău) községnél kétfelé ágazik. Keleti ága Ósebeshely (Șibișelul-Vechi) helységbe vezet. Itt egy várrom látható. A környéken sok diófaerdő van, s innen fel lehet menni a Kudzsiri-havasokba (Munții Șurianului), a Prislop menedékházhoz.

Az út nyugati ágán autóval Kosztesdig (Costești) juthatunk, majd innen vasúttal Gredistyeig (Grădiște-de-Munte). Itt volt a dák birodalom fővárosa, Sarmisegetusa Regia. A dák vár 1200 m magasságban 3,5 hektár területen feküdt. Tőle 100 méterre voltak a szentélyek. A nagy, 30 m átmérőjű szentély három és fél tonnás kőtömbökből épült. Kisebb szentély is volt itt, 114 andezit oszloppal. Valamennyi az utolsó dák fejedelmek korából való. (I. sz. I. század.)

A 7. számú úton, Szászvárostól 5 km-re, kitérőt tehetünk északi irányban. Algyógy (Geoagiu) 6 km-re van a 7. számú úttól. A dákok Germisara néven ismerték, ami hévizet jelent, a rómaiak pedig Thermae Dodonae-nak nevezték. Erődítményt is építettek ide. A község református temploma román kori körtemplom, kastélya a Kun családé volt, amelynek lakói az 1848-as küzdelmek idején vesztették életüket. Sírjuk a kastély udvarán van. A fürdőtelep (Geoagiu Băi) 5 km-re van a községtől. Közelében egy római út maradványai láthatók. A telep medencéit hét 29–31 °C-os forrás táplálja.

Az út ezután eléri a Maros-völgy síkját, a Kenyérmezőt (Câmpul Pâini). Itt győzte le 1479-ben Kinizsi Pál a törököket.

Bencenc (Aurel Vlaicu) községben született Aurel Vlaicu, a román aviatika úttörője. Szülőházában emlékmúzeum van. Jókai 1853-ban május 15–17 és 27–28-án itt vendégeskedett Lázár Kálmán kúriájában, aki Dembinszky csapatában harcolt. A házigazda kiváló ornitológus volt és a román folklórt is gyűjtötte.

Észak felé Alkenyér (Șibot) falu vasúti állomása mellett látható a kenyérmezei csata (1479. október 13.) emlékműve. Itt kitérő van Alvinc felé.

Délre Kudzsir (Cugir) a főúttól délre 16 km-re fekszik. Közel 19 000 lakosú ipari város, élelmiszer- és konfekcióiparral, szerszám- és varrógépgyártással, hengerművel. Pompás kiindulópont a Kudzsiri-havasokba, a Surjánra vezető túrákhoz.

Mihai Viteazul emlékműve Aranyosgyéresen az Aranyos partján áll. Vitéz Mihály havasalföldi fejedelmet a Keresztesmezőn ölték meg Basta katonái 1601-ben. Moldvát, Havasalföldet és Erdélyt tervezte uralma alatt egyesíteni. A Habsburg-császár addig állott mögötte, amíg politikai érdekét szolgálta.

Aranyosgerend/Luncani

A református templom a XIII. század végén épült, egy 1290-től származó templom maradványának felhasználásával. Stílusában román és gótikus elemek egyaránt felfedezhetők. Egy megmaradt felirat szerint a templomot István pap építtette. Egy másik egykorú kőbevésett felirat a hajó déli külső falán az építtető Gerendi család tagjait sorolja fel 1299-ből. A mostani templomnak bélletes gótikus kapuja van. Kriptájában a Kemény, Bethlen, és a Kun családok tagjai nyugszanak.

Aranyosgerend/Luncani 407362

A hajdani Kemény–Bánffy-kastély voltaképpen udvarház, 1633-ban épült, később barokkosították, s magas duplatetővel látták el.

Itt élt Kemény József (1795–1855) történettudós és műgyűjtő. Könyv- és okmánygyűjteményének egy része az 1848. évi román felkelés alkalmával megsemmisült, a maradék az Erdélyi Múzeum Egyesület tulajdonába, majd a Román Állami Levéltárba került. A kastély a termelőszövetkezet székháza.

Bővebben lásd:

Tudor Vladmirescu 4. sz./Str. Tudor Vladmirescu nr. 4

A radnóti Kornis–Rákóczi–Bethlen-kastély négyszögű építmény, zárt belső udvarral, négy sarokbástyával. Az udvart loggia díszítette. XVI. századi eredetű műemlék, pompás kőfaragványokkal. Az egyik ajtókereten 1514-es évszám látható. Mai alakját a kastély II. Rákóczi Györgynek köszönheti, aki 1650 körül a kor egyik leghíresebb építőművészével, a velencei Agostino Serenával építtette át.

Bővebben lásd:

Dózsa György utca, Radnót 545100/Str. Gheorghe Doja, Iernut 545100

Radnót református temploma 1486-ból származik, késő gótikus stílusú építmény, egyik zárókövén címer (nap és hold) látható. Igen szépek az ablakok mérművei és az ablakbélletek. A szentély oldalán gótikus ülőszékek vannak. A templom kerítésében több régi sírkő látható.

Bővebben lásd:

Fő utca 277. sz./Str. Principală nr. 277

Kerelőszentpál templomát Haller Gáborné annak idején a reformátusoktól vétette vissza. Eredetileg gótikus katolikus templom volt. Hallerné jelentősen kibővíttette, az átépítést fia, Gábor fejezte be 1775-ben.

Bővebben lásd:

A hajdani Haller-kastély helyén a középkorban vár állott. Ennek helyére kezdte 1610-ben építtetni Haller István a következő várkastélyt, amelyet fia, János fejezett be 1674-ben. A kuruc időkben ez is elpusztult, s ennek helyébe épült a jelenlegi barokk kastély. Több feliratos kövét a Haller- és Kornis-címerek díszítik. A kastélyt 1959-ben restaurálták, de a kommunizmus alatt teljesen tönkrement. Jelenleg a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonában van.

Bővebben lásd:

Kerelőszentpál, a Kápolna-hegyen

A Haller család sírkápolnáját Haller Gáborné Károlyi Klára építtette a XVIII. században. A család ide temetkezett, és sok szép sírköve az ún. imolában van elhelyezve.

A nyugatabbra levő Aranyosrákos (Vălenii de Arieș) unitárius templomának szószékét Sipos Dávid faragta 1763-ban. Kövend (Plăiești) unitárius templomának kazettás mennyezete van. Szép a díszes karzat és az orgona, valamint a szószékkorona. A templom a XIII–XIV. században épült, de nagy ablakai az átépítést bizonyítják.

Győzelem tér 2. sz./Piaţa Victoriei nr. 2

A volt Városháza 1907–08-ban épült Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján. Kis, parkosított beszögellésben áll. Díszes színes majolika tetőzete és toronysisakja. Érdekesen hullámzó vonalaival, romantikus jellegével és magyar népi motívumaival az épület igen vonzó látvány. Tulajdonképpen szecessziós–eklektikus, több stílusnak keleties elemekkel való ötvözése. Márványoszlopos előcsarnoka gótikus boltozatával, színes üvegablakaival középkorias hangulatú. Tornya az épület északkeleti sarkán merészen felmagaslik, sisakjában négy óra van.

Bővebben lásd:

Győzelem tér 1. sz./Piaţa Victoriei nr. 1

Kultúrpalotát szintén Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervezték, a régi Városházához hasonlóan, ugyancsak a Lechner-féle, magyar építészeti irányzat szellemében. Színes majolika tetőzete már messziről magára vonja a figyelmet. Homlokzatát Kőrösfői-Kriesch Aladár tervei alapján készült mozaiklapok, fémdomborítások és szobrok díszítik.

Lépcsőházának üvegfestményei Petőfit, Kossuthot és Jókait ábrázolják. Előcsarnokában Kőrösfői-Kriesch Aladár két freskója látható. Nyolcszáz üléses földszinti nagytermében működött 1972-ig a marosvásárhelyi Állami Székely Színház. A terem eredetileg hangversenyek számára épült, egyedülálló orgonája van. Az első emeleti tükörterem falát freskók és óriástükrök díszítik. A székely mondavilágot ábrázoló 12 festett ablakát Nagy Sándor és Kőrösfői-Kriesch Aladár készítette. A második emeleti kisebb hangversenyteremben kamarazene-koncerteket rendeznek. Egyik festett ablaka Bethlen Gábor fejedelmet és tudósait ábrázolja.

Az épület harmadik emeletén van a Képzőművészeti Múzeum. Több mint 1000 darabból álló gyűjteményében Barabás Miklós, Paál László, Lotz Károly, Herenczy Károly, Réti István, a román művészek közül pedig Grigorescu, Aman, Luchian és Pallady képeit láthatjuk.

Bővebben lásd:

Győzelem tér 6. sz./Piaţa Victoriei nr. 6

A Grand Hotel 14 emeletes, 50 m magas, karcsú, modern épület. Tetőteraszáról pompás kilátás nyílik az egész városra.

Horea utca 24. sz./Str. Horea nr. 24

A Megyei Múzeum klasszicista épülete 1890 és 1893 között épült. A múzeumot 1934-ben alapították, történelmi, néprajzi és természettudományi gyűjteménye van. Hozzá tartozik a Tholdalagi-palotában elhelyezett jelenkori történelmi részleg is.

Bővebben lásd:

Rózsák tere/Piața Trandafirilor délnyugati részén

A román katona emlékművét Izsák Márton és Csorvássy István készítette a második világháborúban elesett katonák emlékére. A bronzszobor talapzatát márvány domborművek díszítik.

Rózsák tere 11. sz./Piața Trandafirilor nr. 11

A Tholdalagi-palota 1759– 62 között épült Luidor János francia származású építész tervei szerint, rokokó stílusban. Belső díszítését Anton Schuchbauer (1720–1776) szobrász készítette. Itt van a marosvásárhelyi múzeum jelenkori történelmi részlege.

Bővebben lásd:

Színház tér 1. sz./Piaţa Teatrului nr. 1.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház új épülete a Tholdalagi-palota és az Apolló-palota között beugró kis tér végén áll. Román népi stílusú elemekkel díszített modern építmény, bejárata felett különleges tetőkiképzéssel, kétoldalt merész betontérformákkal. Az épületet C. Savescu, V. Slascu és C. Wohl építészek tervezték. Belső díszítésében sok művész működött közre. Színháztermében 600 ülőhely van.

Bővebben lásd:

Rózsák tere 5. sz./Piața Trandafirilor nr. 5

Az Apolló-palotát Teleki Sámuel építtette 1820-ben, Vigadónak. Színi előadásokat, bálokat tartottak benne, s 1848-ban a forradalmi ifjúság találkozóhelye volt.

Bővebben lásd:

a Rózsák tere/Piața Trandafirilor északi végén

Az ortodox székesegyház kereszt alaprajzú, XX. századi építmény. 1911-ig a helyén Bodor Péter (1788–1849) székely ezermester zenélőkútja állott, amelyet a tér átrendezésekor lebontottak. Hű mását 1936-ban a budapesti Margitszigeten építették fel, ahol ma is látható.

Előtte áll Avram Iancu 1978-ban felállított bronz lovas szobra.

a Rózsák ter/Piața Trandafirilor és a Forradalom utca/Str. Revoluţiei sarkán

A város legrégibb emeletes háza 1554-ből származik. 1763-ban átépítették, s ekkor barokk–klasszicista homlokzatot kapott.

a Rózsák tere/Piața Trandafirilor északkeleti végén

A Keresztelő Szent János katolikus templomot 1728–64 között a jezsuiták építették, barokk stílusban. Kéttornyú impozáns építmény, jellegzetesen barokk toronysisakkal. A templom egy részét 1933 és 1935 között neoreneszánsz stílusban építették át.

A templomhoz tartozik a szintén barokk kolostorépület. A templomnál jóval régebbi s 1720-ban került a jezsuiták birtokába. 1707-ben a kolostor épületében tartott országgyűlést II. Rákóczi Ferenc.

Bővebben lásd:

Rózsák tere 2. sz./Piața Trandafirilor nr. 2

A Görög-házban volt Petőfi Sándor szállása 1849. július végén. Petőfi 1849. július 21-én érkezett Marosvásárhelyre, ezután Berecken Bemmel találkozott, majd július 29-én Marosvásárhelyen visszakapta őrnagyi rangját. Bem főhadiszállása néhány házzal odébb volt. Petőfi innen indult Fehéregyháza felé. A házon emléktábla van.

Bővebben lásd:

Bernády György tér 3. sz./Piața Bernady nr. 3

Teleki-házat a XVI. században, Izabella királyné idején Köpeczi Tamás építtette. Időnként fejedelmi szállásnak is használták. 1633-ban e házban fogták el Zólyomi Dávidot, s 1717-ben ide fogadták be a Gyulafehérvárról elüldözött református diákokat. 1849-ben itt volt Bem főhadiszállása.

Bővebben lásd:

a Bernády tér/Piața Bernady északi oldalán

1605 után kezdték építeni, Bocskai István fejedelem engedélyével.

A szabálytalan négyszög alaprajzú vár bástyáit 900 m hosszú téglafal kötötte össze. Az első bástya 1620-ban készült el, az egész vár pedig 1653-ban. A falak 6–8 öl magasak voltak s a várat 10 méter széles, 8 méter mély védőárok vette körül. A törökök ennek ellenére 1658-ban átmenetileg elfoglalták.

A téglafal ma is látható, bár korántsem olyan magas, mint volt. Bástyái közül a templom melletti Tímár-bástya 1620-ban épült, északon a Szabó-bástya 1638–40 között. Ettől keletre van a barokk stílusú Mészáros-bástya és az 1633-ban épült Bognár-bástya. Déli részén pedig az erőteljes Szűcs- és Lakatos-bástya áll. Hajdan egy öt sarokbástyás kastély is volt a várban, Basta hadai dúlták fel.

Bővebben lásd:

A református templom a vár délnyugati sarkában áll. Vártemplomnak is nevezik. A tatárjárás előtt 1241-ben már templom állt a helyén, de a mai templomot a XIV. század végén építették a ferencesek, gótikus stílusban.

Építéséhez – a torony falában levő 1442. évi felirat szerint – Hunyadi János is hozzájárult. 1616-ban restaurálni kellett Basta rombolásai miatt, s 1693-ban is renoválták. A XVIII. század folyamán barokk stílusban alakították át. 1704-ben itt választották meg II. Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé. A templom legújabb restaurálása alkalmával sok szép gótikus részletet tártak fel és állítottak vissza.

A templom tornya 70 m magas, lőrésnyílásokkal, sisakja nyolcszögletű, négy fiatoronnyal. Nyugati és déli kapuja szép, bélletes alkotás. Az egyhajós templom ablakai gótikusak. Az ősi egyház kincsei közé tartozik egy régi Graduále, Rákóczi György fejedelem ajándéka.

A templomhoz csatlakozott hajdan egy ferences kolostor is, melyet 1557-ben a város „Schola particulá”-vá – világi iskolává – alakított ál. Ezt egyesítették 1718-ban a Gyulafehérvárról ide menekült református iskolával, s így alakult meg a híres marosvásárhelyi Református Kollégium. A régi kolostornak ma már csak kápolnája és a schola particula részei láthatók.

Bővebben lásd:

Avram Iancu utca 23. sz./Str. Avram Iancu nr. 23

Az emléktábla szerint itt lakott 1847–48-ban a románság vezetője, amikor a Királyi Ítélőtábla kancellistája volt.

Andrei Şaguna metropolita utca/str. Mitropolit Andrei Şaguna

Az ortodox fatemplom a XVIII. század második felében épült. A hagymakupolás tornyú faépület az ortodox fatemplom-építészet egyik emléke. Zsindely fedi. Ikonosztáza figyelemre méltó.

Bővebben lásd:

Bernády tér 7. sz./Piaţa Bernády nr. 7

Jelenleg a Petru Maior Egyetem Bölcsészettudományi kara működik benne.

A névadó Kőrösi Csoma Sándor szobra a Bernády téren áll.

Bolyai utca 3. sz./Str. Bolyai nr. 3

A Bolyai Farkas Elméleti Líceum a hajdani református kollégium épületében működik.

A régi protestáns intézményt annak idején II. Rákóczi György özvegye, a katolikus Báthori Zsófia utasította ki Sárospatakról. A diákok Gyulafehérvárra mentek (1672–1716). Innen is kiüldözték az osztrák katonai hatóságok, s így került az intézmény Marosvásárhelyre. Híres oktatási intézmény lett, 1786-ban nyomdája is volt. Diákja volt Gheorghe Șincai (1754–1816) és Petru Maior (1761–1821), a román felvilágosodás két nagy alakja, kiknek magyar nemességük volt: az előbbi Sinkai Györgynek, az utóbbi Dicsőszentmártoni Major Péternek nevezte magát írásműveiben. Itt kezdte tanulmányait Bolyai János (1802–1860), a világhírű matematikus. Híres tanár volt Bolyai Farkas (1775–1856), s miután az intézet jogi fakultást is kapott, Dósa Elek (1803–1867) jogtudós.

Bővebben lásd:

Bolyai tér/Piața Bolyai

A Bolyaiak emlékműve a Bolyai Líceum homlokzata előtt áll. A két Bolyai szobrát, Csorvássy István és Izsák Márton alkotását 1957-ben állították fel.

Bolyai tér 13. sz./Piața Bolyai 13

A Teleki-könyvtár, az ún. Teleki Téka, újabban Teleki–Bolyai-könyvtár palotája Erdély kancellárjáé, Teleki Sámuelé (1739–1822) volt.

Teleki Sámuel élete során 40 000 kötet könyvet gyűjtött. Anyagában több ősnyomtatvány is van, pl. az 1476-ban Velencében nyomtatott Galeotto-mű, az „Atlas Janssonii” című térképgyűjtemény stb. Itt tekinthetőKerelőszentpál templomameg a XV. századi Koncz-kódex, amely a „Marosvásárhelyi Sorok és Glosszák” néven ismert régi magyar nyelvemléket tartalmazza. Itt látható ezenkívül Apáczai Csere János „Magyar Logikátska” (Gyulafehérvár, 1654) című művének egyetlen példánya, valamint Kőrösi Csoma Sándor tibeti–angol szótára is. A könyvtárteremben az alapító arcképe, azonkívül több fejedelemportré is látható (Mátyás király fiatalkori képe, Teleki Mihály, Brukenthal Sámuel). A könyvtárhoz metszet- és ásványgyűjtemény is tartozik.

Az épületben van a Bolyai Emlékmúzeum és a Bolyai Tudományos Könyvtár. Ez utóbbinak anyaga a volt református kollégium könyvtára és gyűjteményei. Az emlékmúzeumban Bolyai-emlékeket, leveleket, kéziratokat láthatunk. A két könyvtár állománya mintegy 200 000 kötetet tesz ki.

Ugyancsak az épületben van a neves zsögödi székely festőművész, Nagy Imre képtára. Az utóbbi idők nagy szenzációja volt Orbán Balázs eredeti fényképeinek felfedezése. Ezeket könyvben ki is adták. Véletlenül bukkantak rá a múzeum anyagában.

Bővebben lásd:

Bolyai tér 14. sz./Piața Bolyai 14

A volt Királyi Ítélőtábla épülete 1789-ben épült, barokk stílusban. Az épületet Kendeffy Elekné adományozta 1827-ben az intézmény számára.

A Királyi Táblának volt elnöke Aranka György (1737–1817), aki 1793-ban megalapította az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságot. Ez volt az első magyar tudományos társaság. Aranka Shakespeare egyik első magyar fordítója is volt.

Az épületben 1968-ban elhelyezett emléktábla hirdeti, hogy annak idején kancellistaként itt dolgozott Avram Iancu és A. Papiu Ilarian.

Köteles Sámuel utca 4. sz./Str. Köteles Sámuel nr. 4

A minorita templom 1741 és 1767 között épült, barokk stílusban. Belső díszítése igen értékes. Egyik oltárképe Raffaello Madonnájának kitűnő másolata.

A templom mellett áll a rendház épülete is.

Bővebben lásd:

Köteles Sámuel utca 6. sz./Str. Köteles Sámuel nr. 6

A főiskola Szentgyörgyi Istvánról (1842– 1931), a kiváló kolozsvári színészről kapta nevét, és a romániai magyar színjátszás számára képez színészeket, rendezőket.

Mellette áll a Színházi Stúdió épülete (1963), ahol a színinövendékek hivatásukat gyakorolhatják.

Bővebben lásd:

Köteles Sámuel utca

A két Bolyai emléktáblája a főiskolával szemben levő ház falán látható. Valamikor ennek az épületnek az udvarán állt a két Bolyai lakóháza.

Marosvásárhelytől északnyugatra Mezőcsávás (Ceaușu de Câmpie) községben van a hatalmas faharangláb, amely valószínűleg a XVI. század végéről való. Tovább a Komlód-folyó völgyében halastavak-sorakoznak. Az útba eső falvakban gyakran találunk régi kastélyokat, udvarházakat és öreg templomokat.

Marosvásárhelytől nyugatra Marosszentkirály (Sâncraiul de Mureș) és Marosszentanna (Sântana de Mureș). Mindkettő temploma a XIII. században épült. Az utóbbi szentélyében jelentős falfestmények láthatók a XIV. századból.

Marosvásárhelytől északkeletre, az Ikland völgyében van Székelykál (Călușeri). Unitárius temploma 1762-ben épült. Zömök, nyolcszögű sisakkal koronázott tornyát saroktámpillérek támasztják, a hajó tengelyében áll.

Centrul de Informare Turistica

Enescu utca 2. sz./Str. Enescu nr. 2.

Telefon: 0365 404.934

Email: [email protected]

Bővebben lásd:

Visit Mureş/Visit Maros

Telefon: +40787315741

Győzelem tér 1. sz./Piaţa Victoriei nr. 1

Bővebben lásd:

Koronka 376. sz./Corunca nr. 376

A koronkai kastély helyén már 1630-ban állt Toldalaghi Mihály kerített udvarháza. A jelenlegi kastély 1830 táján készült el, a régi romjain. Az U alaprajzú, klasszicista épület magasított attikájú középső szakaszán nagy áthajtó kapu van.

Teljesen leromlott állapotban van.

Bővebben lásd:

A Nyárád menti falvak évszázados intenzív kertkultúrája jólétet hozott. Lehetővé tette, hogy a kultúrára is sokat áldozzanak.

Szentgerice (Gălățeni) unitárius temploma a XIV. századból való. Gótikus szentélye a magas hajóépítményhez csatlakozik. Körben támpillérek vannak. A torony a hajónál alig magasabb, nyolcszögű sisakja van. Harmonikus építmény.

Nyárádszentlászló (Sânvăsii) unitárius temploma XIII. századi szentélyében kis félköríves román ablak van, a diadalív is félköríves. Díszes a szószékkorona. A reneszánsz úrasztali tányér finom munka.

Nyárádszereda (Miercurea Nirajului) régen Marosszék első helye volt. 1605-ben a székelyek itt választották fejedelemmé Bocskai Istvánt. A református templom holdváltozásokat mutató toronyóráját székely ezermester készítette.

Nyárádszentmárton (Mitrești) unitárius temploma a XIII. századból származik. Zömök tornya, hegyes toronysisakkal, négy fiatoronnyal archaikus külsejű.

Iszló (Isla) unitárius temploma a XVII– XVIII. században épült. Szerény, kis építmény, puritán külsővel, támpillérek alkotják egyetlen díszét. Fából épített kis huszártornya van.

Demjénházánál a „Szentföldre”, azaz a katolikus vidékre érünk. Mikháza (Călugăreni) zárdája régi kultúrhely, sok értékes műkincset és ősnyomtatványokat is tartalmazó könyvtára híres volt. Feljebb Nyárádköszvényes (Mătrici) és Nyárádremete (Eremitul) következnek, hol szép székelykapukat láthatunk. Remete templomában egy remekművű Krisztus-corpus látható, melyet állítólag a reformáció idejében Marosvásárhelyről menekítettek ide. Feljebb a Nagy-Nyárád forrása vidékén van Vármező erdészeti telepe pisztrángtenyészettel.

Az út a Bökecs-tető 1079 m magas tömbje alatt, azt északon megkerülve, Szakadáton át délkeletnek tart és Szovátára ér.

a Piac tér/Piața Cetății nyugati szélén

A Schuller-ház a posta mellett áll. Bolthajtásos bejárata felett egykori tulajdonosának címere látható, amelyen egy kéz három szál rózsát tart, s alatta a felirat: „Per spinas ad rosas”, azaz „Töviseken keresztül jutni a rózsákhoz”. A házban a város egykori polgármestere, Johann Schuller von Rosenthal „csizmadiamester” lakott, akit 1703-ban „erkölcstelen életmódja” miatt lefejeztek. Azzal vádolták, hogy házában háremet rendezett be, de csak egy 15 éves török szolgálóleánya volt.

Az Óra-torony (Stundenturm) a Vár főkapuja és a város szimbóluma is egyben. A XIV. században épült és 1556-ig ez volt a városi tanács székháza. 1676-ban megsérült egy tűzvészben, de a következő évben újjáépítették. Barokk stílusú felső része ez időből származik, Philip Bonge salzburgi és Veit Gruber tiroli mesterek munkája. 1891-ben kapta színes majolika tetőzetét.

A négyemeletes torony földszintjén van a középkori tanácsterem, az emeleteket pedig Várostörténeti Múzeumnak rendezték be. A torony óráját Johann Kirschel készítette 1648-ban. Szerkezetét utoljára 1908-ban újították fel. Minden óraütéskor különféle figurák forognak körbe.

Bővebben lásd:

Múzeum tér/Piața Muzeului

A kolostortemplom háromhajós, gótikus építmény a XIII. század második feléből. Egykor domonkos kolostortemplom volt, 1556-ban az evangélikusoké lett. A XV. század végén a templomot a kolostorral együtt bővítették, az 1676. évi tűzvész után pedig újjá kellett építeni. A kolostort 1886-ban bontották le.

A templom ajtókerete szép reneszánsz munka. Bronz keresztelőmedencéje 1440-ből, orgonája 1680-ból származik. Falát 35 db XVII. századi, értékes keleti szőnyeg díszíti.

Bővebben lásd:

Vár sétány/Aleea Cetății, a kolostortemplom mögött

A Kovács-torony a Vár egyik bejáratát védelmezte. 1631-ben építették. Felső emeletén (a Vár felőli földszinten) volt a tűzoltószertár. A régi Borbély-torony helyén áll.

Múzeum tér 7. sz./Piaţa Muzeului nr. 7

A volt Megyeháza 1886–83 között épült, neoreneszánsz stílusban. Díszterme különösen szép, s ablakából ráláthatunk a fehéregyházi síkra.

Múzeum tér/Piaţa Muzeului

Petőfi mellszobra a volt Megyeháza mellett, kis parkban áll. 1916-ig egy bronz Petőfi-szobor állt itt, Köllő Mihály székely szobrász alkotása 1897-ből, az 1916. évi hadműveletek idején azonban azt Kiskunfélegyházára menekítették.

a Vár északi sarkában

A katolikus templom 1894-ben épült egy régi ferences templom és egy bástya helyére. Szerencsésen illeszkedik környezetébe.

Várfal utca/Str. Zidul Cetății

A Csizmadia-torony mai formáját 1681-ben kapta, ugyanis 1676-ban megrongálódott. Alaprajza hatszög alakú.

Tímárok utca/Str. Cositorarilor

A Tímár-torony szerényebb alkotás a monumentális Ónműves- és az Óratorony között. A Várral egy időben épült.

Várfal utca/Str. Zidul Cetății

Szűcsök utca/Str. Cojocarilor

Szűcsök utca/Str. Cojocarilor

A Törle-kapu a Szűcs-torony és a következő Mészáros-torony között van. Neve a német Törlein (kis kapu) szóból ered.

Szűcsök utca/Str. Cojocarilor

A Mészáros-torony a Törle-kaputól délre áll. A XII. században épülhetett és az 1676. évi tűzvész nem bántotta. Felső emeletei a XVI. században épültek. Előterében áll a ma is jó állapotban levő Mészáros-bástya, amely lehetővé tette, hogy a kaput ostromló ellenséget oldalról is lőhessék.

A Szűcs- és a Mészáros-torony között a falak jó állapotban maradtak meg, magasságuk eléri a 8–10 métert.

Iskola utca/Str. Scolii

A Schülertreppe, magyarul Diáklépcső felvezet a tulajdonképpeni Vár-hegyre vagy Iskola-hegyre. A régi, fedett falépcsőt eredetileg 1642-ben készítették. Tetején kívül oldala is fedett, valószínűleg azért, hogy ostrom esetén biztonságosabb legyen. 172 lépcsőfoka van, közben néhány pihenővel.

Aki nem akar lépcsőt mászni, körben is feljöhet az Ocol-Umweg nevű kocsiúton.

Bővebben lásd:

A Szász iskola épülete a XVII. század elejéről származik, de a XX. század elején emeletet húztak rá és új homlokzatot kapott. Értékes iskolai gyűjteménye van. A nagy múltú intézmény tanárai voltak Binder, Teutsch és Müller későbbi szász püspökök. Az egykori diákok közül is többen híres emberek lettek.

a Vár-hegy legmagasabb pontján

Az evangélikus vártemplom – a szászok Bergkirchének (hegyi templom) hívják – az erdélyi gótikus építészet remeke. 1350-ben kezdték építeni, egy régebbi román stílusú kápolna helyén. 1429 és 1488 között átépítették. 1838-ban restaurálták, mert egy földrengés kárt okozott benne. Három hajója majdnem egyenlő magas. Hossza 53 m, befejezetlen tornyának magassága 42 m. Bélletes déli kapuja a kassai dóm és a tordai templom kapujára emlékeztet.

Belül szép hálóboltozatának íveit oszlopfő nélküli, nyolcszög alapú oszlopok tartják. Tíz nagy ablaka van. Tabernákuluma 1438-ból, gótikus–reneszánsz stalluma 1523-ból való. Az 1934. évi restauráláskor a meszelés alól freskókat tártak fel.

Bővebben lásd:

A Kötélverő-torony a vártemplom közelében áll. Alaprajza négyszögletes, s pincerészén felfedezhető a vár legrégibb falazata.

szintén a vártemplom mellett

A temetőkápolna a hajdani Aranyműves-torony helyén áll. A XIV. századi tornyot ugyanis 1809-ben egy villámcsapás lerombolta. Helyére tornatermet építettek, amelyet később temetőkápolnává alakítottak át. A kápolna mellől gyönyörű kilátás nyílik.

A temetőkápolna alatt, a falakon kívül van a segesvári evangélikus temető, sok száz kiválóság sírjával. Mindjárt az elején van Baumgarten János (1756–1843) neves botanikus és családjának sírja. Főműve, az „Erdély flórája” (Enumeratio stirpium Transilvaniae) Bécsben, 1816-ban jelent meg és máig használt kiváló munka. Sok erdélyi növény, pl. a Telekia speciosa Baumgartentől kapta a nevét.

Tímárok utca/Str. Cositorarilor

Az Ónműves-torony, a Vár-hegy lábánál, 25 m magas, igen impozáns építmény. A többiekkel egy időben épült, de később többször is változtattak rajta. Alapja négyszögletes, de első és második emelete ötszögletesre vált át, a buzogányszerű konzolos legfelső emelet viszont nyolcszögletes. Vakolatán még az 1704. évi ostrom golyónyomai látszanak.

Tímárok utca/Str. Cositorarilor

A Tímár-torony szerényebb alkotás a monumentális Ónműves- és az Óratorony között. A Várral egy időben épült.

Múzeum tér 1. sz./Piața Muzeului nr. 1

A Történeti Múzeum itt levő jelenkori részlegének modern művészeti gyűjteménye is van.

Ștefan cel Mare utca/Str. Ștefan cel Mare, a vasútvonalán

Leprások temploma 1575-ben épült, késő gótikus stílusban. Van egy külső szószéke is, ahonnan a betegeknek prédikáltak. A kiközösített leprások ugyanis nem léphettek be a templomba.

Bővebben lásd:

Közvetlenül a város mellett, a Medgyesre vezető út mentén bal kéz felől

A Képes-oszlop egy ma már nem látható felirat szerint 1469-ből származik. Eredetéhez néphagyomány fűződik, mely szerint a török időkben egy pasa esett el itt. Az évszám azonban arra utal, hogy valószínűleg Mátyás király oklevelének emlékére állították, amelyben a hét szász széket (egyikük Segesvár volt) jogaiban megerősítette. A zsindellyel fedett tornyocska fülkéiben hajdan szentképek voltak.

Segesvárról lehet bejárni a Nagy-Küküllő és az Olt közötti dimbes-dombos vidék szász községeit, hol ősi erődtemplomok láthatók.

Cím: Octavian Goga tér 8.sz./P-ta Octavian Goga nr. 8.

Telefon: +40265770415

A fehéregyházi Petőfi-emlékmúzeumot a Haller grófok alapították. Különféle Petőfi-relikviákat tartalmaz. Itt áll a régi, turulos emlékmű is, melynek tövében az elesett honvédek egy részének sírja van.

Az új Petőfi-emlékművet a műút mellett, egy forrásnál emelték. A költőt, akit valószínűleg a dzsidások öltek meg, minden bizonnyal Lengyel József, sebesülteket kötöző orvos látta utoljára. Halálának pontos helye ismeretlen, tetemét közös sírba temették.

A székelyderzsi unitárius templom szintén erődített. Öt bástyája, falai a szász erődtemplomokéival vetekszenek. A középkori eredetű templomerődöt a XVII. század elején is bővítették. A késő gótikus templom hálóboltozata pajzsokkal ékes gyámkövekre támaszkodik. A gyámköveket domborművű jelképek díszítik. Öt csúcsíves ablaka és díszes kőkarzata van. Itt látható a XV. század elejének egyik legpompásabb alkotása, a Szt. László legendáját ábrázoló, 1419-ből származó freskómaradvány.

A templom bejáratánál reneszánsz sírkövek láthatók. 1938-ban, egy gótikus ablak kibontásakor találták meg azt a rovásírásos feliratot, melynek helyes megfejtésén ma is vitatkoznak.

A várfalak mentén gabonás és élelmiszer-tároló kamrák vannak, a bástyában szalonnát és sonkát tárolnak. A falu régi szokás szerint itt tartja vagyonának egy részét.

Bővebben lásd:

Székelydálya 12. sz./Daia nr. 12

A székelydályai református templom XV. századi gótikus stílusú építmény.

Szentélyének süvegboltozatát rendkívül finom rajzú, dekoratív falfestés borítja. Hajlékony leveles és virágos indák között alakok és szép címerek láthatók. A címerek közt van a székely-címer, Brassóé, Kolozsváré és Barlabássy Lénárd alvajdáé. A festmény késő gótikus, egyesek szerint XVI. századi reneszánsz alkotás. A hajó festettkazettás mennyezete 1630-ban készült.

Szászkézd 304. sz./Saschiz nr. 304

A szászkézdi erődtemplom a piactér déli részén áll. Tornya a segesvári Óra-toronyra hasonlít. Mai alakját az 1677. évi átépítéskor kapta. Eredetileg háromhajós bazilika volt. Építését 1493-ban kezdték el és a XVI. század első negyedében fejezték be. Az egész templom tulajdonképpen nagyméretű bástya.

Bővebben lásd:

A menedékvár Szászkézdtől északnyugat felé 1 km-re a hegytetőn áll. A környékbeli szászok menedéke volt, a XIV. század végétől a XV. század elejéig építették. Falai 10 m magasak, hat bástyája még áll.

Miklóstelke 85./Cloașterf nr. 85

A miklóstelki erődtemplom a szászkézdinek kicsinyített mása. Hajója és szentélye kőből, védőfolyosói téglából épültek, 1524-ben. A téglabordás, csillagboltozatú hajó sarkában kút van, ostrom esetére. Igen szépek a templom XVI. századi festett táblái. Az erődfal egy időben készült a templommal.

A szászkeresztúri erődtemplom helyén 1270-ben már román stílusú bazilika állt. A XIX. század elején a régi templomot lebontották és új, klasszicizáló stílusút építettek helyébe. Erődövezete viszont megmaradt. Belső, ovális alapú várfalát a XV. században építették. Négy védtornya jó állapotban van. A falak délkeleti részén van a kaputornyon át vezető bejárat. A XVII. században az északi oldal fokozott védelmére külső várfalat is építettek.

A szászbudai erődtemplomot a hozzá tartozó harangtoronnyal együtt 1356-ban már említik az oklevelek. A háromhajós bazilikát 1505–19 között teljesen erődítették. Belső várfala 1500-ból származik és öt tornya van.

A rádósi erődtemplom a község feletti hegyormon a XIV. században épült, gótikus stílusban, külön harangtoronnyal. A XV. és XVI. század fordulóján erődítették. Legnagyobb értéke a Szent János tiszteletére készített szárnyas oltár, gyönyörű faszobraival és tempera festményeivel. Valószínűleg Christian segesvári mester műve, 1553-ból.

A sövénységi gótikus erődtemplom a XV. század közepén már megvolt. Erődítését a törökök 1605-ben lerombolták, de újjáépült, s ennek során megváltoztatták a templomot is. Szárnyas oltára gyönyörű mestermű, 1520–22 között készült. Johannes Stossnak, a híres Wit Stwosz (Veit Stoss) fiának a műve. A Szt. Márton-legendát és Krisztus kálváriáját ábrázolja.

Kőhalom vára a város fölötti, 120 m magas bazalttömbön áll. A XIII. században épült és 1324-ben Henning szász geréb vezetésével visszaverte Róbert Károly seregét. Ekkor a király parancsára Tamás erdélyi vajda elfoglalta. 1421-ben a törökök lerombolták, de újjáépült. Később a havasalföldi uralkodók is meg-megostromolták. Az idők során többször is átépítették, bővítették és a környékbeli szász községek közösen védték.

Három védelmi övezetből áll: alsó, középső és felső várból. Ma már romosodóban van, de így is Erdély egyik legnagyobb szabású történelmi emléke.

Bővebben lásd:

A kőhalmi evangélikus templom a XV. században épült. Barokk oltára 1709-ből, orgonája 1727-ből való. A templomban XVII. század eleji céhemlékek is láthatók.

Republicii utca 191. sz./Str. Republicii 191

A kőhalmi néprajzi múzeum négy termében a város és a környék múltját ismertető történelmi, néprajzi és népművészeti kiállítást láthatunk.

Homoród 403. sz./Homorod nr. 403

A homoródi erődtemplom a maga nemében az egyik legimpozánsabb megerősített evangélikus templom. A XIII. század első felében épült és a XV–XVI. században kettős várfallal vették körül. A templom falain középkori freskómaradványok láthatók.

Fő út 137. sz./str. Principală nr. 137

Az alsórákosi kastélyt 1624-ben Sükösd György építtette, reneszánsz stílusban, egy régebbi kastély helyén. Az eredetileg négy sarokbástyás erősség később Bethlen Sámuelé lett, akinek kígyós címere 1700-as évszámmal a kaputorony falain látható. A kastélyt a XVIII. században renoválták. Jelenleg romos állapotban van.

Bővebben lásd:

Haladás utca 82. sz./str. Progresului nr. 82

A szászveresmarti templom 1300 táján épült és a XV. században vették körül fallal. A templom 1740-ben leégett, s utána teljesen újjáépítették. Harangtornya eredeti formájában maradt meg.

Héjjasfalva után kitérhetünk a vasútvonallal párhuzamosan vezető útra, az Erked völgyébe. Itt Erked (Archita) községben egy erődített templomot láthatunk.

Székelyderzs (Dârjiu) községben van Erdély egyik legjelentősebb műemléke.

Székelydálya (Daia) Derzstől 10 kilométerre van. 1309-ben már Dálla néven szerepel az oklevelekben.

Zoltántól kitérőt tehetünk a műúttól 1 km-re található Miklóstelkére (Cloașterf, Klosdorf).

Szászbudától 3 km-re észak felé újabb kitérőt tehetünk. Rádós (Roadeș, Radeln) a műúttól 2 km-re, festői környezetben fekszik.

Kőhalomból ellátogathatunk kelet felé Homoród (Homorod, Hameruden) községbe.

Kőhalom után 6 km-re kitérhetünk kelet felé az Olt völgyébe. Alsórákos (Racoșul-de-Jos) az elágazástól 9 km-re fekvő üdülőhely. Erődtemploma XVI. századi.

Szászmagyarós után kitérhetünk északnak Apáca (Apața, Geist) helységbe, Apáczai Csere János (1625–1659) gyulafehérvári professzornak, az 1635-ben Utrechtben megjelent „Magyar encyclopedia” szerzőjének s az anyanyelvű oktatás úttörőjének szülőfalujába.

Hosszú utca 251. sz./Str. Lungă 251

A Szt. Bertalan-templom 1250 táján készült gótikus stílusban. Később fallal vették körül. A háromhajós kereszthajós bazilika párkányzata és ablakai román stílusúak, a szentélyablakok azonban csúcsívesek. Tornyát 1842-ben újjá kellett építeni.

Körítő falának mentén a cinterem a brassói szászság érdekes temetője.

A templom mögötti hegyen középkori erődítmény nyomaira bukkantak. A templommal átellenben van a Bertalan-strand.

Bővebben lásd:

a Fellegvár-hegy nyugati oldalában

A szentmártonhegyi templom eredetileg tiszta gótikus stílusú volt. Utoljára az evangélikus egyház birtokában volt, múzeum lett, aztán újra templomként működik.

A templom körül van a régi temető.

Bővebben lásd:

Hősök sugárút 21. sz./Bulevardul Eroilor nr. 21

A Képzőművészeti Múzeum nyolc termében 200 alkotás látható, köztük N. Grigorescu 36 képe. Itt kaptak helyet a brassói román, szász és magyar művészek alkotásai is.

Kolostor utca 19. sz./Str. Mureşenilor nr. 19

A katolikus templom gazdag díszítésű, barokk alkotás 1782-ből. Homlokzata igen mozgalmas, bolthajtásai belül geometrikus és virágmotívumokkal vannak kifestve.

Bővebben lásd:

Kolostor utca 9. sz./Str. Mureşenilor nr. 9

A Schobeln-ház legkorábbi részlete, a torony a XV. századból való. A régi szász polgárházon a XVIII. századig követhetők a különféle korú átépítések stílusváltozásai. Néhány ajtaját és ablakát gyönyörű reneszánsz faragás díszíti.

Főtér 30. sz./Piaţa Sfatului nr. 30

A régi Városháza eredetileg a céhek tanácsának székháza volt. Építésével kapcsolatosan az első oklevél 1420-ból maradt fenn. 1515 és 1528 között kibővítették. Ekkor gótikus stílusú volt, 1770 és 1774 között azonban ismét átépítették, barokk stílusban. Jelenleg is ezt a formáját őrzi. Tornya 58 m magas. 1525 és 1528 között épült s eredetileg az épülettől távolabb állt. A Városháza homlokzatán ma is látható a koronaváros címere. A címer a királyi koronát ábrázolja, melyből gyökerek nőnek ki. 1979-ben gondosan restaurálták.

Az épület a Megyei Múzeum történelmi részlegének otthona. Termeiben régészeti, közép- és jelenkori történelmi anyagot állítottak ki.

Bővebben lásd:

a régi Városháza háta mögött

Bizánci stílusban, reneszánsz elemekkel épült 1895–96-ban egy régi kápolna helyére. 1898-ban Miron Romanul metropolita szentelte fel.

Freskóit 1935–36-ban Damian készítette. Az ikonosztáz J. Kupstay műve. Reneszánsz ikonjai H. Bulhard és A. Demian művészi munkái. A főpapi stallum, ezüst nagy Mária-ikon, Szt. Paraschiva képe látványosak.

Bővebben lásd:

Johannes Honterus udvar/Curtea Johannes Honterus

A Fekete-templom a terecske közepén áll. Ez a legnagyobb erdélyi templom s egyben az európai gótika legkeletebbre eső, nagy alkotása. A XVI. század óta evangélikus templom.

1383-ban kezdték építeni egy korábbi román stílusú templom helyén, és száz évre rá fejezték be. Az 1689. évi Caraffa-dúlás tűzvészében feketedtek meg falai. Ekkor omlott be régi boltozata is, ezért 1710 és 1772 között át kellett építeni. Így kerültek addigi gótikus, itt-ott reneszánsz stílusába a barokkos elemek. 1969 óta restaurálják.

A templom 88 m hosszú és 23 m széles. A nyugati homlokzatára tervezett két toronyból csak az egyik készült el, ez 65 m magas. A templom 21 m magas oldalfalait tornyocskákban végződő támpillérek tagolják, közöttük nagy mérműves ablakok vannak. Öt kapuja közül a bélletes nyugati kapu a legszebb. A déli kapu fölött reneszánsz kori freskó látható, Mátyás és Beatrix címerével. A freskó Szűz Máriát ábrázolja a kis Jézussal, szentek társaságában.

Maguk a tölgyfa kapuk is eredetiek. A templom külső szobrait az idők során többször is felújították.

A csarnoktemplom három egyenlő magas hajóból áll. A három hajót öt nyolcszögletes pillérpár választja el egymástól. Szentélye három pár pillérével hármas csarnokot alkotó, körüljárós szentély. Az oltár 1866-ban készült, a mellékhajók karzatai pedig 1710–14 között. A templom kincsei közé tartozik az 1472-ből származó bronz keresztelőmedence, valamint 119 db keleti szőnyeg, a város kereskedőinek fogadalmi ajándékai. A torony harangja 6 tonna súlyú. A templomban hangversenyeket rendeznek, 1839-ben épült orgonájának 4000 sípja és 76 regisztere van.

Előcsarnokában múzeum jellegű kiállítás látható.

Bővebben lásd:

a Fekete-templom déli oldalán

Honterus szobrát 1848-ban állították a város polgárai. Johannes Honterus (1498–1549) humanista tudós, vallásreformátor, iskolaszervező s európai hírű térképtudós volt. 1532-ben készítette el Erdély térképét, 1535-ben nyomdát s hozzá papírgyárat is létesített. A 2,5 m magas bronzszobrot Harro Magnussen készítette. Oldalán a domborművek Honterus életéből vett jeleneteket ábrázolnak.

Bővebben lásd:

a Johannes Honterus udvar/Curtea Johannes Honterus déli részén

A volt Honterus-iskola, a szászok híres gimnáziuma, 1545-ben épült, de az 1689. évi tűzvész, majd az 1783. évi földrengés után újjá kellett építeni. Háromszintes iskola, szép auditóriummal.

a Johannes Honterus udvar/Curtea Johannes Honterus déli része

Az evangélikus parókia épülete középkori eredetű, akkor a Corpus Christi-rend kolostora volt. A háromszintes épületen a barokkig bezáróan minden stíluselem felfedezhető. Hangulatos udvara van.

George Barițiu utca 34. sz./Strada George Barițiu nr. 34

A Kovács-bástya a XVI. század elején épült, az északnyugati városfal sarkának védelmére. Háromszintes építmény, ötszögletű alappal.

Jelenleg az Állami Levéltár otthona.

Bővebben lásd:

a Warte-dombon

A Fekete-torony 9 m magas, zömök építmény, falai 2 m vastagok. A XV. században épült. 1599-ben villámcsapástól teteje leégett. Fala is ekkor feketedett meg a tűztől. Azóta romosan áll.

Bővebben lásd:

a Warte-dombon

A Fehér-torony 1460 és 1494 között épült. Alapja félkör alakú, 1689-ben ez is kiégett, de 1723-ban restaurálták.

Bővebben lásd:

Várkert sétány/Str. După Ziduri

A Graft-bástya vagy a Graft-kapu az átjárást biztosította egy felvonóhíddal a Fehértoronyhoz. 1515–21 között épült bele a várfalba. Négyszögletes alaprajzú, s bolthajtása alatt folyik át a Graft-patak vize.

Bővebben lásd:

Gheorghe Dima utca 4. sz./Str. Gheorghe Dima nr. 4

Gheorghe Dima (1847–1925) híres román zeneszerző és karmester volt. A múzeumban személyes tárgyai s pályafutásának dokumentumai látható.

Beethoven sor/Șirul Beethoven

A Katalin-kapu a város nyugati kaputornya volt. A XVI. században épült. Négyszögletes, háromszintes építmény négy saroktoronnyal, homlokzatán törésekkel. A bejárat fölött Brassó címere látható.

Bővebben lásd:

Árvaház utca/Str. Poarta Schei végén

A Bolgárszegi-kapu a Katalin-kaputól nem messzire áll. Soha nem tartozott a várövezethez, jóval fiatalabb is, 1827–28-ban épült, háromnyílású, klasszicista diadalkapu.

Itt kezdődik a Bolgárszeg (Schei), a régi Brassó román negyede. Zegzugos utcái messze bevezetnek a Salamon-kövek szurdokába. Eredetileg bolgár település volt, 1392 táján jöttek ide a bolgárok, majd macedón kereskedők és románok követték őket. Az itteni román negyednek a XIV. század végén már egy fatemploma volt.

Bővebben lásd:

Andrei Șaguna utca/Str. Andrei Șaguna 1

Az Andrei Șaguna Főgimnazium eklektikus épületében működött a román kereskedők áldozatkészségéből 1850-ben alapított, s 1853-ban megnyitott régi görögkeleti román főgimnázium.

Tanítványai közül Șt. O. Josif, Gh. Barițiu, Lucian Blaga, Octavian Goga, Titu Maiorescu, Ion Bogdan nevét kell megemlíteni. Kiváló tanárai voltak: Mișu Pop, Aurel Ciortea, Gheorghe Dima, Ciprian Porumbescu, Iacob Mureșeanu stb.

Az épület falán Aurel Vlaicu emléktáblája látható. A román aviatika úttörője is az intézet növendéke volt.

Bővebben lásd:

a Porond tér/Piața Unirii parkjában

A Szt. Miklós ortodox templom helyén 1393-ban már állott egy fatemplom. 1495-ben Vlad Călugărul havasalföldi vajda adománya segítségével kőtemplomot kezdtek építeni, majd 1519 és 1521 között kibővítették Neagoe Basarab havasalföldi fejedelem támogatásával. 1594-ben Aron Vodă moldvai fejedelem freskókkal díszítette falait. 1751-ben újjáépítették, s ekkor kapta nagy harangtornyát. Stílusában a bizáncias havasalföldin kívül gótikus, reneszánsz és barokk elemek is láthatók. Szép ikonjai vannak, és a XIX. században Mișu Pop (1827–92) brassói művész falait újrafestette.

A templom udvarában álló épületben volt a régi román iskola.

1597-ben épült egy régebbi faépület helyébe Aron Vodă moldvai fejedelem adományából. 1760-ban ezt is átalakították. Az iskolában 1559 előtt ószláv, ettől kezdve román nyelven oktattak. Itt működött a XVI. századtól Coresi híres nyomdája is. Ma múzeum van benne.

A tér déli részéből a Strada Comuna din Paris – Párizsi Kommün utcája vezet délnek.

Bővebben lásd:

A Salamon-kövek barlangja Bolgárszeg legdélibb részén, a Salamon-kövek (Pietrele lui Solomon) szurdokában, a sziklacsoport aljában van. Helyi népmonda szerint itt remetéskedett Salamon király, miután I. Lászlótól vereséget szenvedett.

Gh. Coşbuc utca 9. sz./Str. Gh. Coșbuc 9

A Takács-bástya két részben épült. Egyik részét 1421 és 1436, másikat 1570 és 1573 között építették. 1750-ben helyreállították s azóta 1910-benés 1950-ben restaurálták. A hatszögletes bástya falai 4–4,5 m vastagok.

Most Brassó Vártörténeti Múzeumának otthona. Itt látható a középkori Brassó freskóképe, modellje s a lapidáriumban sok helyi építészeti emlék.

A Takács-bástyától az Aleea Tiberiu Brediceanu vezet a Cenk lábánál. A sétány aljában húzódik a várfal 920 m hosszú, épen maradt része. A sétány közepénél van a Cenkre vezető drótkötélpálya alsó állomása.

Bővebben lásd:

a drótkötélpálya állomásánál, a sétány másik oldalán

A Posztós-bástya 1450 és 1455 között épült, háromszintes épület. Ellipszis alapú, 13 m magas, s tetején még látható a gyilokjáró gerendáinak helye a falban.

A Posztós-bástya közelében a várlépcső átvezet a várfalon, a Belvárosba.

Bővebben lásd:

a fal és egyben a sétány túlsó végén

A Kötélverők bástyája 1416-ban már megvolt. 1641-ben leégett, s 1689-ben a kötélverők céhe építtette fel. Hatszögletű, 12 m magas, erős építmény. A közelben, a Vár utca 64. szám udvarán (Str. Castelului) van a felújításra váró oroszlánkapus régi zsinagógaépület.

Innen vagy a várlépcsőn, Gh. Coșbuc utcán visszatérünk a Belvárosba.

Bővebben lásd:

Apollonia Hirscher utca 8. sz,/Str. Apollonia Hirscher nr. 8.

A Redut Kulturális Központ, korábban Vigadó reprezentatív épület, homlokzatát hét mellszobor díszíti. Szomszédságában áll a város bábszínháza.

Bővebben lásd:

Kapu utca 17. sz./Str. Republicii nr. 17

A Jekelius-ház egyike Brassó legrégibb épületeinek. Egy hajdani cisztercita kolostor helyén áll.

A szemben levő (20. sz.) ház homlokzatán levő freskó Hirscher Apollóniát, az egykori városbíró nejét ábrázolja.

Bővebben lásd:

Kapu utca 55. sz./Str. Republicii nr. 55

Hajdani Postăvarul borozó közkedvelt idegenforgalmi találkozóhely volt. Jelenleg a Taverna Sârbului van a helyén.

Színház tér 1. sz./Piața Teatrului 1.

A Drámai Színház egyben az operaelőadások színháza is. Nyugodt vonalú, eklektikus épület, klasszicizáló oszlopsorral. Keleti oldalán áll Andrei Mureșanu (1816–63) költő szobra.

Bővebben lásd:

A Fellegvárat 1524-ben építették, hogy északról védje a várost. 1630-ban Bethlen Gábor bővíttette ki. 1849-ben, midőn a 28 000 főnyi cári sereg ostrom alá fogta a várat védő 200 honvédet, nagyon megrongálódott. A vár mellől szép kilátás nyílik a városra.

A Fellegvártól északra levő Egyetemi-dombon (Colina universitară) a Stebian Catina és társai tervezte új egyetemi épületek alkotnak együttest.

Bővebben lásd:

Szabaság utca 8. sz./str. Libertății nr. 8

A keresztényfalvi erődtemplom a XIII. században épült. A szép bélletes, félköríves kapu mutatja a torony román kori eredetét. A templomot 1839–41 között klasszicista stílusban építették. Kettős várfal veszi körül, s erődítményrendszerének kilenc tornya van.

Bővebben lásd:

a város fölé emelkedő 150 m magas sziklán

Barcarozsnyó parasztvára a XIV. században egy német lovagrendi vár helyére épült. A környék menedékvára volt. Bejáratát torony védi s előudvarából a kör alakú bástya és a mögötte levő torony alatti kapun lehet belső udvarába átmenni. A várat utoljára a XVIII. században bővítették. Ekkor fúrták 150 m mély kútját is. Ma a vár ép helyiségeiben múzeum van.

Elsőrendű látványosság, pompás kilátással a városra és a környező havasokra.

Republicii utca 1. sz./str. Republicii nr. 1

Bracarozsnyó evangélikus temploma XIII. századi, háromhajós bazilika. Szentélyének boltozata a XIV. századból való. Értékes eredeti freskói 1500 tájáról származnak és reneszánsz hatásra vallanak.

Cristoloveanu Romulus utca 14. sz./Str. Cristoloveanu Romulus nr. 14

A barcarozsnyói ortodox templomot a XIV. században a havasalföldi fejedelem segítségével építették. A XVII. században Vitéz Mihály restauráltatta. Freskói érdekesek.

Törcsvár/Bran

A törcsvári várkastély 1377-ben épült, a fontos kereskedelmi út ellenőrzésére. 1498-ban II. Ulászló zálogba adta, II. Rákóczi György eladta Brassónak. A nehezen bevehető várak közé tartozott. Brassó előbb az utolsó magyar király, IV. Károly koronázásakor (1916) Zita királynőnek, majd 1918 után Mária román királynőnek ajánlotta fel, aki igen szépen, romantikus kiegészítésekkel restauráltatta, s kedvenc tartózkodási helye volt. Ma múzeum van benne, mellette pedig egy kis falumúzeum (skanzen) látható.

Bővebben lásd:

a község közepén

A szászhermányi erődtemplom a XIII. században épült, román stílusban, és a XV. században átalakították. Ennek során tornyát vártoronnyá formálták és a templomot fallal vették körül. Fala 12 m magas és 8 torony védi. Az evangélikus egyházé.

Bővebben lásd:

a község főterén

A prázsmári erődtemplom XIII. századi eredetű és a XV. században erődítették. A kereszt alaprajzú templom a kerci ciszterci műhely legszebb alkotása, várfal-rendszere még a szászhermányinál is nagyobb. Ez Erdély legnagyobb erődtemploma. Az evangélikus egyházé.

Bővebben lásd:

A Cenk-hegy-re (Tâmpa, Zinne) a Tiberiu Brediceanu sétánynál említett drótkötélpálya állomásáról mehetünk fel. Turistautak is vezetnek fel. A tetőn állt hajdan Brassovia vára. A XIV. században bontották le. A kilátás gyönyörű.

Itt állt 1896–1919 között a dévényi ezredéves emlékmű keleti párja. Az 1916. évi hadműveletek áldozata lett.

Brassó-Pojána (Poiana Brașov) turistaközpont, A Warte-dombon átvezető úton a városból autóbusz visz fel. Erdély egyik legnagyobb téli sporttelepe 1020 m magasan fekszik a Postăvarul (Keresztény-havas) 1804 méteres csúcsa alatt. Van több lesiklópályája, bobpályája, műjégpályája, vendéglője, büféje, sportpályája, kempingje. Nyáron fürödni is lehet a kis tóban. A Pojanáról drótkötélpálya visz fel a Keresztény-havasra.

Brassót a Hosszú/Lungă utcán hagyjuk el és a 73. számú úton megyünk tovább.

Keresztényfalva (Cristian, Neustadt) tűzállókerámia-üzeméről ismert.

Barcarozsnyó (Râșnov, Rosenau) gépgyártása és vegyipara jelentős. Már a rómaiak is megtelepedtek itt, Comidavának nevezték.

Újtohán (Tohanul Nou), majd Törcsvár (Bran, Törzburg) következik

Ótohán (Tohanul Vechi) mellett verte meg 1690-ben Thököly Imre Heister generálist. Zernest (Zărnești ) ortodox temploma 1515-ből származik. Zernest fölött merednek a Király-kő szirtjei, klasszikus sziklamászó terep. Itt van a Propásta-szakadék.

Brassót a Bukaresti úton/Calea Bucureştilor-on hagyjuk el és az 1. sz. úton megyünk tovább.

Alsótömös (Timişul-de-Jos) turistaháza alkalmas kiindulópont a környék túráihoz. 1849. júniusában Kis Sándor ezredes 1500 székely katonája az utolsó emberig védte a szorost a cári sereg ellenében.

Felsőtömös (Timișul-de-Sus) turistaházától indulhatunk az 1070 m magasan található menedékházhoz, amely 1070 m magasan van.

Brassóból a 11. úton megyünk tovább.

Szászhermány (Hărman, Honigberg) a műúttól kissé távolabb fekszik. Közelében van egy védett láp.

Szászhermány után a 10. számú úton megyünk tovább Prázsmár (Prejmer, Tartlau) községbe.

Keresztvár (Teliu) községnél elhagyjuk a 10. számú utat és délnyugatra térünk.

Bodola (Budilă) a község fölött állott a XIII. század eleje óta a Béldyek vára, amelyet Béldy Pálnak (1622–79), Apafi tanácsadójának elítélésekor 1678-ban leromboltattak. A katolikus templomban a domborműves kőszarkofág valószínűleg Béldy Kelemen síremléke.

Szecseleváros (Săcele) 12 km hosszú település. Tulajdonképpen a barcasági csángók hét falujának négy falujából alakult. A négy település: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu. A több mint 30 700 lakosú városnak fejlett elektrotechnikai, bútor-, élelmiszeripara és gépgyártása van.

A hétfalusi csángók egy része a brassói szászok jobbágya volt, evangélikus vallásúak. Sokat szenvedtek a szászok elnyomásától.

Cím: Prundului utca 1. sz.

Telefon: +40-727-833101

Petru Pavel Aron u. 1. sz./Str. Petru Pavel Aron nr. 1

A balázsfalvi Apafi-kastély, később görögkatolikus érseki palota, hajdan Apafi Mihály fejedelem kastélya volt. XVI. századi eredetű. Itt kötötte meg Lotharingiai Károly az erdélyi országgyűlés küldöttségével a balázsfalvi egyezséget 1687-ben. Erdély ennek értelmében került Habsburg-fennhatóság alá.

Az épületben a görögkatolikus érsekség és vallás megszüntetése után múzeum működött, 1990 után visszaszolgáltatták a görögkatolikus egyháznak és újra itt székel az érsekség.

Bővebben lásd:

1848 tér 2. sz./Piaţa 1848 nr. 2

Görögkatolikus érseki székesegyház három tornyú, impozáns épület Balázsfalva főterén. 1738 és 1765 között épült, barokk stílusban, Anton Eckhardt Martinelli terve szerint. 1799-ben restaurálták, 1837-ben pedig kibővítették. Ikonosztáza igen szép.

1848 tér 1. sz./Piața 1848 nr. 1

A balázsfalvi Szentháromság-kolostor XVIII. századi épület. Itt működött a román „Școala de obște” tanítóképző, mely sok román vezetőt nevelt. Jelenleg a Görögkatolikus Teológiai Intézet és Könyvtár működik benne.

Bővebben lásd:

Mănăștirea Bunavestirii, Petru Pavel Aron u./Str. Petru Pavel Aron

A balázsfalvi Angyali üdvözlet-kolostor 1750-ben épült. Itt működött a híres balázsfalvi román nyomda. Jelenleg a Timotei Cipariu Dokumentum könyvtár működik benne.

A bethlenszentmiklósi Bethlen-kastélyt Bethlen Miklós (1642–1717) saját maga tervezte és építtette 1668 és 1672 között, reneszánsz stílusban.

A velencei emlékek alapján épült kastély négyszögletes, egy tömbből álló, emeletes és tipikusan erdélyi építmény. Régen védőfalak és sarokbástyák vették körül. 1760-ban, barokk stílusban újították meg.

Bővebben lásd:

A küküllővári kastély a XVI. század elején épült, a kora középkori mocsárvár pótlására. A század második felében átépítették s ekkor kapta hengeres, négy sarokbástyáját. Bethlen István késő reneszánsz stílusban alakíttatta át.

Az ádámosi unitárius templom védett műemlék. Építését a XV–XVI. századra teszik. Késő gótikus stílusú és kora reneszánsz elemeket is tartalmazó építmény. Magas tornyán a bejárat felett lőrések láthatók, tetején védőfolyosó van, hegyes sisakja nyolcszögű. A magas hajóépület oldalán homlokzati porticus van, gótikus nyílásokkal. A templom monumentalitását emelik a sarokpillérek.

Famennyezetén 1526-ból származó festett díszítés volt látható, amelyet 1694-ben restauráltak. (A mennyezetet a budapesti Néprajzi Múzeum őrzi.) Szentélyében régi, faragott stallumok állnak.

Bővebben lásd:

Énlaka/Inlăceni

Az énlakai unitárius templom a XV. században épült. Késő gótikus boltozata a 1661. évi tatárjáráskor beomlott, s azt helyettesítették a 87 kazettás deszkamennyezettel. Ennek egyik négyzetében van Musnai és a lelkész neve 1668-ból. Az orgona csúcsa előtt képes mezőben látható az a kétsoros felirat, melyet néhány gótikus kisbetűn kívül székely rovásírással írtak: „Georgyius Musnai csak egy az Isten.”

Bővebben lásd:

A szovátai fürdőnek öt sós tava van: a Medve-tó, a Mogyorósi-tó, a Fekete-tó, a Veres-tó és a Zöld-tó. A tavak sótartalma annyira tömény, hogy a fürdőző valósággal lebeg a vizében. A gyógyvíz reumatikus és női betegségeket gyógyít. A Fekete- és a Veres-tónak az iszapja is gyógyhatású.

Szováta város múzeumának régészeti, történelmi és néprajzi gyűjteménye van.

A parajdi sószikla a sóbánya fölött áll. Az üledékes sótömbről lekopott a felső talajréteg, egyedülálló látvány az eróziótól barázdált hatalmas sószirt. Érdekes látványosság a sóbánya, melyben léggyógyfürdő is van.

Parajdról a Kis-Küküllő völgyében a Görgényi-havasokon (Munții Gurghiului) át Gyergyószentmiklósra is mehetünk. A Bucsin-tetőn keresztül vezet az út, gyönyörű tájon. A Bucsin-tetőn vendéglő és turistaház van. Festői hegyvidéki útvonal, főleg a Gyilkos-tó megközelítésére alkalmas.

Firtos várának romja a Firtos-csúcson van. Sok népi hiedelem fűződik hozzá, amelyeknek központjában a Firtos nevű jó tündér és a Tartod nevű gonosz tündér harca áll. A vár középkori eredetű, később a ferencesek kolostorrá alakították, de a XVIII. században elhagyták.

Bővebben lásd:

Tamási Áron emlékműve Farkaslaka szélén levő templom szentélye mögött van felállítva és az országútról egy nagy székelykapu vezet hozzá. A síremléket egyetlen kvarcittömbből Szervátiusz Jenő és Tibor faragta, s 1972-ben avatták fel.

Tamási sírja az emlékmű után van öreg tölgyek között.

Nagy utca 238. sz, Farkaslaka

Tamási Áron szülőházát múzeumnak rendezték be, ahol az író személyes tárgyai, pályafutásának emlékei láthatók. Az írónak a házban lakó öccse, Tamási Gáspár – aki egyébként szintén kiváló író (közismert műve: „Vadon nőtt gyöngyvirág”) – a múzeum vezetője és gondnoka.

A Tamási-emlékház a falu túlsó végén, egy kis közben van.

Bővebben lásd:

Orbán Balázs sírját Szelykefürdőn a műúttól nem messze, kettős kopjafa jelzi. A sírkövön bronz dombormű van. A síremléket Orbán Áron székelyudvarhelyi szobrászművész készítette. 1921-ben a düledező kriptából ide helyezték Székelyföld nagy fiának hamvait. Ekkor még kerítéssel övezett, egyetlen fából faragott kopjafa volt a síron.

Az író szerény lakóháza a szomszédos Lengyelfalván volt; a nép „szegény bárónak” becézte önzetlen egyszerűségéért.

Orbán Balázs (1830–90) a Székelyföld híres monográfiájának, a „Székelyföld leírása” című hatkötetes műnek írója itt élt és itt írta meg műve nagy részét. Bár Budapesten halt meg, kívánságára itt temették el. Ahogy Széchenyit a „legnagyobb magyar”-nak, úgy Orbán Balázst a „legnagyobb székely”-nek nevezik. Életműve mai napig a Székelyföld pótolhatatlan adattára; ezen könyv írásánál sem nélkülözhettük.

Bővebben lásd:

Balázsfalva után kitérőt tehetünk balkéz felé, a folyó túlsó partjára. Bethlenszentmiklós (Sânmiclăuș) a Kis-Küküllő északi partján fekszik. XIV. századi unitárius temploma van. Tornya zömök, bástyaszerű lőrésekkel, fenn fából épített védőfolyosóval. A toronysisak arányos, szép formájú, fiatornyok nélküli. A tornyot és a hajó sarkait hatalmas fedett támaszoszlopok erősítik. Porticusa fából van. Az egész építmény a szász templomokra hasonlít.

Dicsőszentmártontól délre Magyarsáros (Delenii) nevezetessége az 1699-ben épült unitárius harangláb védett műemlék, mely 1699-ben épült. Klasszikusan szép népi alkotás, arányos, finom részletekkel. Alsó építménye magas zsindelytetővel meredeken fedett, e felett kiugrik a díszített kivágású mellvédes folyosó, megkoronázva az ugyancsak zsindelyes sisakkal.

Héderfája községtől kitérhetünk dél felé.

Bonyha (Bahnea) községben állt a Bethlenek egykori kastélya. Lebontották. A református templom a XIV. század gótikus alkotása.

Gyulakutától délkeletre letérhetünk Rava (Roua) unitárius temploma kedvéért. Középkori eredetű, bástyaszerű, lőréses tornya a hajó tengelyében áll. A hajó 1805-ben épült, s a torony alig emelkedik ki belőle. Nagy támpillérei, a torony porticusa, kör alakú „óranyílásai” igen régies külsőt kölcsönöznek az építménynek.

Erdőszentgyörgyről észak felé összekötő út van Nyárádszereda vidékére (a Nyárád völgyébe).

Énlaka (Inlăceni) a Firtos-hegy nyugati lejtőjén fekszik. Közelében római tábor maradványait tárták fel.

Parajdról a Kis-Küküllő völgyében a Görgényi-havasokon (Munții Gurghiului) át Gyergyószentmiklósra is mehetünk. A Bucsin-tetőn keresztül vezet az út, gyönyörű tájon. Festői hegyvidéki útvonal, főleg a Gyilkos-tó megközelítésére alkalmas.

a Szent Mihály-hegyen, Budai Nagy Antal utca 34–36 sz.

A katolikus plébániatemplom háromhajós, egytornyú, barokk templom. 1787–93-ban, valószínűleg Schmidt Pál marosvásárhelyi építész tervei szerint épült. Hossza 38, szélessége 18, a torony magassága 45 m.

Már 1332-ben állt itt egy templom, amelynek a katolikusok és protestánsok közötti közös használatát az 1563. évi országgyűlés rendelte el. 1600-ban azonban a katolikusok a templomot elvették, majd 12 év múlva a reformátusok visszafoglalták. Ekkor Apafi György bezáratta, és mindkét hitfelekezetnek közös használatra a várbeli templomot adta át.

1651-ben a jezsuiták a régi templom helyére újat építettek és kolostoriskolát alapítottak. A rend feloszlatásakor világi papok vették át az intézményt. 1689-ben már ötosztályos iskola működött, mely a későbbi gimnázium alapja lett.

Bővebben lásd:

Tamási Áron utca 1. sz.

A református templom alapítását az 1563. évi országgyűlés Tordán mondotta ki. Először kő alapú fatemplomot építettek, majd 1781-ben készült el a mai templom, barokk stílusban.

Bővebben lásd:

Márton Áron tér 2. sz.

A református kollégiumot 1672-ben Bethlen János gróf alapította, ezért régi neve „Gymnasium Bethlenianum” volt. 1768-ban épült kétemeletes épülete, amelyből 1912-ben, az új épület elkészülése után, internátus lett.

A kollégiumnak kiváló tanítványai voltak: Cserei Mihály, Orbán Balázs, Barabás Miklós, Bartha Miklós, Benedek Elek stb. 1927-ben református tanítóképzővé alakult, modern felszereléssel. Az új épületben elhelyezett könyvtára, melynek alapját Apafi fejedelem 28 könyvvel vetette meg, közben 50 000 darabra nőtt.

Bővebben lásd:

Városháza tér 15. sz.

A Ferenc-rendi templom és kolostor kéttornyú, szép barokk templom. A kolostorral együtt 1721–79 között épült. A Ferenc-rendiek 1706-ban telepedtek le véglegesen, de már azelőtt is voltak szerzeteseik a városban.

Nyujtódi András ferences szerzetes nevéhez fűződik a „Székelyudvarhelyi kódex”, 1528-ból származó nyelvemlékünk megírása.

Bővebben lásd:

Tompa László utca 13 sz.

Az egykori Állami Főreáliskolát (Megj: ma Eötvös József Mezőgazdasági Iskolaközpont) 1871-ben alapították és 1893-ban emelték épületét a Csonka-vár helyén, a vár köveiből. Tervezője: Meixner Károly (ő tervezte a Kolozsvári Egyetem épületét is).

A Csonka-várat János Zsigmond létesítette Báthori vajda egykori kastélyából, amely közben kolostor is volt. A székelyek ugyanis felkeltek János Zsigmond ellen, aki 1562-ben leverte felkelésüket és Udvarhelyen megerősítette ezt a várat, amelyet gúnyosan „Székelytámad” néven emlegettek. A várat a kuruc időkben rombolták szét a székelyek. Némi maradványa még látható az iskola mellett.

Bővebben lásd:

Bethlenfalvi út 2-6. sz.

A székelyudvarhelyi múzeumnak figyelemre méltó régészeti, történeti, természettudományi és néprajzi részlege van. Ez utóbbiban gyönyörű székely faragásokat és régi kapukat láthatunk.

Bővebben lásd:

Kossuth Lajos utca

A volt görögkatolikus templom egy udvarban áll. 1800-ban építtette Ioan Bob görögkatolikus püspök az 1700 és 1705 között épült fatemplom helyébe. (Megj.: ma az ortodox egyház használja.)

a város szélén a Segesvárra vezető út mentén

A Jézus-kápolna Erdély egyik legrégibb építészeti emléke. Fallal övezett, román stílusú építmény, valószínűleg a XIII. századból. Alakját tekintve egyedülálló. Alaprajza a négyzetes központ minden oldalán csatlakozó félkör. Festett kazettás mennyezete eredetileg 1677-ben készült, a ma látható azonban csak múlt századi.

A védőfal belső oldalán helyezték el a kálvária stációit.

Bővebben lásd:

Kirándulás a Szarka-kőre, a várostól keletre eső hegycsúcsra (887 m). A kilátás miatt érdemes felkapaszkodni rá.

Kirándulás az iszapvulkánhoz. A várostól nyugatra, a Farcád felé vezető út mentén van a „Szapulj Kati” nevű, mofettaszerű iszapvulkán.

A Székelyudvarhelyi sósfürdő (Sărata Odorhei) a város déli szomszédságában van. Gyógyvize mozgásszervi, és női betegségeket gyógyít. A fürdő feletti sziklán Budvár romja látható. Állítólag a tatárjárás idején pusztult el. Az itt talált legkorábbi leletek az i. e. III. évezredből valók. Ezeket, valamint a terület réz- és bronzkori leleteit az udvarhelyi múzeum őrzi.

Homoródszentmárton (Mărtiniș) parasztvárát a XIV. században a falu és környéke lakosai építették. Hét bástyája és nagy udvara van, hogy sok menekülőt befogadhasson. A bástyákon kétsoros lőrések, az egyik bástya ötszögű. Az északi kapubástyán áll a torony, melyből lépcső vezet a várfalra.

A Nagyhomoród völgyében is vannak kiemelkedő műemlékek. Homoródjánosfalva (Jonești) unitárius temploma szentélyében igen díszes gótikus hálóboltozat maradt fenn. A XV. században épült. A szentély diadalíve is gótikus, a benne levő kórus mellvédjének díszítése újabb. Homoróddaróc (Drăușeni) román kori evangélikus temploma szép. Homoródszentpéter (Petreni) unitárius templomában kazettás mennyezet, festett erkélymellvéd, díszes szószékkorona és újkori székely faragott csillár látható.

A Kishomoród mentén Oklánd (Ocland) temploma XIII. századi, de jelenlegi formáját az 1937–38. évi átépítéskor kapta. Barokk jellegű tornya, hegyes toronysisakja, valamint a toronynak a hajóhoz képest ferde elhelyezése a stílusos cinterembejáróval együtt romantikus együttes. Oklándtól északra Homoródkarácsonfalva (Crăciunel) unitárius templomát kőfal keríti. A XIII. századból való. Átépítették, tornya barokk stílusú lett. Félköríves ajtókerete, ablakai, a diadalív és a szentély kis ablaka alapján általában kora gótikusnak tekinthető. A torony északi ablakába beépített szemöldökkőn rovásírásos vésés van, még megfejtetlen. A torony alatti kapun 1495-ös évszám látható.

Az Oklándtól délre fekvő Homorodújfalu (Satu Nou) unitárius temploma 1798–1801 között épült. Puritán, józan építmény, fallal kerítve. Tornya nyúlánk, sisakja igen hegyes, nyolcszögletű. (Innen átjáró út van Vargyasra, honnan a homoródalmási barlanghoz lehet eljutni.

Cím: Székelyudvarhely, Kossuth Lajos utca 42. sz.

Telefon: +40 751 126 278

E-mail: [email protected]

Szentegyháza szomszédságából útelágazás vezet délre, a Vargyas-patak völgyébe. Itt van a népviseletéről és szép székely lányairól híres Lövéte (Lueta). Homoródalmás (Merești) barlangjáról nevezetes.

Szentegyházától 12 km-re, a Hármas kereszt emlékműnél letérhetünk észak felé. Hargitafürdő (Harghita-Băi) magaslati üdülőtelep (1310 m) menedékházzal, fürdővel, gőzlővel. Innen indulhatunk a Hargita-csúcsra.

Bögöz/Mugeni 232. sz.

A bögözi református templom a XIII. században épült, gótikus stílusban. A XV. században sokszögű, támpilléres gótikus szentélyt kapott.

Kazettás mennyezete 1724-ből, festett kórusa pedig 1791-ből való. A hajó északi falán három sorban falfestmények láthatók. A legrégibb az alsó sor XIV. századi al secco festménysora, amely a világítélő Krisztust, Szűz Máriát, a feltámadást, a mennyországot és a poklot ábrázolja. A középső sorban Szt. Margit legendája, a legfelsőben pedig a Szt. László-legenda jelenetei láthatók.

Bővebben lásd:

a főtér déli oldalán

A székelykeresztúri katolikus templom 1458-ban épült, gótikus stílusban. A jelenlegi templomot három másik építkezés előzte meg. A XIII. századi diadalívet korai gótikus stílusban fejezték be. Ugyanezen korból kolostor romjait is feltárták. Később az unitáriusoké lett, de 1767-ben erőszakkal visszavették tőlük. Hajóját átalakították, de szentélye eredeti maradt. A torony a XVIII. században készült el. A diadalív peremén levő freskótöredék olasz iskola stílusában készült. A templom északi falát XV. századbeli falfestmény díszíti: sárkányon lovagoló parázna asszony.

Bővebben lásd:

A székelykeresztúri református templomot 1767–82 között közösen használták reformátusok és unitáriusok. 1644-ből származó harangját Orbán Balázs is említette.

Szabadság utca 45. sz./Str. Libertății 45

A székelykeresztúri Molnár István múzeum régészeti, kézműipari, népművészeti, természettudományi részlegének 120 000 kiállítási tárgyával a nagy múzeumok közé tartozik.

Bővebben lásd:

Petőfi Sándor utca 34., Székelykeresztúr

A Gyárfás-udvarházba érkezett Bem tábornok kíséretében és a Héjjasfalva közelében hősi halált halt Zeyk Domokos társaságában Petőfi Sándor, s az 1849. július 30-ról 31-re virradó éjszakán a ház akkori gazdájának, Varga Zsigmondnak a vendége volt.

A kúria udvarán körtefa maradványai láthatók. A fa alatt szavalta el Petőfi 31-én reggel „Egy gondolat bánt engemet” című versét – s még aznap, a fehéregyházi csatában, elesett.

Bővebben lásd:

A Fehér-Nyikó torkolata közelében van Rugonfalva (Rugănești). Unitárius temploma román és gótikus stíluselemek vegyüléke, a környék egyik legrégibb építménye.

Figyelemre méltóak freskói. Szépen faragott ajtókerete, keskeny ablaka van. A szentély gótikus, kőbordázata kehely alakú gyámköveken nyugszik. Csúcsíves ablakait, a diadalívet, az 1713-ban készült szószéket, az 1783-ban festett kazettákat fetétlenül érdemes megnézni.

Rugonfalvától északra, a Fehér-Nyikó mentén Kobátfalva (Cobătești) unitárius faharanglábja kétágú fából van faragva. 1832-ben készült jellegzetes székely remekmű. A harangot kis kerek tetőzet védi, mely zsindellyel van fedve. Székelyszentmihály (Mihăileni) unitárius temploma 1841–50-ben épült, barokkos vonalakkal. A torony a hajótengelyben van, a bejárat az elején. A torony alsó részének két oldala legömbölyített, párkányai, az egész toronykiképzés – főleg az erősen tagolt hagyma alakú sisak – az épületnek katolikus jelleget adnak. Csak a torony csúcsán levő gomb igazítja el a szemlélőt.

Székelykeresztúrtól északnyugatra Kissolymos (Șoimuș) unitárius temploma 1797–1811 között épült. Tipikus kedves vidéki templomocska, jó arányokkal. Toronysisakja hegyes, oldalbejárója felett nagy fenyő borítja árnyékba. Alacsony fal keríti a hangulatos építményt.

Székelykeresztúrtól délre Fiatfalva (Filiaș) községben a templom az unitárius és a református egyházközség közös tulajdona; az erdélyi vallási szellem érdekes megnyilvánulása. 1810-ben épült, hajótengelyben álló toronnyal, melyen festett órák láthatók (szerkezetük nincs). A sisak nyolcszögletű, igen hegyes.

A keresdi Bethlen-kastély a falu közepén áll. Mai formájában a XVI–XVII. században épült. Különösen nevezetes kerek, alakos díszű tornya és a hozzá csatlakozó épület emeleti, árkádos tornáca. A vastag falú, tornyos reneszánsz kastélyban 40 szoba van. Itt kezdte meg Bethlen Farkas „Historia Transilvaniae” című művének nyomtatását.

Az épületet 4 hektáros arborétum veszi körül.

Bővebben lásd:

A Matskási család (Keresd) hajdani várkastélya barokk épület.

Almakerék 87. sz./Mălâncrav nr. 87

Az almakeréki evangélikus templom gótikus stílusban épült a XIV. század második felében. XIII. századi szárnyas oltár látható benne, falain pedig az erdélyi XV. század eleji falképfestészet leggazdagabb sorozata. A templomba temették Apafi Mihályt és feleségét, Bethlen Katát.

Bővebben lásd:

a városközpontban – Cuza Vodă és Cetaţii utcák sarkán, az örmény templom mellett

Az erzsébetvárosi volt Apafi-kastélyt 1552-ben Apafi Gergely építtette, reneszánsz stílusban. Az egészen uralkodik az öregtorony. Déli oldalán az ikerablakok fölött vakárkádsor húzódik. Az épület homlokzatában lelték meg Apafinak feleségéhez írt szerelmes levelét, amelyet ezüstpohárba rejtve befalaztak.

Bővebben lásd:

A berethalmi erődtemplomot a XVI. század elején építették s később háromszoros falövezettel vették körül. Falrendszerének hét bástyája van. Egy hegy tetején áll, messziről látható. Rendkívül festői fekvésű szász evangélikus templomának szép szárnyas oltárát 1524-ben készítették.

Bővebben lásd:

Dánostól kitérőt tehetünk Keresd (Criș, Kreisch) felé. A település 10 km-re dél felé esik főútvonalunktól.

A főútról Dános után 4 km-re ismét letérhetünk délre és Szászszentlászló (Laslea) falun át bejutunk a völgybe.

Almakerék (Mălâncrav, Malmkrog) falu melletti református kápolnában volt Apafi György síremléke, amely a pesti Szépművészeti Múzeumban látható.

Dánostól 10 km-re Erzsébetváros (Dumbrăveni) felé tehetünk kitérőt. Régi kereskedelmi központ. Ebesfalva néven az Apafi családé volt. 1661-ben Ali basa innen vitte Apafi Mihályt a fejedelemválasztó gyűlésre. Apafi halála után az uradalom és a kastély Mária Terézia lovagjáé, Bethlen Gáboré lett. 1726-ban tőle vásárolták meg az örmények. A város ekkor kapta nevét, és Szamosújvár mellett, az örmények másik központja lett.

A főtéren van az 1783-ból származó örmény katolikus templom, a barokk stílusú iskolaépület, a Cuza Vodă utcában pedig a velencei mechitarista szerzetesek egykori kolostorépülete. Oldalfalán ma is látszik a velencei oroszlán.

Szászsárosnál délnek fordulva Berethalom (Biertan, Birthälm) felé tehetünk kitérőt. A véros 14 kilométerre fekszik a főúttól. (Erzsébetváros után 2 kilométerrel kell letérnünk.)

A városka Nagy Lajos és Zsigmond idején fejlődött naggyá. 1572-től itt volt a szász püspökség székhelye, s miután a XIX. század második felében elköltözött Nagyszebenbe, a városka elvesztette jelentőségét. Itt írták a „Berethalmi krónikát”, amely sok érdekes adatot őrzött meg a környék történetéből.

Baráthelytől délkeletre Écel (Ațel) gótikus stílusú evangélikus temploma a XIV. század végének kiváló alkotása.

Főtér/I. Ferdinánd király tér 25. sz./Piața Regele Ferdinad I. nr. 25

A Schuller-ház 1588-ban reneszánsz stílusban épült. Hannes Schuller polgármesteré volt. Báthori Zsigmond fejedelem is lakott benne egyik országgyűlés alkalmával.

Bővebben lásd:

Főtér/I. Ferdinánd király tér 22. sz./Piața Regele Ferdinad I. nr. 22

A Rosenauer-házat 1621-ben, reneszánsz stílusban emelték, de 1793-ban erősen átalakították. Ma barokk külsejű. A XIX. században Rosenauer borkereskedőé volt.

Bővebben lásd:

Főtér/I. Ferdinánd király tér 14. sz./Piața Regele Ferdinad I. nr. 14

A Schuster-ház 1705 után épült, barokk stílusban. Földszinti ablakrácsa külön figyelmet érdemel. Az épületben 1793 és 1900 között gyógyszertár volt.

Főtér/I. Ferdinánd király tér 13. sz./Piața Regele Ferdinad I. nr. 13

A volt piarista iskola 1736 táján, barokk stílusban épült, 1790-ig a piarista rend iskolája működött benne. A XIX. század elején homlokzatát klasszicizálták.

a Főtér/I. Ferdinánd király tér/Piața Regele Ferdinad I. északi oldalán

Az evangélikus erődtemplom falrendszere Mátyás király rendeletére a XV. században készült. Két falövezetből áll, belső falán öt torony volt. A két övezet között épült fel a káplánok háza, a paplak és a Városháza. A XVIII. században a várárkot betömték és a falakhoz házakat építettek. Lebontották a déli oldal kerek tornyát, az északi külső falat pedig 1713-ban rontották le.

Az evangélikus templomot (A) Szt. Margitról nevezték el. Először 1449-ben említik az oklevelek, építése azonban csak 1482-ben fejeződött be. Gótikus stílusú bazilika, legrégibb része az északi oldala. Hajdan egy román stílusú templom állt a helyén. 74 m magas tornya 1550 körül készült el. Később többször is felújították, 1832-ben pedig átépítették.

Szép szárnyas oltára a XV. századból, bronz keresztelőmedencéje pedig a XV. századból származik. Orgonája 1732-ben készült. Sok szép keleti szőnyeg is látható a templomban.

A harangtorony (B) a XVII. század vége felé épült és sgraffito díszítése is 1695-ből való. Faerkélyén az 1796-os évszám a restaurálás idejét jelzi.

A régi iskola (C) 1713-ban épült a lebontott fal helyére. Beleépítették az erősség ötödik tornyát, de ezt ma már kívülről nem venni észre. Északi homlokzatát 1840-ben átalakították, déli homlokzata most is barokk.

A Kötélgyártó-tornyot (D) később „Szalonna-toronynak” is nevezték, mert a XIX. század óta itt tartották a szalonnakészletet. Lőrésein kívül szuroköntő nyílásai is jól láthatók.

Stefan Ludwig Roth szülőháza (E).

Stefan Ludwig Roth (1796–1849) szász történettudós és lelkész Puchner generális megbízásából Medgyes környékének császári biztosa lett az 1848–49. évi szabadságharc idején. 1849 tavaszán a honvédsereg fogságába került, s a haditörvényszék kivégeztette. A szászok nemzeti mártírként tisztelik.

A Mária-torony (F) XVI. századi, pártázatos szegélyű építmény, belsejében egykorú freskótöredékekkel.

A paplak (G) XVI. századi épület, de sokszor átalakították. Homlokzata neoklasszikus. Belül gótikus elemek is bőven láthatók. Egyik 1515-ös évszámmal jelzett gerendáját a múzeumban helyezték el.

A káplánok háza (H) a paplak udvarán áll. 1700 tájáról származó, barokk stílusú épület, 1793-ban átalakították.

A fedett lépcső (J) 1805-ben készült, a szomszédos Városháza átalakításakor. Homlokzata a piac felé neoklasszikus.

A régi Városházát (K) 1616-ban említették először az oklevelek. Később többször is átépült, utoljára 1803-ban. Homlokzata neoklasszikus.

A Szabó-torony (L) XVI. századi építmény, rajta a szabó céh jelvénye.

A toronyban egyházi múzeumot rendeztek be. Igen szép kőtára van.

Bővebben lásd:

Torony utca 2. sz./Str. Turnului 2

A Hann-ház 1617-ből származik, Peter Hann polgármester háza volt. A XVIII. századig volt a család birtokában. A XX. század elején egy részét lerombolták.

Johannes Honterus utca/Strada Johannes Honterus

A Steingasserturm a XVI. század első feléből származó kaputorony. 1705 után Pekry Lőrinc ostroma miatt barokk stílusban átépítették.

A Johannes Honterus utcával párhuzamos Strada Doja (Dózsa utca) hangulatos házsorában a 10. és 20. számú ház külön figyelmet érdemel.

Cekes/Mihai Viteazul utca 44–46./Strada Mihai Viteazul nr. 44-46, Medgyes

A ferences rend 1444-ben telepedett meg a városban. 1540-ben kiűzték őket és csak 1721-ben térhettek vissza. A templom a XV. században épült, gótikus stílusban, vannak azonban, akik korábbra teszik eredetét. A hozzá csatlakozó kolostorépülettel együtt 1726 és 1733 között teljesen újjáépítették. A templom kívülről megőrizte gótikus jellegét, belül azonban barokk stílusúvá alakították. Kórusa gótikus maradt.

A Temploháta utca (strada După Zid) az egykori várfalon kívül vezet. A várfalmaradványok az utcából jól láthatók.

Bővebben lásd:

Templomháta utca/Str. După Zid

A késesek bástyája tulajdonképpen barbakánszerú kerek bástya. Egykorú a vár többi részével.

Templomháta utca/Str. După Zid

Bognár-torony 1736-ban jelent meg a tervrajzokon. Később lakássá alakították át, de lőrései megmaradtak.

Kaszárnya utca/Str. Card. I.Hossu

A görögkatolikus templomot Ioan Bob görögkatolikus püspök építtette 1826-ban. Késő barokk stílusú, 1890-ben restaurálták, 1934-ben freskókkal díszítették. Román iskola is volt mellette.

Jég utca 1. sz./Strada Gheţii nr. 1

A Kovács-torony 1641-ben épült. Eredetileg a Schmiedgassertort, a Kovács utcai kaput őrizte. A kaput a fallal együtt 1912 után lebontották.

Kert/Cloșca utca 1. sz./Str. Cloșca nr. 1

A Szűcs-bástya XVII. századi, nyílhegy alakú, vegyes falazású építmény.

Farkas/Nicolae Iorga utca 15. sz./Strada Nicolae Iorga nr. 15

A Forkesch-kaputorony 1494–1534 között épült. Most – a falak lebontása után – elszigetelten áll körerkélyes, magas tetőzetével. 1953-ban és 1962-ben restaurálták, és a múzeum egyik részlegét helyezték el benne.

Egyesülés utca 12. sz./Strada Unirii nr. 12

A volt huszárlaktanyát 1804-ben építették, klasszicista stílusban. Eredetileg laktanya volt, 1910 óta iskola.

A Fegyverkovácsok utca 6. sz. (Str. Armurierilor nr. 6) alatt található épületben volt hajdan a fegyverkovácsok műhelye.

Medgyestől északnyugatra vezető 14A jelzésű úton Balázstelke érintésével Felsőbajom vagy Bázna (Bazna) községbe jutunk. A helységben egy XIV. századi erődtemplom látható. A báznai fürdőtelep gyógyvizei emésztőszervi és női betegségeket, reumát és bőrbajokat gyógyítanak.

Alsóbajom (Boian) régi ortodox temploma a XV. században épült, Ștefan cel Mare segítségével. Bejárata felett Moldva címere, a bölényfej látható.

Medgyestől délre fekszik Muzsna (Moșna). Itt szintén egy erődtemplomot láthatunk szép és változatos késő gótikus részletekkel.

Cím: Nicolae Iorga utca 2. sz./str. Nicolae Iorga nr. 2

Telefon: +4 0369 455 444

Szászivánfalva (Ighișul Nou) faluban az úttól dél felé 4 km-re egy szép erődtemplom látható.

Nagyekemező (Târnava) az úttól északra, a folyóparton fekszik, erődtemplomát érdemes megnézni. A falu közelében dák földvárat tártak fel.

Nagybaromlak (Valea Viilor, Wurmloch) Kiskapustól dél felé 4 km-re fekszik. Gótikus stílusú erődtemploma megéri a kitérő fáradságát.

Nagyselyk (Șeica Mare, Marktschelken) községben is erődtemplomot láthatunk. A tőle északnyugatra fekvő Kisselyk (Șeica-Mică, Kleinschelken) szintén XV. századi erődtemplomáról nevezetes.

A Nagyselyktől délkeletre fekvő Bólya (Buia) községben született Bolyai Farkas (1775–1865) matematikus, Bolyai János apja. A község régi temploma mellett egy XIV. századi várkastély is látható.

Fő út 340. sz./Str. Principală nr. 340

A sáromberki Teleki-kastély a XVIII. század végén épült. A földszintes, szerény épület szép park közepén áll. Itt lakott a könyvtáralapító Teleki Sámuel (1739– 1822) kancellár, majd Teleki Sámuel (1845–1916) Afrika-utazó is.

Távolabb a domboldalban van a Teleki család 1772-ből származó sírboltja.

Bővebben lásd:

Fő út 479. sz./Str. Principală nr. 479

A gernyeszegi kastélyt Teleki József építtette 1770 és 1803 között egy késő középkori vár helyén, barokk stílusban. A kastély parkjában több klasszicizáló és barokk groteszk szobor, emlékmű van.

Călărașilor utca 1. sz./Str. Călărașilor nr. 1

A szászrégeni evangélikus templom 1330-ban már megvolt. Gótikus stílusban épült, de később többször, pl. 1773-ban és az 1849. évi tűzvész után, majd a két világháború között is újjáépítették.

Bővebben lásd:

a régi temető udvarán

A szászrégeni volt görögkatolikus fatemplom 1744-ben készült. Itt élt egy ideig Petru Maior (1761–1821), az ún. „Erdélyi iskola” egyik alapítója.

Bővebben lásd:

Vadász utca 51. sz./Str. Vânătorilor 51.

A szászrégeni Anton Badea Népművészeti Múzeum 1960-ban alakult, gazdag néprajzi gyűjteménye van, amelyben főleg maros menti, görgény-völgyi és mezőségi népviseletek láthatók.

Bővebben lásd:

Marosvécs/Brâncoveneşti 547130

A marosvécsi várkastély egy római erőd helyén álló középkori vár XVI. századi átalakításából jött létre.

Kemény János fejdelem óta 300 évig volt a család tulajdonában. 1848– 49 után újjáépítésre szorult, egyik sarokbástyáját teljesen megújították. A zárt udvarú, négy sarokbástyás, kétemeletes várkastély utolsó tulajdonosa Kemény János (1903–1971) író 1926-ban itt alakította meg az „Erdélyi Helikon” nevű irodalmi társaságot, amely a kastélyban tartotta összejöveteleit.

Kemény János sírja a kastély parkjában a Kós Károly által tervezett Kuncz Aladár-emlékasztal közelében van. A kommunizmus időszakában javítóintézet, börtön majd fogyatékos gyermekek és nők otthona működött benne. 2014-ben visszakerült a család tulajdonába.

Bővebben lásd:

A gyergyószárhegyi kastély. Az épület 1532-ből származik és 1631-ben Lázár István főkirálybíró építtette át reneszánsz stílusban. A Rákóczi-szabadságharc idején 1707-ben leégett. Ezután kapubástyája újjáépült, de később ismét tönkrement. A helyreállított bástyákban múzeum van. Fontos képzőművészeti központ.

Bethlen Gábor itt élt sokáig édesanyjával, Lázár Druzsinával. A kastély többször is menedéket adott üldözött moldvai vagy havasalföldi uralkodóknak.

Bővebben lásd:

Örménytemplom utca 5. sz./Str. Biserica Armeană nr. 5

A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom 1730–33 között épült barokk stílusban. Várfal veszi körül. Az örmények 1670 táján települtek Gyergyószentmiklósra. Az ortodox román templom 1896-ban épült.

Bővebben lásd:

Rákóczi Ferenc utca 1. sz./Str. Rákóczi Ferenc nr. 1

A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton városi múzeum épülete 1770-ben épült határőrségi kaszárnyának. Régészeti, történeti, néprajzi és erdészettörténeti gyűjteményében igen gazdag anyag látható. Értékes gyűjteménye van Karácsony János festőművész alkotásaiból.

Bővebben lásd:

a gimnázium előtt

Salamon Ernő (1912–43) költő a városban született. 1930-tól a román kommunista párt tagja volt. Munkaszolgálatosként Ukrajnában megölték. Szobrát, Izsák Márton alkotását, 1968-ban állították fel.

Bővebben lásd:

A Gyilkos-tó (Lacul Roșu) egyedülálló természeti jelenség. 1838-ban egy földcsuszamlás által keletkezett, amely a Békás-patak útját elzárta. A tóból ma is kilátszanak az elöntött fenyők csúcsai, ugyanis a vasoxidos, meszes víz konzerválta őket.

A tó környékén van a Nagy-Cohárd- (1507 m), a Gyilkos- (1384 m) és távolabb a Likas- (1676 m) csúcs. Szomszédságában kemping és több turistaház is van.

Bővebben lásd:

A Békás-szoros híres turistalátnivaló. A Gyilkos-tótól továbbvezető út a patak partjára szorul az Oltár-kő (1200 m) hatalmas szirtje alatt, függőleges sziklafalak között. Legvadabb része az ún. „Pokol”, ahol a patak hatalmas kövek közt zubog, az utat merész szerpentinekben támfalakkal, alagúttal és részben már a sziklafalból kellett kirobbantani. A Békás-szoroson túl a Bicaz-erőmű tava már Moldvában van.

Az út a Szászrégentől keletre vezet a Görgényi-havasok (Munții Gurghiului) felé.

Görgénysóakna (Jabenița) már a rómaiak idején is sóbánya volt. Tovább az út mentén van a részben védetté nyilvánított, Mocsár nevű tölgyerdő.

Görgényszentimre (Gurghiu) felett állt hajdan Görgény vára. Valamikor székely várőrsége volt. A keleti falu végét ma is Székelyvárosnak nevezik. Helyén ma kápolna van. A vár köveiből épült a hegy lábánál álló vadászkastély, amelyben most erdészeti szakiskola és Vadászati Múzeum van. A kastélyt eredetileg a XVIII. század végén a Bornemissza család építtette, majd Habsburg Rudolf trónörökös vadászkastélya lett.

Laposnyán (Lăpușna) két vadászkastély épült. A vidék elsőrangú nagyvadas vadászterület. Medve, szarvas, farkas, hiúz, fajdkakas bőven akad. A patakok pisztrángban bővelkednek. A Görgényi-havasoknak az utóbbi időkig ősállapotukban levő hatalmas erdeiben alig járt turista. A legmagasabb csúcsok a Fancsal-tető (Fâncelu, 1684 m) és a Mező-havas (Șasa 1777 m).

Laposnyától a Kereszt-hegyen át Gyergyóba lehet átmenni.

Maroshévízről a 15. számú út vezet északkelet felé, és az 1112 m magas Székely-tetőn át ér a Borszéki-medencébe.

Borszék (Borsec) 850–1000 m magasan fekszik, valamivel több mint 2500 lakosa van. A fürdőhely 2 km-re van a városi rangra emelt településtől.

Vizét már a rómaiak is ismerték, de újkori fejlődése csak 1745-től kezdődött. Több mint 30 forrása közül a Pierre Joliot Curie-ről elnevezett radioaktív. A borszéki gyógyvizeket vérszegénység, emésztési zavarok, női bajok, idegbetegségek, angolkór és vesebántalmak ellen javallják. Közönséges ásványvízként is gyakran fogyasztják.

A városból szép kirándulásokat tehetünk a medvebarlangok és jégbarlang környékére, a vad Zsedán-pataki völgybe, Gyergyóholló és Tölgyesen át a Moldovában levő Békási-víztározóhoz. Mindenfelé borvízforrások vannak és borvizes magashegységi lápok. Távolabbi út vezet a híres turista terület, a Csalhó (Ceahlău, 1904 m) felé, ahol menedékház van.

Ditró után kitérőt tehetünk a Maros bal partján fekvő Gyergyóremetére (Remetea). Egykor remetetelep volt, az erdők között kis kápolnával, melynek alapfalai a temetőben még megvannak. A faluban és környékén sok szép faragott székelykapu látható. 764 m magasan, a Maros közelében fekszik. Gyógyvizét csak a század eleje óta ismerik, az első telepet a Maros áradása elsodorta. 1968-ban ismét felépítették. Különösen idősebb korban fellépő betegségekre van kiváló hatása.

Gyergyószentmiklósról a 12 C jelzésű úton tartunk kelet felé, a Pongrác-tető (1200 m) után az út lefelé kanyarog a 980 m magasságban levő üdülőhelyig.

Az út mellett látható egy – 1933-ban épült – kápolna, azon a helyen, ahol valamikor vár állt.

Ennek a várnak volt ura 1707-ben Both András, ki a Gyergyói-medence népét vezette a labancok elleni harcban. A várat lerombolták és Bothot családjával együtt kivégezték. A nép a helyet ma is Both várának nevezi.

Gyergyószentmiklóstól nyugatra fekszik Gyergyóalfalu (Joseni), ahol XIII. századi alapokon nagy barokk templom áll. A Parajd és Szováta felé a Bucsin-tetőn átvezető út igen szép, 50 km hosszú, jele 13 B.

Gyergyóalfalutól délre Gyergyófelfalu (Suseni) helyiségnél vívta 1707-ben a székelység élethalálharcát a labancokkal. Két község, Katorzsa és Gálfalu a tűz martaléka lett, lakóit kiirtották. Az elpusztult faluk emlékműve a katorzsai emlékoszlop.

A karcfalvi erődtemplom a szászokéhoz hasonló védelmi építmény. A XV. században épült gótikus stílusban. A legszebb és leghitelesebb parasztvárak egyike. Nyolc méter magas terméskő várfala a szabályos lőrésekkel, gyilokfolyosóval ma is ép. Kapubástyájának mellvédje van, 1720-ban toronnyá magasították, gótikus ablakot falaztak bele.

A templom 1444-ben épült, gótikus szentélyét szépen faragott kőbordák díszítik, egyiken emberfő ábrázolás van. Szép még a gótikus szentségtartó fülke, a középkori keresztelőkút, a XVI. századi kehely és az 1653-ban készült szentségtartó.

A várfalon kívül, a karcfalvi feljárónál kőszobor áll.

Bővebben lásd:

A csíkrákosi erődtemplom a XV. században épült, és ekkor vették körül fallal. Nyugati tornya donzsonként emelkedik ki a templom tömbjéből. Fala alacsony és a védőövezet kapuja díszes. A torony külső falán látható ábrák a XVI. század elejéről származnak. Késő gótikus jellegű, sokszor módosított építmény. Többször leégett. 1507-ben Szablya Péter bővítette, mai alakját 1758-ban kapta.

Banderiális templom, szentélyében a zászlósúrnak és a banderiális katonaságnak volt helye, s ezért jóval nagyobb, mint az eredeti hajó volt. Az egyik gyámkőn Hunyadi kori hollós ábrázolás van. Csúcsíves, kőkeretes ablaka van. A kriptában nyugszik Cserei Zsuzsánna, Zágoni Mikes Kelemen mátkája.

A templomkerítés Zöld Péternek, az 1764-es székely küzdelmek egyik vezérének hamvait őrzi.

Bővebben lásd:

A madéfalvi veszedelem emlékművét az 1764. évi Siculicidium (székelyirtás) emlékére készítette Küllő Miklós székely szobrászművész.

A vérfürdőt Bukow és Siskovics osztrák tisztek a zendülő székelyek megfélemlítése céljából rendezték. Éjnek idején 200 embert mészároltak le és a Vészhalomnak nevezett közös sírba temették. Több ezer ember menekült át Moldvába és ott telepedett meg. A zendülés vérbefojtása után megszervezték az osztrák vezénylésű határőrséget.

Csíkszentdomokosról ellátogathatunk észak felé Balánbánya (Bălan) városába. Innen jelzett út vezet a Balánbánya felett emelkedő Egyeskőhöz (1608 m) és a turistaházhoz. Innen a Nagyhagymáson át a Gyilkos-tóhoz jelzett turistaút vezet.

Madicsa-fürdő, Karcfalvától északnyugatra 3 km-re, 1800 óta ismert, kiváló vizű fürdőhely. Szénsavas borvize van. Reuma, idegbántalmak, szív és keringési zavarok ellen ajánlják.

A Pogány-vár romjától turistaút vezet a madarasi Hargita turistaházhoz. Csíkrákostól összekötő út van kelet felé Csíkszépvízre, s tovább a Gyimes felé.

Vár tér 2. sz./Piaţa Cetăţii nr. 2

A Mikó-vár a régi város déli részén áll. A XVII. század elején hídvégi Mikó Ferenc, Csík, Gyergyó és Kászon székkapitánya kezdte építeni. Mikóújvárnak is nevezték, 1661-ben a törökök lerombolták, s 1714-ben Steinville császári generális újjáépíttette. Sarokbástyás, négyszögletes építmény. Jelenleg a Csíki Székely Múzeum otthona.

Bejárata előtt balra Petőfi, jobbra Bălcescu szobra áll.

A múzeumban népművészeti műhely is működik, ahol jellegzetes helyi népi kézimunkát stb. készítenek. A múzeum igen gazdag etnográfiai tárgyakban, történelmi-, művészeti emlékekben, emellett jelentős képzőművészeti kiállítások helyszíne.

Közelében van a neobizánci ortodox templom, parkosított környezetben.

Bővebben lásd:

Szék útja, 152. sz./Str. Szék nr. 152

Működését 1668-ban Csíksomlyón kezdte meg kolostori iskolaként és csak 1911-ben költöztették Csíkszeredára.

Az iskola műkedvelő színjátszása igen fejlett lehetett, ugyanis 47 magyar és 1 latin nyelvű iskoladráma maradt fenn, amelyeket az irodalomtörténet, „Csíksomlyói misztériumok” címen tart számon. Ebben az iskolában tanult Gábor Áron.

Bővebben lásd:

Szék útja 148. sz./Str. Szék nr. 148

A csíksomlyói ferences templom és kolostor híres búcsújáróhely. A kolostor Hunyadi János alapítása (1448), a kéttornyú templom azonban 1802-ben épült, késő barokk stílusban, a Hunyadi János által a marosszentimrei győzelem emlékére 1442-ben építtetett, késő gótikus templom helyén áll. Az eredeti építmény némi faltöredéke, ablaka és kőbéléses ajtókerete fennmaradt. A barokk építmény 22 évig, a belső berendezéssel együtt 72 évig készült.

A hajó 12 m magas, félhengeres mennyezetű, faragott fagerendákból helyi ácsok építették. A templom faszobrai olasz és magyar mesterek művei, a képeket Urbánszky Fülöp, Csűrös József, Szopos Sándor és Papp Miklós kolozsvári és brassói művészek készítették. A főoltár Mária-kegyszobra fából van faragva és a XVI. század kiváló egyházművészeti remeke. A templom orgonája mestermű. Az egyik harang 1133 kg súlyú.

A templom kriptájában szerzetesek és jeles közéleti személyek vannak eltemetve.

A búcsút pünkösdkor tartják.

A kolostor közelében van a régi Csobotfalva barokk katolikus temploma. Nyugati homlokzatába két román kori kőkeretes ajtó van befalazva. Késő gótikus szárnyas oltárát a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi.

Bővebben lásd:

A csíksomlyói Salvator-kápolna a Kissomlyó nevű magaslaton áll. A kápolna az 1456-os nándorfehérvári győzelem emlékére épült. Többször restaurálták (1680, 1878, 1967). Szentélye gótikus, hajója deszkamennyezetű, festett kazettákkal. Falán több régi festmény látható, külső falán több érdekes felirat.

A másik két kápolna a Passió- és a Szent Antal-kápolna. Az utóbbi kóruskönyöklőjét ugyancsak népi díszítésű festett kazetták szegélyezik.

Bővebben lásd:

Csíkszék hajdani székháza a templommal szemben látható. Annak idején a szeredaiak nem egyeztek bele, hogy a székház városukban álljon, ezért építették ide. 1825-ben épült, U alakú építmény, boltíves földszintje és emeleti folyosója árkádos.

Bővebben lásd:

A csíkménasági templom a XV. században épült, késő gótikus stílusban, egy XIII. század eleji, román stílusú templom alapjaira. Várfal övezi, hajóját később barokkosították.

A hálóboltozatos szentély diadalívének oltár felé eső részén és a boltozat bordái között értékes késő gótikus freskók láthatók. 1655-ben átfestették, de hatásuk így is tökéletes. Egykori gyönyörű, művészi szárnyas oltára a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

Itt van a környék legrégibb Mária-szobra, mely a pompás freskókkal díszített szentéllyel, mérműves ablakokkal, szentségfülkével együtt varázslatos műemlék.

A templom közelében van Szervátiusz Jenő kolozsvári szobrászművész első világháborús hősi emlékműve.

A csíkménasági Adorján-kúria tipikus lófőszékely lakóház. A lakás mennyezetén levő gerendák feliratai szerint 1791-ben épült és 1835-ben javították. A galambdúcos székelykaput latin felirata szerint ifj. Adorján Imre építette 1828-ban.

Bővebben lásd:

A Csíkszeredai-fürdő (Băile Miercurea) a várostól 2,5 kilométerre van, az Olt mellett. 21 fokos termálvize reuma és gyomorbetegségek ellen hatásos. A környéken sok szénsavas forrás van.

Csíkzsögöd (Jigodin-Ciuc) a kiváló székely festőművész, Nagy Imre (1893–1976) szülőhelye, itt élt és itt van az emlékmúzeuma. Alkotásait kiállítás mutatja be. Az épület falába helyezték el a nagy művész hamvait.

Zsögödfürdő (Jigodin-Băi) Csíkszeredától 2 kilométerre dél felé fekszik. Szív- és idegrendszeri betegségek, mozgásszervi és emésztőszervi zavarok ellen hatásos gyógyvizű fürdőjét 1950-ben újították fel. Határában van a zsögödi vár romja.

Csíkszeredától délkelet felé, a kászon–kézdivásárhelyi úton a csíkszentmártoni elágazásnál észak felé Csíkbánkfalva felé fordulunk s a falun át jutunk Csíkszentgyörgy (Ciuc-Sângeorgiu) községbe. A környék egyik legszebb gótikus templomát rejti. Az üdülőhely a falu közelében van, 1947-ben Adorján Albert itteni lakos létesítette. Erőteljes széndioxidos kitörés okozta gázfürdőjét (mofetta) sokan keresik fel reumatikus megbetegedések, érrendszeri zavarok gyógyítására.

Csíkszentgyörgytől északra, egy eldugott völgyben bújik meg Csíkménaság (Armășeni). Templom közelében van Szervátiusz Jenő kolozsvári szobrászművész első világháborús hősi emlékműve.

A csíkménasági Adorján-kúria tipikus lófőszékely lakóház. A lakás mennyezetén levő gerendák feliratai szerint 1791-ben épült és 1835-ben javították. A galambdúcos székelykaput latin felirata szerint ifj. Adorján Imre építette 1828-ban.

A 12 jelzésű út Erdély legfestőibb tájain vezet keresztül.

Csíkdelne (Delnița) gótikus Szent János-temploma, támpilléres kőfallal kerítve, eredetileg erődtemplom volt. Gótikus vonalú tornya 30 m magas. A templom déli falán falfestmény látható.

Ékessége az 1613-ban készült, 104 kazettás, festett deszkamennyezet. Minden mintája más, fehér mezőkben a népies díszítés változatossága tobzódik. Reneszánsz szárnyas oltára 1675-ben készült, orgonáját Csíkban készítették. A szentélyben gótikus kőbordázat, mérműves ablak van.

Csíkdelnétől északra Csíkszentmiklós (Nicolești) és Csíkszentmihály (Mihăileni) XV. századi, gótikus templomai is szépek.

Szépvíz (Frumoasa) régen örménylakta helység volt. Itt kezdődik az igazi hegyi út a Pogány-havas (1352 m) oldalában. Ezután leereszkedünk a Tatros völgyébe. Gyimesfelsőlok (Lunca-de-Sus), Gyimesközéplok (Lunca-de-Jos) és a szép, új templomos Gyimesbükk (Făget) a gyimesi csángók falvai, utóbbit Bákó megyéhez csatolták.

A Gyimesi-szoros bejáratát a völgy jobb oldalán álló hajdani Rákóczi-vár őrizte. A Gyimesi-szoros a Tatros völgyében van.

Cím: Vár tér 1. szám/Piaţa Cetăţii nr. 1

Telefon: +40 266 317 007, +40 266 315 120/143

E-mail: [email protected]

A Szent Anna-tó az 1294 m magas Nagycsomád (Ciomatul) kialudt kráterében van, 950 m magasan.

Bővebben lásd:

A Mohos-tó a gerincen túl, egy másik kráterben keletkezett. Tulajdonképpen tőzegláp, erdei fenyvessel, amely moharitkaságairól kapta nevét.

Kisbacon 527017/Bățanii Mici 527017

A Benedek Elek-emlékmúzeumot az író egykori lakóházában rendezték be.

Benedek Elek (1859–1929) író, újságíró és a magyar gyermekirodalom egyik úttörője volt. Óriási mesegyűjteménye ma is kiapadhatatlan forrása a magyar gyermekirodalomnak. A múzeumot haláláig az író lánya, Benedek Flóra vezette.

Bibarcfalva 525101/Biborțeni 525101

A bibarcfalvi református templom román kori eredetű, de később többféle stílusban is átépítették és ezáltal eredeti jellegét elvesztette. 1972-ben XV. századi freskókat fedeztek fel benne, amelyek a Szt. László-legendát ábrázolják.

A vargyasi Daniel-kastély XVI. századi eredetű reneszánsz alkotás, amelyet a XVII–XVIII. század folyamán barokk stílusban átépítettek. Déli oldalán reneszánsz árkádsor látható, továbbá több faragott címer és évszám. Parkja valóságos botanikus kert.

Bővebben lásd:

Csíkszentsimonnál Csatószegen és Kozmáson át keletre fordulunk.

A Kászoni-medence (valamikor Csík) most Hargita megye része. Szép, de kissé eldugott, hegyekkel, erdőkkel körülvett katlan. Kászon a régi Csíkszék fiúszéke volt. A medence kb. 260 km2-es területét 1100–1400 m magas, erdős bércek határolják. Két bejárója van. Az egyik az Alcsíki-medencéből Csatószegen és Kozmáson át a Lenkert hágóján át ereszkedik be Kászonfaluba. Háromszék felől Kézdivásárhelytől északra, Kézdiszentléleken át kb. 25 km-es út vezet szűk, erdős völgyben a medence területére. Kászonban aránylag még élő népművészetet és a régi székely építészet nyomait találjuk.

Kozmás (Cozmeni) műemlék templomába betérhetünk, majd folytatjuk utunkat.

Kászonaltiz, korábban Nagykászon (Plăieșii-de-Jos) gótikus temploma bástyás kőfallal van körülvéve. Tornya 1770-ben épült, de egyik harangja 1642-ből való. Szögletes díszes kőbordázatú szentélye a XV. századból való, magas szentségtartó fülkével és csúcsíves diadalívvel. A hajó barokk mennyezetű, faragott kő ajtókeretei XVI. századiak. Az új hármas hajó 1938–42 között épült. Három rovásírásos töredék és egy 1466-ból keletkezett falba karcolt karikatúra jellegű rajz is található itt.

A templom körüli temető csavart faragású magas fejfái és verses felirataik különlegesek.

Kászonimpér (Imper) községben 1833-ban épült a Balási-kúria újbarokk stílusban. Építtetője Kászonszék királybírája volt. Különleges szimmetrikus beosztású építmény, melyet bécsi mesterek tervezése alapján helyi szakmunkások építettek. Falai gazdagon díszítettek, boltozatos helyiségei, árkádos belső folyosója az egykori székely főtisztek igényességét bizonyítja.

Impértől délkeletre, Kászonjakabfalva után van Kászonfürdő, a híres „Salutaris” borvíz lelőhelye, Kászonfeltiztől keletre van a Répáti borvíztelep.

A festői kis Uzonkafürdő (Băile Ozunca) után Kisbacon (Bățanii-Mici) községbe érünk. Itt született Benedek Elek és itt is van eltemetve.

Nagybacon (Bățanii-Mari) faluban érdemes megnézni a kultúrházat és a falumúzeumot. Temploma XV. századi eredetű.

Nagybacontól kitérhetünk észak felé. Magyarhermány (Herculian) helységnek a XIV. században épült temploma van. Szomszédságában Bodvaj (Bodva) vaskohójában öntötte Gábor Áron az első ágyút. A vashámor ipartörténeti műemlék.

Nagybacontól tovább nyugati irányban van Bibarcfalva (Biborțeni), a XIV. század óta ismert helység.Meleg vizű fürdője is van. A falutól délre áll a Várbükk-hegy, a Tiborc-vár maradványával.

Barót (Baraolt) a Baróti-medence és az Erdővidék központja. Új város, melyhez hozzácsatolták Bibarcfalvát, Bodost, Köpecet, Miklósvárt, Felsőrákost és a bányatelepet. A Rika völgyében felszíni lignitfejtés folyik, mely újabban a felsőrákosi bányákkal bővült. A köpeci bányavállalat 1873 óta dolgozik és a geológusok becslése szerint 100 évnél is tovább termelhető ki évi 1 millió tonna szén. Barót katolikus temploma barokk stílusú és fallal van körülvéve. A helységben született Baróti Szabó Dávid (1739–1818) költő és Gaál Mózes (1863– 1935) ifjúsági író. Barótról eljuthatunk a Kormos- és a Vargyas-patak völgyébe.

A Kormos-patak völgyében Olasztelek (Tălișoara) kora gótikus eredetű, de átépített templomáról, továbbá a reneszánsz Dániel-kastélyról és a hajdani Bethlen-kastélyról híres.

Székelyszáldobos (Doboșeni) temploma mellett XIII. századi kápolnarom van. Ha Olasztelekről észak felé haladunk, Erdőfülére (Filia) a következő helység, melynek figyelemre méltó látnivalói: a műemlék vashámor, a kopjafás temető és a reneszánsz Boda-udvarház. Az udvarház oromfalas, tört tetőszerkezetű, árkádos épület. Múlt századi empire külseje van, egyik ablakán 1713 évszám. A székely udvarházak egyik jellegzetes példánya.

A Vargyas-patak völgyében Vargyas (Virghis) bányászati központ. Szép székely faházai vannak. Itt él Sütő Béla a kazettás festett mennyezetek festő és faragó népművész mestere, valamint Máthé Ferenc faragóművész. Határában van a Homoródalmási-cseppkőbarlang, mely innen könnyebben megközelíthető. Székelyföld legnevezetesebb, régen ismert barlangja. Környékéről romantikus legendák szólnak.

Kirujfürdő, régebben Kérulyfürdő (Băile Chirui) a Tolvajos útja alatt, tulajdonképp a Vargyas-patak forrásánál a Homoródalmási-barlang felett, az egykori Hargita-liget és opálbarlang alatt fekszik; festői szép szurdokvölgyben, fenyvesek között. Három borvizes forrása és fürdőmedencéje van. A közeli Kalibáskő menedékházban turisták is megszállhatnak. Erdővidékről, a Kormos-patak völgyéből több átjáró van a Homoród terére. Itt, a Kishomoród-völgyben, Homoródkarácsonyfalva (Crăciunești) és Oklánd (Ocland) körzetében, 620 m magasságban van az Orbán Balázs által első ízben említett gyógyforrás, az oklándi Dungó-fürdő. Vize klóros, bikarbonátos, nátrium, magnéziumos borvíz. A környék lakosságának kedvenc kirándulóhelye, ivókúraként emésztési zavarokra, máj-epe bántalmakra is kiváló.

Az Oltszem mellett fekvő, eldugott Zalán (Zălan) faluban levő templomnak a XIV. század elejéről való, szépen tagolt, félköríves ajtókerete van. Ugyanitt a Séra-kúria boltozatos termében reneszánsz boltozat és falfestmény-maradványok vannak 1600 idejéről. A kúriát 1769-ben átépítették.

Oltszem után letérhetünk Sepsibodokba (Bodoc). A község borvízforrásairól híres. Védőfallal és kaputoronnyal megerősített temploma a XV. században épült. Bejárói gótikusak. 1651-ben átépítették. A közelében levő paplak szép székelykapuját a néhai Fodor Lajos helybeli népművész készítette. Közelében felújított vízimalom működik.

Kálnok (Călnic) a 12. úttól nyugatra fekszik. Az unitárius templom XIII. századi virágornamentikát őriz. Védett műemlék a templom haranglábja, a székely népi faépítészet remeke. Alsó, mélyen fedett négyszögletes részéhez fenn nyolcszögű tornyocska csatlakozik, tört sisakkal. 1781-ben készült, zsindellyel van fedve. Körülötte sírkövek.

Itt van kálnoki Bedő Albert (1839–1918) erdőmérnök, a kolozsvári egyetem díszdoktora, országos főerdőmester, a magyar erdészet kiemelkedő alakjának sírja. Főműve: Magyarország erdeinek leírása négy hatalmas kötetben. Az államerdészet, az erdészeti irodalom és tudomány kiváló szervezője volt. Nevét az ún. „Bedő-díj” tartja fenn.

Kálnok népművésze a fafaragó Bálint András.

Köröspatak (Crișeni) katolikus temploma félköríves szentélyében értékes középkori freskórészletek láthatók. A Kálnoky-kriptának 1685-ben készült, reneszánsz bejárata van. E faluban van Nagy Béla háza gazdag népművészeti gyűjteménnyel.

Étfalva-Zoltán (Zoltan) barokk templomában festett virágornamentikás kazetták maradtak fenn. Közelében kőkapu van barokk oromfallal és fagalambdúccal. A Benkő-kúria klasszicista, 1832-ben épült.

Gidófalva (Ghidfalău) erődtemploma a XIII. századból való, később reneszánsz ajtókkal díszítették. Kaputornya – barokk elemekkel – a zord, magas várfalba van építve.

Gidófalván született Czetz János (1822–1904) honvédtábornok, az erdélyi hadjárat történetírója és Jancsó Pál (1761–1845), neves (Kolozsvárt működő) színész. Nagy Sándor itteni református lelkész Gábor Áron hadsegéde volt, s megírta „Háromszék önvédelmi harcá”-t.

Angyalos (Angheluș) faluban született Forró Elek (1813–1893) ezredes, Bem „jobbkeze”.

A 12. úttól nyugatra Árkos (Arcuș) védett műemlék unitárius temploma 1830–33 között épült, neobarokk stílusban, a régi, lerombolt erődtemplom helyén. A vár falai azonban a XVI. századi, eredeti alakjukban, a fedett sarokbástyákkal együtt fennmaradtak. Érdekes ötvözete az újnak és réginek, különleges látványosság. Itt évente szobrásztalálkozókat rendeznek, a szobrokat az itteni kastély parkjában állítják ki.

155. sz., Tusnádfürdő

Tel. +40-740 911 119

Gróf Mikó Imre utca 1. sz./Str. Gróf Mikó Imre nr. 1

A Székely Mikó kollégium kétemeletes épülete híres és nagy múltú intézmény otthona.

A városnak már a XVII. század végén volt iskolája. A Mikó-kollégium 1859-ben alakult s 1863 óta van ezen a helyen. Hajdan itt őrizték a Cserey-gyűjteményt is, míg a múzeum el nem készült.

Bővebben lásd:

Gábor Áron utca 4. sz./Str. Gábor Áron nr. 4

A volt Megyeháza 1832-ben épült, klasszicista stílusban. Homlokzatán Háromszék címere látható. Falán emléktábla hirdeti, hogy a szabadságharc idején ez volt Háromszék Honvédelmi Bizottmányának székháza, s itt jelentette ki Gábor Áron, hogy „Lészen ágyú”. Az emléktáblán Gábor Áron domborművű képmása látható. Ma a Bod Péter Megyei Könyvtár működik benne.

Kálvin tér 1. sz./Strada Cetății nr. 1.

A református erődtemplom a XV. században épült gótikus stílusban. XVI. századi kettős védőfalrendszerét a XVII. században a törökök megrongálták. Belső fala viszonylag épen maradt. Az 1802. évi földrengés hajójának boltozatát beszakította, ezért teljesen át kellett alakítani. A késő gótikus hálóboltozat és a reneszánsz faragványok megmaradtak. A templom északkeleti falán levő oszlopfő székely férfi feje.

Bővebben lásd:

Kós Károly utca 10. sz./Str. Kós Károly nr. 10

A Székely Nemzeti Múzeum, épületét Kós Károly tervezte 1913-ban. Bejárati székelykapuja énlakai eredetű. Udvarán egy székely ház áll, teljes berendezéssel.

A múzeumot 1879-ben alapították. Magja az imecsfalvi kastélyban 1875-ben felállított háromszéki Cserey-gyűjtemény volt. Ma történeti, természettudományi és néprajzi részlegeinek több mint 172 000 kiállítási tárgya van. 56 000 kötetes könyvtárának a székelységre vonatkozó okiratgyűjteménye is igen gazdag.

Bővebben lásd:

Kós Károly utca 7. sz./Str. Kós Károly nr. 7

Az Országos Levéltár helyi fiókja a múzeum közelében áll. Falán tábla emlékezik meg a Habsburg-ellenes Makk-féle összeesküvés helyi mártírjairól, Váradi Józsefről és Bartalis Ferencről. Mindkettőt a volt görögkatolikus templommal szemben álló dombon végezték ki 1854. április 19-én.

Sugásfürdő (Băile Șugaș) Sepsiszentgyörgytől északnyugatra fekszik. Fürdőjének gyógyvize mozgásszervi és emésztőszervi zavarokat és szívbetegséget gyógyít.

Sepsiszentgyörgy mellett Kilyén (Chilieni) unitárius temploma a XV. századi gótika emléke. A református templom 1728-ból való bejárata reneszánsz jellegű. A Székely-kúria az empire stílus józan formájában épült. Nemrég középkori falképeket fedeztek fel benne.

Sepsiszentkirály (Sâncrai) unitárius temploma a XV. században épült. Védtorony jellegű tornya a templomot körítő falból emelkedik ki. A bejárat a torony aljában van.

Illyefalva (Ilieni) szép erődtemplomát érdemes megtekinteni. Kettős fal keríti. A belső, mely a XV. században épült, már romos. A dombon álló építményt impozáns ötszögletes külső bástyafal veszi körül, mely XVI– XVII. századi. A templom eredetileg gótikus volt, átalakították. Díszei: a könnyed vonalú karzat, a padfestmények késő barokk virágornamentikája. A Bornemissza-kúria termei boltozatosak, virágos-stukkós faldíszei, árkádos kőtornáca a reneszánsz formavilág tükröződései. A Bakó-ház (155. sz.) oromfala és homlokzata rokokó stílusban épült. A Séra-kúria a XIX. század eleji empire építészet remeke.

Illyefalvával délre szomszédos Aldoboly (Dobolii-de-Jos), melynek látnivalója a Hollaky-kúria a XVII–XVIII. századból. Boltozatos teremsora, nagyterme rozettadíszes gerendákkal volt díszítve. Vargha Nándor falfestményei újabb keletűek.

Illyefalvától délkeletre van Kökös (Chichiș), itt, a Feketeügy hídjánál érte Gábor Áront halálos találat. Ennek emlékét őrzi az itt felállított oszlop. Az unitárius templom XIV. századi épület. Értékes reneszánsz kőajtaja (1716), gótikus ablakának festett díszítése az itt még feltárható értékes részletekre enged következtetni. A román Szent Péter és Pál-templom a XVIII. században épült fából. Érdekes a torony nyitott árkádos kiképzése.

Cím: 1918 December 1 utca 2. sz./Str. 1 Decembrie 1918 nr. 2

Telefon: 0040-267-316474

E-mail: [email protected]

Alsócsernáton 330. sz./Cernat nr. 330

Az alsócsernátoni tájmúzeumot egy jellegzetes székely házban, a Damokos-kúriában rendezték be. Itt láthatók a környék múltjának emlékei és népművészeti kincsei. Megalapítójáról Haszmann-gyűjteménynek is nevezik.

Bővebben lásd:

A rétyi református templom XIII. századi eredetű, Székelyföld egyik legrégibb temploma. 1857-ben megnagyobbították, de román stílusú félköríves, három támpilléres szentélye eredeti állapotban maradt. Különálló tornya valószínűleg védőtorony lehetett, legalábbis lőrései erre vallanak.

A szomszédos temetőben szép barokk sírkövek láthatók.

Bővebben lásd:

A rétyi nyír természetvédelmi területe a Háromszéki-medencét borító őstölgyesek maradványa, hepehupás nyíres, fenyős terület tavirózsás tavacskákkal, különleges növény- és madárvilággal. Szálloda, vendéglő is van. Alkalmas központ Háromszék bejárásához.

Bővebben lásd:

a község központjában

A zabolai református erődtemplom a XV. században épült, gótikus stílusban. Végleges kiépítésével 1666-ban készültek el. A falakkal övezett templomban sok reneszánsz elem is található. Hajójának festett kazettás mennyezete több mint 100 táblából áll.

Bővebben lásd:

Gelence 527090/Ghelința 527090

A gelencei katolikus templom a XIII. században épült, de később átalakították. Szentélyének ablakai gótikusak. Mivel hajójának boltozata beomlott, 1628-ban kazettás mennyezetet készítettek helyébe. Belső berendezése barokk stílusú. A hajó északi és nyugati oldalán XIV. századi freskók láthatók, amelyek Szent László legendáját ábrázolják. A templomot védőfal övezi.

Bővebben lásd:

a főtéren, a régi Városháza épületében

A kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállításain régi céhemlékek és a szabadságharc ereklyéi láthatók. Itt tekinthető meg az a kiállítás is, amely Erdély számos falvának népviseletébe öltöztetett több száz babát mutat be.

Bővebben lásd:

Nyújtód 525401/Lunga 525401

A nyujtódi katolikus erődtemptom középkori eredetű, s a többszöri átépítés ellenére gótikus elemekben ma is gazdag. Erős kőfalai vannak. Tornya barokk stílusú.

A Torjai-büdösbarlang 1053 m magasságban van. Mérgező kénhidrogén áramlik itt ki a földből, mely azonban reumatikus fájdalmakat gyógyít.

A barlangtól új út vezet Sepsibükszádra és a Szt. Anna-tóhoz.

Bővebben lásd:

Bálványosvár romja a fürdőtől háromnegyed órányira, egy 1029 m magas hegycsúcson található. Az Apor nemzetség birtoka volt, sok monda, néphagyomány fűződik hozzá. Ezeknek alapján írta Jókai Mór a „Bálványosvár” című regényét.

Úgy tartják, hogy ez volt az ősi hiten megmaradt székely rabonbán (főpap) menedékhelye.

Innen át lehet menni a Szent Anna-tóhoz.

Bővebben lásd:

Sepsiszentgyörgytől Kézdivásárhelyre indulva, a szépmezei út és a 11. számú út kereszteződésénél kitérőt tehetünk jobb kéz felé, hogy megnézzük Uzon (Ozun) erődített templomát. Uzonban van az egykori Béldi-, később Mikes-kastély (jelenleg az állami gazdaság székháza). Árkádos tornáca méltóságteljes, boltozatos termei stukkódíszesek (XVIII. század). Az Újvárossy-kúria barokk utánérzésű, erdélyi empire stílusban épült.

Uzontól tovább délkeletre Bikkfalva (Bicfalău) református templomát lőréses várfal keríti, a védőtorony a XV. századból való gótikus boltozatú. A Dénes György-ház (156) pilléres, árkádos, barokk oromfalas kőtornáccal értékes népi építészeti alkotás. Simon István háza (39) oszlopos, árkádos kőtornácú. A ház nagykapuja hármas tagolású, barokk oromfallal, egészen eredeti megoldással.

Szentivánlaborfalva (Sântion-Lunca) katolikus temploma barokk műemlék a XVIII. századból. A Szentiványi-sírkápolna (a falu szélén) háromkaréjos oromfalú, huszártornyos barokk építmény.

Sepsiszentgyörgytől Kézdivásárhelyre indulva, a szépmezei út és a 11. számú út kereszteződésétől a 11. számú úton maradunk. Északkelet felé haladva elsőnek Eresztevény (Erestighin) községet érintjük. Református templomának kertjében van Gábor Áron síremléke. Maksa (Moacsa) 1332 óta ismert hely. 1630 és 1739 között 31 közgyűlést tartott itt Háromszék székelysége. Fallal körülvett temploma XIII. századi eredetű. Tornya a kapubástyára épült.

Dálnok (Dalnic) Dózsa György szülőfaluja. Egykori szülőháza helyére emléktáblát állítottak. A helység központjában van a nagy szülött szobra. Mögötte a református templom XV. századi eredetű, s noha később átalakították, őrzi gótikus elemeit. Nemrég 1526-ból való díszítő festést és rovásírásos feliratot tártak fel a templom hajójában. A faluban régi székely házak és faragott kapuk láthatók. A Darkó-ház XVIII. századi gazdagon díszített galambdúcos kapuja, a gyalogkapu feletti faragott napszimbólummal archaikus hatású. A Lázár-udvarház rozettás gerendáján 1753 építési év olvasható.

Itt született: Darkó Jenő (1880–1940) bizantinológus, Dálnoki Nagy Lőrinc (1614–61) héber filológus, valamint sok más kiváló székely tudós és író.

Alsócsernáton (Cernat) felett, Felsőcsernáton közelében található Ika várának romja. Az építmény a XIII–XIV. századból való, az önálló védelmi egységet képező ún. „öreg torony” maradványa. Magát a várat két évszázaddal később építették és ennek falmaradványai a templom körül láthatók. A templomban reneszánsz emlékek és 1700-ban faragott kőszószék van. Igen értékesek a Domokos-, a Bernáld- és a Rápolthy-kúriák barokk oromfalas, árkádos tornácú építményei. Az 1073., 969., 761. számú házak székelykapui a helyi mesterek művészi alkotásai. A helység Bod Péter (1712–69) szülőhelye.

Ikafalva (Icafalău) községben (Torja) felé, a stukkódíszes kőtornácú Lukács Péter-udvarház jellegzetes népi alkotás. Az út ezután befut Kézdivásárhelyre.

Rétytől 4 kilométerre délkelet felé van Egerpatak (Aninoasa), ahol Fergettyű vára állt.

Egerpataktól délre az oldalvölgyben van Szacsva (Saciova). 1791-ben épült késő barokk templomában a maksai és a barátosi díszítésekhez hasonló késő reneszánsz, festett kazettás mennyezet látható, mely szín- és mintagazdagságával tűnik ki.

Nagyborosnyó (Boroșneul-Mare) községgel közös igazgatás alá tartozik Kisborosnyó, Feldoboly, Lécfalva, Cófalva és Kispatak. A kisborosnyai Tompa-kúria árkádos pilléres tornácával, hatalmas, tört, manzárd jellegű fedélszékével tipikus kései udvarház-építmény (1806). Feldoboly református templomának festett famennyezetét Szendrey József készítette 1768-ban. Nem kazettás, hanem stukkó jellegű díszei késő barokk vonalvezetésűek. Lécfalva felett a Vár-hegyen egy neolit kori telepre épült az olaszbástyás négyszög alaprajzú vár, melynek ma már csak a sáncművei ismerhetők fel. Az udvarhelyi „Székelytámad” gúnynevű várnak ez a „Székelybánja” az ellenlábasa, legendáját Benedek Elek dolgozta fel. Cófalván a Veress-udvarház tornáca és boltozatos terme 1794-ből való székely építőművészeti emlék.

Odább északkeletre, a Feketeügy mentén, Orbaitelek (Telechia) községben van az egykori Horváth-kúria, melynek nagytermében 1848–49-ben több katonai tanácskozás volt. Érdekes a kúria hatalmas, díszes főkapuja.

Kovásznától délre van Csomakőrös (Chiuruș) Kőrösi Csoma Sándor tibeti utazó és nyelvész (1784–1842) szülőfaluja. A református templomon emléktábla s mellette egy mellszobor hirdeti emlékét.

Zágon (Zagon) Mikes Kelemen (1690–1761) szülőfaluja. A „Törökországi levelek” írójának szülőháza helyén emléktábla van. Itt vannak a legendás Mikes-tölgyek. A Szentkereszty-kúria barokk építmény oszlopos tornáccal, manzárdtetővel, mozgalmas ablakszemöldök sorral. Ma egészségügyi rendelő és szülészeti otthon.

Zágonban született Csutak Vilmos (1874–1927), a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium rektora és a Székely Nemzeti Múzeum neves igazgatója.

Bodzaforduló (Intorsura Buzăului) 10 havasi helység összevonásából keletkezett faipari központ. Innen kirándulhatunk a Bodzai-szoros felé.

Szentkatolnáról délnyugati irányban, Hatolyka és Martonfalva érintésével juthatunk Márkosfalvára (Mărcuș), Barabás Miklós (1810–1898) szülőfalujába. A festőművész emlékét mellszobor őrzi. Innen Dálnok és Csernáton felé is van út.

Nyujtód (Lunga) a várostól északkeletre esik.

Északkeletre Kézdiszentlélek (Sânzieni) XV. századi katolikus temploma külsejében gótikus, belül barokk. Kerek védőtornyokkal megerősített várfal védi. A község feletti Perkő tetején áll a négykaréjos Szent István-kápolna 1676-ban készült reneszánsz bejárattal. A Könczey-ház hatalmas tetőzete, s az erdélyi empire-t képviselő Tamás-ház említhető még.

Kézdikőváron (Petriceni) kőfallal kerített, barokk templom áll.

Bélafalva (Belani) barokkosan átalakított temploma gótikus bejárójával árulja el középkori eredetét.

Esztelnek (Estelnic) faluban, a templom falában az utóbbi években gótikus ajtókat és ablakokat tártak fel. Ezt a középkori templomot ovális alaprajzú, lőréses várfal övezi. A templom közelében van az 1702-ben épített Szacsvai-ház. Szacsvai János az 1848–49 években puskaport gyártott, Szacsvai Sándor (1752–1815) a „Magyar Hírmondó” és a bécsi „Magyar Kurir” szerkesztője volt.

Torja (Turia) Kézdivásárhelytől északnyugatra, a Torjai-völgyben fekszik. Feltorján ovális alaprajzú, várfallal körített református templom van. A lőréses védőtornyot nyitott megfigyelőtornác koronázza. Az Apor-udvarház XVII. századi reneszánsz részleteket tartalmaz. Közismert 1693-ból való szép, faragott ajtókerete. Az épület külsejét a XIX. században klasszicista stílusban átalakították. A 82. számú ház galambdúcos kapuja 1806-ból való, védett.

Torján született Apor Péter (1676–1752), a XVII. század híres történész-krónikása, a „Metamorphosis Transsilvaniae” szerzője. A család későbbi tagja Apor Károly (1815–1885) Tolnai Lajossal együtt a marosvásárhelyi híres irodalmi fórum: a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság alapítója és első elnöke volt.

Bálványosfürdő (Băile Balvanyos) Torja közelében van, egykor fontos fürdőváros, festői környezetben, stranddal, szállodával.

A 11. számú úton mehetünk egészen a szorosig.

Bereck (Brețcu) a Háromszéki-medence legkeletibb települése. Gábor Áron szülőfaluja. 1849. július 25-én itt találkozott Petőfi Bemmel, aki Moldvából tért vissza és Fehéregyháza felé tartott. A községben emléktábla áll Gábor Áron szülőháza helyén. Itt van a Szt. Miklós-templom, valamint Beneturné várának romja (római castrum).

Lemhény (Lemnia) szomszédságában egy erődtemplom áll a Szt. Mihály-hegyen. Gótikus eredetű, de többször is átépítették. Erős fala és rondellája van. A község felett, a Lemhény-völgy ágaiban van Almás és Csomortány várának romja, romantikus, eldugott helyen.

Ojtoz (Oituz) faluban az ortodox templomot megtekinthetjük. Ojtoz közelében állt a Rákóczi-vár, mely a határt őrizte. Ma már csak csekély maradványa látható.

Sósmező (Poiana Sărată) település következik, s végül az út a moldvai Gheorghe Gheorghiu-Dejbe ér.

Az Ojtozi-szorosban az első világháború alatt súlyos harcok dúltak, melyeknek mindkét részről sok áldozata volt. A soproni 18-as honvédek sziklába vésett emlékműve ma már csak másolatban van meg az ezred székhelyének erdejében, az Ojtozi sétányon.

Gábor Áron tér, 16. udvartér, 1. sz., Kézdivásárhely

Tel. +40-(0)372 249 087

a község közepén

A hídvégi erődtemplomot 1300 táján építették és a XV. században fallal vették körül. 1740-ben egy tűzvész pusztítása miatt átalakították, de harangtornya eredeti formájában maradt fenn.

Bölön 527030/Belin 527030

A bölöni erődtemplomból csak a várfalak eredetiek. A XVI–XVII. században épültek és védőtornyaikon reneszánsz pártázat látható. Maga a templom a lebontott réginek a helyén 1893-ban készült, Pákéi Lajos kolozsvári építész tervei szerint, kupolája 25 m magas. A környékbeli unitáriusok reprezentatív egyháza.

Bővebben lásd:

Miklósvár 201. sz./Micloșoara nr. 201

A miklósvári kastély a falu szélén áll. XVI. századi eredetű, de átalakított építmény, sok késő reneszánsz elemmel. Az udvar felőli homlokzata klasszicista stílusú. A Kálnoky családé volt. 1990 végén került vissza a család leszármazottak tulajdonába. Szép fenyves park veszi körül.

Bővebben lásd:

Köpec 525103/Căpeni 525103

A köpeci református templom XIII. századi eredetű, de később gótikus stílusban átépítették. Bejárata gótikus stílusú, kazettás, festett virágos mennyezete viszont 1767-ből való. Az előcsarnok mennyezetére K. Sebestyén József (1881–1966) heraldikus a köpeci katonacsaládok címerét festette fel.

Árapataktól a 13E úton haladva tovább érünk Hidvégre (Haghig). Itt a Mikó-kastély késő barokk stílusú épületét szép park veszi körül.

Hidvég után rátérünk a 103E útra.

Bölön (Belin) hajdan a megye legnagyobb községe volt. Református temploma 1722-ből származik, és szép faragott kőszószéke van. A községben született Bölöni Farkas Sándor (1795–1842) író. Szülőházának helyét emléktábla jelzi. A helység kopjafás temetője nagyon szép.

Nagyajta (Aita Mare) községnek késő gótikus eredetű erődtemploma van. Az unitárius egyházé; ma is impozáns építmény. Bástyás, lőréses falai vetekszenek a hasonló szász alkotásokéval. A XVI. században épített vár olaszbástyás, lőrései négyszögletesek, szuroköntőkkel megerősítettek. A templom korábbi, a XIV. századból való. Késő gótikus, hálóboltozatos, kő szószéke, lóherenyílásos sekrestye bejárata van.

Az unitárius paplakon emléktábla jelzi, hogy itt élt Kriza János (1811–1875), a székely népköltészet gyűjtője.

Ő gyűjtötte össze Erdővidék népköltészetét és „Vadrózsák” címen közkinccsé tette. Nagyajta szülöttei még: Bara István (1805–1865) természettudós és N. Kovács István (1799–1872) történész, Erdély XVI– XVII. századi történetének tudósa. Itt végezte életét Cserey Mihály, s itt született a fia: Cserey Farkas (1719–1782) író. Idevaló volt egy kiváló keramikus: Ajtai József, aki a gernyeszegi Teleki-kastély remekművű kályháit készítette (XVIII. sz.).

Középajta (Aita Medie) község szülötte Benkő József (1784–1814) történetíró és botanikus, az „Erdély flórája” című mű szerzője. Ez volt az első Erdélyben írt, Linné-rendszerű növénytani mű, mely sajnos az 1849. évi pusztulás során a nagyenyedi kollégium könyvtárában elégett. Emlékét egy tölgy hybrid neve: Quercus Benkői őrzi. Benkő sírját a falu ifjúsága gondozza.

Miklósvár (Micloșoara) falu már a XIII. században szerepel az oklevelekben.

Köpec (Chepeți) községet a szabadságharc idején Heydte osztrák tábornok felperzseltette s lakosainak nagy részét kiirtatta. A véres eseményre az 1974-ben felállított emlékmű figyelmeztet: 5 m magas andezitoszlop a köpeci keresztútnál, melyet Tornay Endre sepsiszentgyörgyi szobrászművész tervezett.

Botfalutól északkelet felé 3 km-re Erősd (Ariusd) prehisztorikus lelőhely. Református templomának festett kazettás mennyezete van.